Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-19 / 25. szám
K Ő V Á H V T D lí K. junius 19. tatnak, hogy szeszélyesekké, piperköcök- ké lesznek, hogy bórs/inük sápadt, izomzatúk lágy marad és tehetségeik ki nem fejtetnek. Művelt családokban nem ritkán találjuk, hogy csakis az ész fejlesztésére van gondjuk gyermekeiknél, tekintet nélkül a testre és erejének gyarapítására. Azt hiszik, ha ivadékukat rossz időben otthon fogják és minden szellőtől megóvjak, hogy minden lehetőt megtettek a gyenge test ércekében. Pedig éppen oda kellene haín ok, hogy az óvószerekre szükség ne legyen, hogy a szervezetben rejlő ellentálló erő jusson érvényre az ártalmas külső befolyások ellen. A munkás osztályban ellenkezőjére akadunk mindennek, itt az izomerőnek van egyedül becse. Kitérnek ama mindennapi tapasztalat elől, hogy a szellemileg elma* radt embernek nehéz a keze, s ennélfogva csak duiva munkára alkalmas; hogy az értelmiséggel finomabb izomérzés is jár, mely a munkát jóval megkönnyíti. Nevelésünk módszere tehát majd egyoldalú, majd elvnélküli Nem bírnak annak tudatával, hogy a test erőinek egyenletes féjiése az elmének, szolgál javára, hogy mindkettőnek összhangzó gyarapodása a jó erkölcsnek legbiztosabb támassza, es hogy következtessen kell mindennek elérése után törekedni, ha a jó sikert nem akarjuk a véletlenre bírni. A gondozás .módja döntő a gyermek egészségére nézve sőt — mi több — nemcsak egészségére, de később jellemére nézve is, a le'kébe vésett első benyomások adván meg neki az alapszint. Nem szabad a gyermekeket tisztaság tekintetében elhanyagolnunk; Rendszeresen árulhatjuk reá Öntudatos á.lapotanak támogatásával. Ennek fontossága úgy testi, mifit lelki épséget tekintve, fölötte nagy. Tisztán tartva, testet mintegy folytonosan fertőtlenítjük és a betegségek tohama ellen edzzük, lelkét pedig a szrplőtelenség varázsában óvjuk meg, megutáltatván vele a és sötétkékszemei egyszerűen elbűvölték a grófét. A leányka észrevette a gróf fürkéző nézését, gyöngén elpirnit és,lesütötte szemeit. Mint valami mágnes, úgy vonzotta a grófot a leányka Meg aztán hely sem volt nv-'s a kavéhá’/.bin, Hirtelen elhatározással a, gróf az asztalhoz tartott. Ott megállt, megemelte kalapját és engeilelmet kért, iiógy leülhessen. Majd még hirtelenebb elhatározással bemutatkozott : — Kovács Ferenc/, banhivatalnok vagyok. A leányka fülig pirulva, halkan szólott : — Kovács Kláii... — az édes anyám. A gróf sonkát jemle'.t és közben nagyon diszkréten, nagyon lágyan nézett a leányra, A zene, az irgalmatlan rossz cigányzene pedig szólott. És felvillanyozta a leánykát, a ki a zene ütemei s/.riut ringatta kecsesen testét és felvillanyozta a grófot, a kit egyt'e jobban elbűvölt a leány természetes szépsége es üdesége. És nem azért voit a gróf világfi, hogy alkalmat ne találjon a beszélgetésre. Félóra múlva már úgy beszélgettek, mint régi ismerősök és a leányka édesen kacagott a gróf párisi történetein. Csakhamar megtudta a gról, hogy a leányka egy belvárosi varrodában dolgozik heti busz koionáért és anyja egy vasúti hivatalnok özvegye. Az is megeugodtetett, hogy hazaknérje őket. Es az utón azt is kieszközölte a gróf, hogy Klárikát másnap a varodánál várhassa. Bolondos egy tavasz volt. A gróf iiaprólpiszkot, és pedig nemcsak a tárgyakon és személyeken, de a beszédben is. Piszokban nevelve, a legrutabb, különösen a ragadós nyavalyák veszelyeztetik folyton egészségét, észjárása pedig úgy hozzátörődik, hogy végre nem fog visszariadni még a gyalázattól sem. Mert a piszokban születik a betegség es a bűn, a tisztaságban az egészség és az erény. A tisztasággal együtt jár a rend. A hol tisztaság uralkodik ott rendre is akadunk. A szennvnek társa a rendetlenség. Amiiy jóltevőleg hat a rend és tisztaság érzete, épp oly jól tevő befolyást gyakorol a test és a lélek épségére; mig ellenben a rendetlenség és a szenny erzekeinket sértik egészségünket romlással fenyegetik és lelkünket majd féktejen szenvedélyekkel, majd megfoghatatlan érzéketlenséggel ru- titják el. Rer.d mindenben, úgy a háztartásban, mint az életmódban: étkezésben, nyugvásban, szórakozásban es az ápolás egyes mozzanataiban, pontosságra és mértékletességre szoktatja a gyermeket — nagy előnyére a szervezet szigorú szahilyokhoz kötött működésének. Rendetlenség mind ebben durczás, zabolázhatatlan, vad gyermekeket nevel, kik örökös nyafogásuk miatt még tütheteüenebeiíké lesznek és gyakori betegedesök á^ta! javulásuknak útját is elvágják. HIHEK. Szstmárvámegye gazdasági egyesülete egyhangúlag elnökké Teleki Qéza grófot, alelnökké Csaba Adorjánt, Falussy Árpádot, Böszörényi Emilt, ügyésszé Domokos Andort választotta. Névmagyarosítás. Klein Izsák a helybeli Kereskedelmi Bank volt pén/tárnoka jelenleg szatmári lakos és kiskorú fia Klein Oszkár vezeték nevének nKissu-re kért átváltozását a belügyminister május hó 6-án kelt engedélyével — megengedte. Intézkedés a sertéstenyésztés T31 • lendítésére. Gróf »Serényi Béla földmivelésügyi napra, este 7 órakor várta Klárikát a varóda előtt. És napról napra hűségesen hazáig kísérte, ki a külvárosba, gyalog. Sötét’ utcákén, átjáró kapukon keresztül és a sülétebb részeken, hazáig, — uok édes, titkos csók csattant el. Napröl-napra szereíiuessbb lett a gróf, akár egy diák és nem merte bevallani Kláiikának igaz; nevét, rangját, mert féli, hogy elveszti kincsét, boldogságát. És egy napon merészet, nagyot gondolt gróf Csánvi Tibor. Egy este, varroda után, meglátogatta Klárikánkat és megkérte kezét. Az özvegyasz- szony majd elájult a mikor a gróf ielfödte igazi nevét és Klárika úgy zokogott, mint egy gyermek a ki nagyon kikapott. A gróf gyöngéden . cöttltgatfa a leányt és biztosította, hogy a legkomolyabb szándékai vannak. Lassan lassan magukhoz fértek az egyszerű emberek é3 egy órai ostiom után elérte a gróf az özvegynél azt, hogy Klárika másnap bemegy az ő költségére az angol kisasszonyokhoz és hat hónap múlva megtartják az eljegyzést. A mágnásvilág napokig beszélt erről a szenzációról. Hogyne, Nem kis dolog az, hogy a Csínyt gróf feleségül vesz egy egyszerit varróleánykát» Épen imsvétra eset az esküvő. A házaspár az esküvő napján, délután, kiment a ligetbe. És meguzsonnáztak abba a kávéházban, a hol először találkoztak. Az éjjeli express vonattal pedig nászutra mentek Páiisba» miniszter a sertés tenyésztés fellendítése céljából a következő rendeletet intézte az összes törvéuyha- tóságokhoz és gazdasági egyesületekhez : „1 ekintettel a husfogyasztó nagy világpiacokon a sertéshúsban mutatkozó szükségre és a rendkívüli magas sertés árakra, melyek minden valószínűség szerint a közeli pár év alatt aligha fognak lényegesen csökkeni, kívánatos és különösen mezőgazdasági érdek, hogy sertéstenyésztésünk lehető gyorsan nagyobb lendületet vegyen és mentül több értékesíteni való anyagot szolgáltasson. E célból egyidejűleg utasítottam valamennyi királyi gazdasági felügyelőséget, bogy a közte- nyésztési célokra szolgáló kanok vételárából egy- harmadot állami támogatásként ezen év folyamán kivételesen ellengedhessenek, továbbá, hogy mindazokban a kisközségben, ahol a kocák csekély létszáma miatt a kan tenyészképessége teljesen ki nem használható, illetve, ahol a tartási költségek ennélfogva az anyaállat tulajdonosokat aráuytala- nul terhelnék, a kantartás terhellek csökkentése végett évi 50 koronáig terjedhető állami segítséget hozzanak javaslatba. Midőn a törvényhatóságot ezen intézkedésem tartalmáról és céljából értesítem, felkérem, hogy e fontos közgazdasági cél szolgálatában a saját hatáskörében is megtegye az alkalmasnak látszó intézkedéseket és közegeit a járási hatóságok és községek megfelelő utasításával eljárásukban hathatósan támogassa A foolbsintetős. Belgrádi lapokban olvassuk, hogy a szerb belügyminiszter törvényjavaslatot dolgozott ki melyszerint a kisebb közönséges kihágások büntetése céljából javasolja a botinin- tetés behozatalát, llát ez a diesőbüntotés nagyouis helyén van a Balkán államokban! Ámbár közüp- európai müveit államokban is sokszor igen jól lehetne alkalmazni. Tényleg«» szolgálatban álló katonáknak az aratási időre való szabadságolása A honvédelmi miniszter által kiadott rendelete szerint a közös hadsereg tényleges állományú legénységét, a menynyiben a katonai szolgálat, a kiképzés és a véderő érdekei megengedik, a csapatok parancsnokságai a gabona learatására, a takarmány lekaszáláséira és behordására a szőlömivelés munkálatainak, a szüret és kukorica törés valamint a selyemhernyó tenyésztés különleges munkálatainak idejé- jére három hétre szabadságolni fogják. A gyengébb és kiképzésben vissza maradt legénység, a tavasz folyamán bevonult újoncok és az egy évi önkéntesek a szabadságolás kedvezményében egyáltalában nem rés esithetők. Az aratási szabadságot az illető katonának személyesen, kihallgatáson (rappor- ton) rendszerint legalább egy hónappal a szabadság megke-dése előtt kell kérelmezni. A később előterjesztett kérelem csak különös méltánylást érdemlő esetben vétetik figyelembe. A szabadságolás a következő sorrend szerint történik; 1. Első sorban azok a birtokosok vagy bérlők, valamint ilyenek fiai vejei és unokái nyernek szabadságot kik a család fentartői kedvezményre abból az okból nem bírnak igénnyel, mert fitest- véreik önként tovább szolgáinak vagy kereset céljából külföldön tartózkodnak, vagy mint mező gazdák önnálló csaladot alapítottak. 2. A kisebb és közepes nagyságú parasztbirtokok tulajdonosainak és bérlőinek fiai, vejei és unokái. — 3. A mezei munkások, ezek különösen akkor vétetnek figyelembe, ha az utolsó szolgálati évben álló legénység sorába tartoznak. — 4. Az általános fegyver szünet alatt a többi legénység is mely nem aratási célra kér szabadságot a mennyire azt a viszonyok
