Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-02 / 40. szám
‘i K ő V A R V I n É K. októbor 2. Valóban, emberi érzelmek tekintetében egy fejjel magasabb Crippen dr. ő legalább szereti azt a leányt, akiért a legnagyobb gazságra vetemedett. Ezért szükséges, hogy egy fejjel alacsonyabbra szabják.. . Az elkorcsosult társadalom, a züllött erkölcsök igy ütik bélyegüket a legszentebbre, a családi életre is. Forró emésztő szerelemről hiába énekel a lyrikus, ember- szeretetrő! hiába prédikál a filantróp, ha nem tudnak hatni az emberekre, hogy nemesítsék lelkűket. A már-müveltség, amit beléjük ojtanak, csak udvariasságot szül, de a lelket meghagyja a maga nyerseségében. A nevelésnek mélyebbre kell hatolnia mint a tudományok tultömésének. Ha majd annyira jutunk, hogy nem csak nyájaskod- nunk, hanem igazán szeretjük is azokat, kik velünk együtt vonszolják a gondokkal megrakott szekér rudját, akkor, ha mást nem is, de legalább a családi boldogság tisztaságát nem kell féltenünk. Drága a hús! „Olcsó húsnak hig a leve“, tartja egy régi magyar közmondás. Nem szokásból mondjuk, hogy régi ez a közmondás, mert aki élelmezési viszonyainkat ismeri — s van-e, ki ne ismerné? — jól tudja, hogy ma már ilyen közmondás nem keletkezhetnék. Ma már hig a drága hús leve is, mert nincs olcsó hús. Ellenben van adósság nyomor, ínség ; S vannak azonkívül olyanok is, kik ígérik, hogy lesz majd máskép is. S igazuk van, mindig másképp lesz, mindig még drágább lesz minden, mindtg még elviselhetetlenebbé lesz az az életük azoknak kik véletlenül nam tartoznak, a „felsőbb tízezrek“ közé. S amig azok, kiken a baj orvoslása múl k, vígan ígérnek, egyre, folyton Ígérnek, s ebbe a kedves mulatságukba, bele Végig járta a ssobát, az ajtótól ai ablakig, meg visíza. Aztán leborult az asztalra és ann.vi kőnyet hullatott arra a levélre, mint ahány betű volt rajta. Régen nem »irt Zina hadnagy. Tan nőni is sirt kicsi gyermeksége óta, j legalább nem emlékszik rá S mégis olyan jól tudott siioi, miut egy ■valóságos assio íjr .. . Halkan kinyílt sz ajtó. És bejött Vannn. Egy percig tétován állt, szégyenlősen, zavartan. De csak “gy pereig. Aztán úgy test, ahogy a szive diktálta. Ráborult Zinárá. — Te is, te is! Zina első pillanatban nagyon szégyellő kö- nyeit, de aztán csali odazárta a karjába azt a cMipaszerelem, édes lányt és nem tsdott egyebet szólni, csak azt ismételgette : — Eljöttél, eljöttél. . ? — Kijöttem és nem is magvak el többet soh». Nem akarok tovább élni. Meghalunk Zini- Icém. Ugy-e meghalunk. Nem akarok tovább élni,. Neui is bírom neked elmondani A papa mogUtött. Nézd, ha n jiu hiszed nekem, itt most is a kék helyeFölhuzía hófehér karján a bő ujjat ós ott égett egy sötét, kékes piros tolt. Zina a szivébe?, vonta. — Miattam csak miattam szenvedsz. Én Vagyok a te átkod Ennek a te gyönyörűséges, fiatal életednek álka... Rar teltetném, hogy úgy elfelejts mintha sehasetn lattal volna... — Ne szólj.. Szeretlek és mégis lovunk halni. Ugy-e meg Többet nem bánthat seu'-i .. Egymás mellett, bsUogua. . Átöleljük egymást és agy egymás keblén .. Ziuikótu, ka szeretsz, akkor maghalunk együtt.. Ugye meg?.. nem fáradnak, addig a fogyasztó közönség azzal szórakozik, hogy panaszkodik és jajgat, s titkon epedve várja az eddig még meg nem született nagy hőst, a ki a kitünően szervereit élelmiszer — uzsorások fálárxát széjjelrobbantaná. A dráguláson kívül egyébbként nem történik semmi. Az az hogy Budapesten mégis történt vaU * — Valami marha — história. Arrő’ gény marháról van szó, melyet t kíváncsiság kielégítése céljából pr vágtak. Arra való volt a pró hatóság meggyőtődjék, menn mészárosok a húson. Hát i is győződtek meg? Hihet« való, a hatóság hitelisen hogy a mészárosok mindé, melyet kimérnek, csinos sum. tenek. Az bizony ! Szegény m csupa ember szerctetből — veszteségre dolgoztak. Ezt pedig tőlük méltán megkövetelni nem l°het azért nem is lehet tőlük zokon venni, hogy megismételtek, amit már any- nyiszor ismételtek — ismét felemelték a hús árát. Ennek aztán az eredménye, hogy hig húslevest ma már csak a tőkepénzeseit ehetnek. Nekünk — fogyasztóközönségnek — nincs igazunk. Mert ha panaszkodunk, ez csak azt bizonyítja, hogy szűk a látókörünk. Hát másutt talán olcsóbb a hús? Dehogy is! Ausztriában is <ssak olyan drága az akár nálunk Az se bizonyít semmit, hogy jórészt tőlünk veszik a húst, azt állitván — nyerses bécsi *humor“-uk szerint, hogy nálunk több a marha, mint Ausztriában. Most valami bolondos eszmével foglalkoznak ott. Képzeljék csak, Argentiniából, valahonnan az operencziás tengeren tulnanról, akarnak fogyasztott húst hozatni, ami oiscó is, jó is. No már az efféle bolondságokba mi nam megyünk bele. Argentinja messze van, az O.ngs pedig itt üt a nyakunkon. Az — Meg szerelmem ; meg, üdvösségem. Leg. jobb lesz igy . . Igazad v»n .. Meg kell halnunk. Ej lesz a boldogságunk.. Készüljünk.. Leült Zina hadnagy, térdre Ültette Vannát aztán Írtak mindkattan. Egy batíi, egy csók. I Végre mégis elkészülnek. — Most pedig itt egy pohár. A nagy mntató most a tizenogyon van, mikor a tizenkettőre ér, abban a szempillantásban mond ki a nevem ós iád meg, a mi a pohárban van. Abban a percben én Is meghalok. Nézd, ömeigazitom a két órát- Es most pá ! pá ! — Hat hova mégy ? — Ki az előszobába. Nam akarlak rémíteni sem ezt a to hófehér köntöst, lelked bevérezui, Pá! Pa! — Pá ! Zinikóm, csak téged, csak téged .. Találkozunk .. . Abban a szempillantásban, trikor a mutató a tizenkettő felé suhant, a halálos csöndben el- dörült a lövés éj Vaunknak száján volt a pohár. Odakttm egy zuhanás, odaboru pedig a panilagra reskadt Vanna ós kezéből kiesett az üres pohár .. A zajia «»rohantak az emberek. Zina hadnagy melléből patakzott a vér, inellete egy kis eédnla. Ajka félig nyitva, mintha még mindig egy édes nevet susogna .. B*nn pedig ájulton találták Vannát. Mikor magához tért. nem tudta elhinni, hogy él. Csak/ mikor a véres cedu’át elolvasta : „Jobban szereltek, semhogy magammal vigyelek a halálba, A pohárban víz volt. |bisz te- előtted még egy egész élet áll. Es az élet szép. Ezt a halállal kezed iogva, mondom neked. Isten bo<n>ád !“ Woirssmt .sort, veszi- afOsok — Omge már mint az Országos magyar gaz- dákegyesület azt kívánja, hogy a magyar kormány e kirdés fölött még csak tárgyalásokba se bocsátkozzék. Kérdjük már most, mi közelebb hozzánk: Argentenia vagy az Omge? Világos hogy az Omge, tehát nagyon természetes, hogy az olcsó H jó húst csak fogyasszák *z osztrákok, nem igen fogunk vele törődni. Ezzel az ügy be volna végleg fejezve, : meg egy kis utóiratot kell hozzá tüzk. Tudunk ugyanis valamit, ami még özelebb esik hozzánk, mint az Omge. A saját zsebünk, anyagi gondjaink e kifogyhatatlan forrása. Ez parancsolja nekünk, hogy az Ontge szives jóakaró tanácsát szépen megköszönve íütyölünk — úgy, a hogyan zsebünk kivanjj. A hús drágasága elvérte zemithjár,— innen már csak leszállás ál hat be. Ha haragszik is, majd megbékül az Omge, de az ország milliói az ó kedves jóakaratakedvéért nem fog éhezni. Azctt hát e!ö azzal az olcsó és jó hússal, ha mindjárt Argentiniából is. Dj mi előbb! Meg mielőtt végleg megunjuk ezt a szemérmet garázdálkodást, s elküldjük az egész uzsorakompániát, összes cinkostársainkkal együtt, oda a hová valók — nem az egbe! HIRER. A Teleki Gyász a Teleki családban csa|^J nak gyásza van. A költői ezredesnek özvegye hunyta le szemét hosszas szenvedés után. A Teleki Társaság kegyeletének kifejezéséül koszorút helyezett a megboldogult grófné ravatalára, saz elnökség részvétét fejezte ki a családnak. A gyászjelentés a következő: „Széki gróf Teleki Sándor és naje : kölosei Ken* ti« Juliska ; széki gróf Teliki László és neje : Aulán Ann», gyermekeik: Sándor és inna; széki gróí Teleki János és neje: alsócsarnátoui Damokos Ella gyermekeik : János, István, Margit és Ella ; szék gróf Teleki lilánk» és férje: domaliidai Doruahldy Viktor, gyermekeik: György és Ferencc mély fájdalommal tudatjak, hogy a jó aaya, nagyanya és s/.orető rokon özv. római azeutbirodalmi széki gróf Teleki Sándorué született Litea da Tiverval Mathilde f. évi szeptember hó 23-án reggel 3 negyed 5 órakor, a halotti szentségek áhitatos fel. vételo után, életének ?0-dik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványai f. hó 25-ik éu d, e. 11 ólakor a nagybá- nyai gvás/,háznál történendő beszentelés után, Ugyanaznap d. u. fél 4 órakor lógnak aróiu. katk. egyház szertartása szerint Költőn a sirkeitbeu örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise- áldozat tolyó hó 2ti-án d. e. 10 órakor fog Nagybányán a Szentháromságról nevezett plébánia temp, lomhán az Egek Uránaz bemutattam!. Nsgybánya 1910, szeptember 23-áu. Béke legyen porai felett “ Hskttvő l^atócz Aurél felekezeti tanító szeptember 29-én tartotta esküvőjét Nagy- fentősön Májer Herminával, Májer Miklós nagyfentösi birtokos leányával. As adóhivatal helyisége változott A kir. adóhivatal a napokban költözött át a Gróf Teleki Sándor tulajdonát képező Fő-utcán levő tágas helyiségébe. Áthelyezett szolgablró. Vármegyénk főupánja dr. Vida Gyula tb. szolgabirót saját kérelmére Erdődről a mátészalkai szol- gabirói hivatalhoz helyezte át. Magyarországi óvónők, nyomasztó helyezetükben elhatározták hogy működési színhelyük országos képviselőit felkeresik és elmondják, hogy néha a mindennapi
