Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-11 / 37. szám

5

KftVÁRVIDÉK.

szeptember 11.

10—30 perc alatt vesztik el életképességüket, mig a száraz emberi testfelületen 2 óráig is eleinek, ezen időn túl minden fertőtlenítés nélkül önmaguktól elhalnak, mio- ellenben, ha ezen időn belől étel vagy itallal a tápcsatornán át a belekbe jutnak, a fertőzés, a mérgezés, kissebb-nagyobb mértékben milhatlanul beáll.

Nagy szerepet játszik a ragály tova- terjesztésében az ivóvíz, és az a tény,'.hogy a kolera rendesen valamely nagyobb városban tör ki, úgy értelmezhető, hogy ott az ivásra szolgáló víznek nagyobb fer- tőztetési esélyei vannak, mint egyebütt. Az 1892-ki hamburgi járvány alkalmával nyilvánvalóvá vált, hogy a hamburgiak az Elbe szüretien vizét használták, azt a vizet," ahová a lakosság ürüléke, levezetés utján, beleömlött. Tehát a saját ürüléküket élvezték' német alaposságú felhigitásban.

Rovarok 4s főleg legyek is lehatnék Terjesztői a kolerának. Kideríttetetr, hogy a bacillusok a legyek beleiből 3 napi ottlét után is még élve kerültek elő, sőt hogy a,ok ott meg szaporodtak is. Fontos tehát kolsraveszedelmes időben, minden 'étel es italnemüt sülű hálózatta! Istakartan, vagy, amit lehet, jói eldugaszolva tartani.

.Óvatosság a bölcsesség anyja.“ Ilyen válságos időben, minő a mostani, ne legyen ez az intelem üres frázis. Óvakodjunk a lehetőség szetint! Az ovakodásriak egyik alapfeltétele a rendes, szolid életmód és a gyomornak, bélrendszernek rendbentartása. j Második szabály : sok szappan! A kezeknek ! étkezések előtti szorgos megmosása. A ko- terabasiilusokat gyenge savak is már elpusztítják. Ez okból ajánlatos viz helyett s«vanykás boroknak mértékletes ivás», de j meg jobo a sörivás, amennyiben a sörben gyenge savtartalmfin kívül valamely még ismeretlen oly anyag van, amely a kolera- baciiusokra pusztitólag hat. Éppen a hamburgi járvány alkalmával tették ezt a megrág: ©lést, hogy a sörgyártással fog’alatosko- dók között csak igen kevesen betegedtek meg.

Nem tudom Heggé hangsúlyozni mennyire nagyjelentésű óvatosság : utazások alkalmával az állomások vendéglőiben semmit sem inni és főleg sammit sem enni. Nem enni különösen olya*, amit a * utazó közönség meg-megfogdos, legtöbbje piáné olyan kézzel, amit az utazásban történt emésztési szükségletének elvégzése után meg sem mosott. Azok a szeretettel meg- bögdösött, megcirogatott, de hűtlenül ott hagyott zsemlék, stb. mindig undorítók, válságos időben pedig egyenesen veszedelmesek. Lehet ugyanis valiki kolerás, anélkül hogy az illető tudná, vagy sejtene is azt. Egyszerű diarréája van, alig törődik vele, de ürüléke ko'erabacilusokat tarta- maz, mely más egyént fertőzve, a kolerának a legveszedelmesebb alakját válthatja ki. Naturália non sunt turpia. De egy be- natúréit kézzel megropogtatott kifli ugyancsak megmutathatja az ő turpisságát.

Kerülendők a különféle bizonytalan helyről való sajtoknak, konzervek, sonkáknak, a fogyasztása. Savanykás gyümölcsök, ha tiszta eredetet tudjuk, nemcsak ho2y nem árthatnak, de szerves sav tartalmuknál fogva éppen ajén’hatók is. Csakis a gyümölcs félékkel való jóilakás kerülendő, nehogy diaréa álljon be. Minden intelligens ember maga tudja a legjobban, mi szokott az ő gyomrának ártani, mi szokott nála heveny gyomor — és bélhurott okozni. Eme ártalmakat kerülje, mivel az ilyen hurutok praedisponálnak kolerára.

A fertőzöttség nagysága szerint a kolera háromifele alakban szokott jelentkezni.

Legenyhébb alakja a kolera-hasmenés, súlyosabb alakja a kolerin a legsúlyosabb a teljesen kifejlődött kolera. A két előbbi idejébeni gyógykezeléssel gyógyulásra fékezhető, a teljesen kifejlődöttel szemben bénultan, tehetetlenül áll az orvosi tudomány, itt nem nyújthat az segédkezet a természeti erőknek, itt már csakis maga a természet csodaereje lehet az ur.

Még egy lényeges óvótényezöt akarok

Gyerekkacagás veri el a szomorú emlékezést. Barnapiros arcú kislány, nagy feketeszernü fiú fut be a szobába. Anvjuk nyakába kapaszkodnak :

— Kngedii m«g édesanya, engedd meg— Mit galambjaim?

— Hogy Játmenjünk a Laci báesihoz. Olyan szép madara vau, beszélni is tud.

— Honnan tudjátok ti ezt ?

A két gyermek zavartan néz egymásra. Titkon husgalják egymás ruháját. A kis lánynak lefele görbül vérpiros, kis szája. A da megszólal:

— Megverhetsz édesanya, én vittem át a Kalárit.

Haragudni akar a * asszony. De sehogysem sikerült. Megérzi a két gyerek, újra kérlelik.

— ligy-e nem haragszol ? Ugy-e szeret isinket a Laci bácsi Mindig azt mondja a Katarinak : „olyan vagy szántéin, gyöngyöm, mint az édes anyád,“ Ugy-e elengedsz.

Fut ki a két gyerek a szobából.

— Megjöttünk Laci bácsi.

— Édesanya elengedett — tóditja a Pista szavát Kai ári.

Bothozsy Lacinak megcsillant a szeme. Térdére veszi a kislányt, úgy kérdi :

— Anyátok bocsátott el ?

— Ö ám. De mondja, Laci bácsi, mért nem jön át soha mi liozzáuk Í Mert édesanya műidig szomorú, azért?

— Annak a kulcsa édes anyádnál, van, fiain.

A ki» Kalári elgondolkozott ezen a feleleten. Türelmetlen htt, f'ezzengctt. Ceacsogó kis szája elhallgatott. Vájjon milyen kulcs kellene a Laci Bácsinak ?

A nagy ebédlőben égett a lámpa. Kalári asszony ott Ült kát kicsinyeivel a nagy tölgyfa asztalnál, mikor odakllnn léptek hallatszanak.

Megnyílik az ajtó, belép Bothossy László.

Ka'ári assznynak elsápad az orcája. Nem tud mozdulni sem. De a két gyerek az érkező nyakába ug' ik. így megy az Katarihoz, Ki# levél-- két ad át neki meg csry uagy kulcsot. Az össze vissza ákombákomon mogimnri az asszony a kis láuya kezciráíát. Ez volt a levélben.

Kedves Laci bácsi, itt küldöm a legislegna- gyobb kulcsot,] ami csak volt az édesanya köté- nve mel!ett. Évvel csak ki tudja nyitni azt az ajtót Laczi bácsi. — Tiszteltet! Kulin.

Itt marad ugye Laci bácsi? Ugye itt marad? lármáztak a gyerekek— Kérdezzétek mag édesanyátokat.

— Hisz anyuka megengedi. Nem olyan rossz 5.

Bothosi László is közelebb húzódik az asz* szonyhoz.

Igazat mond a hát az irás ? Kinyílt e az ajtó ?.

Ka'ári asszonyaié könny szökött a szemébe.

— Igazat Laci, már régen kérdezhette volana . . .

Haraiztbyné Szederkényi Anna*

felemlíteni és ez: a kedélynek nyugalmas egyensúlyban való tartása. Nem szabad félni! A járványok statisztikája igazolja, hogy a kolera majdnem csak a proletariátus között dühöng, onnan szedi áldozatait, a setét, nedves, piszkos, dügleletes levegőjű odúk lakói küzül. A fenyegetett városokban elsősorban nem barakkokról, hanem szúkségbeli tiszta lakásokról kellene az államhatalomnak gondoskodnia, hogy a „rongyosok“ ne csak tiszta helyen halhassanak meg, hanem hogy tiszta helyeken élve, meg ne halljanak. De erre milliók kellenének, azok pedig a szent béke nevében első sorban ágyúkra kellenek.

HÍREK.

Eljegyzés. Dr. Hirsch Gyula helybeli ügyvéd eljegyezte Hirsch Adolf és neje leányát Mimikét, Kolozsvárról.

Egy tanító jubileuma. Lapunk egyik legutóbbi szamában már hirt adtunk arról, hogy Veress József a helybeli állami iskola igazgató tanítója e hó 16-án tölti be tanítóságának 25-ik évét. Az állami iskola gondnoksága ez alkalomból szeptember 1 7 én d. e. 11 órakor az állami iskola helyiségében diszgyülést tart, a melyre a jubiláló tanító t sztelőit, barátait és volt tanítványait ez utón is meghívja.

Ugyanezen alkalomból szeptember hó 17-én este S órakor a „Kovács“ féle vendéglőben társas vacsora lesz. Az e tárgyban Mán Lajos országgyűlési képviselő mint az állami iskola gondnoksági elnöke által kibocsájtott ivet mintegy 10O-an Írták már alá, a kik a társas vacsorán részt venni óhajtanak.

Beiratkozás. A beiratkozásra kitűzött határidő alatt szeptember 6-áig beitatkozott: az állami elemi iskolába 177 tanuló, a községi gazdasági ismétlő iskolába 24 tanuló, az iparos tanonc isko’ába 20, a gör. kath. felekezeti iskolába 57 tanuló. A be nem iratkozott tanulókat a községi elöljáróság most Íratja össze házról-házra járva a tanítók által. Mindazon szülők kik az újabban kitűzendő határidő alatt gyermekeiket be nem fogják Íratni, a legszigoruabban íognak pénzbüntetéssel sujtattni

Ő Felség# köszSneto. Kedves Gróf Khuen-Iiéderváry ! Születésem nyolcvanadik évfordulója alkalmából országaim minden részéből számtalan szerencsekivánatot és luí ragaszkodás bizonyítékát vettem; a melyek összes népeimért egyformán melegen dobogó szivemet mélyen meghatván igaz örömmel töltöttek el és a melyekből újabb erőt merítettem a jövőre is. Hosszú életem alatt az égtől nyújtott oltalom és támogatásért mélyen érzett hálámmal forró imáim szállnak fel a Mindenhatóhoz, hogy államaim összes lakossága iava- nak szentelt működésemtől a jövőben sem vonja meg a szent áldást- Mindenkinek a ki e napokban rólam szeretettel megemlékezett szivem mélyéből mondok köszönetét és megbízom Önt, hogy ezt közhírré tegye. Kait Bad-lBchlben, 1910» évi augusztus hó 21-én. Ferenci József s. k. Gróf Kbuen héderváry Károly s. k.

A gazdasági Iskola felállítása A kir. tanfelügyelő a napokban értesítette a községi elöljáróságot, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter a községi képviselő testületnek a gazdasági iskola felállítása tárgyában hozott határozatát elfogadta és hogy a szaktanító kinevezése tárgyában a mínisterliez előterjesztést tett. Értesíti egyben az elöljáróságot, hogy a gazdasági terület meg választásánál, mint az építkezésnél és felszerelésnél, a kinevezendő szaktauitó személyes jelenléte mellöshetettlon less.