Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
VII. évfolyam. Nagysomkut, 1909. márc 28. 13 ik szám KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed évre ■= — — 2 K j Fél évre — — — =» 4 K Egy szám ára — — 20 fillér, j Tisztviselők szervezkedése. Ebben az országban ötvenkétezer állami tisztviselő, harminckétezer vasúti tisztviselő és huszonhatezer tanító van. így mondja egy most megjelent röpirat és mi puszta szavára elhisz- szük neki A röpirat szerzője ezt a száztizezer iskolázott embert tömöríteni akarja egy táborba : tiszviselőpártot akar szervezni. A terv megérdemli, hogy egy kicsit foglalkozzunk vele. Nem a röpiratért, a tervért sem, hanem a tisztviselőkért. Száztizezer intelligens, iskolázott ember, egy ország közigazgatásának j szerve, egy ország vérkeringése ez a tábor, i Nagyot, hatalmasat alkothat, ha egyet akar. De mi lehet az az egy, amelyet ez a száztizezer ember, egységesen akarhat ? Csak az, hogy ennek az országnak adminisztrációja kifogástalan legyen, hogy ami a tisztviselői kartól telik, mindent megtegyenek az ország lakosságának érdekében. Ezt egységesen akarhatják és kell is akarniok Magyarország tisztviselőinek. Konstatálni illik, hogy ez irányban a mai állapot nem is esik kifogás alá. A sokágú állami közigazgatás minden szerve, a nagy vasúti hálózat minden embere, mérnök, orvos, tanító, mindenki becsülettel végzi a dolgát, mindenki becsülettel szolgálja a közt. Ez irányban tehát nincs szükség semmire, tömörülésre sem. Lehet azonban más valami, ami tömörülésre bírhatja az ország tisztviselőit a saját érdekük, a saját existenciájuk. Ez esetben a tömörülés hadi felvonulást jelentene, természetesen az elFőszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő : .Barna Benő. lenség ellen. Nézzünk körül, nézzen körül a tisztviselői kar ebben az országban, ez ország közel huszmilliónyi lakosságán, akad-e itt egy ember is, aki szívből ne kívánná, hogy amikor tisztviselő, vasutas, orvos, tanító és mindenki lerótta a maga robotját, gondoktól menten, megelégedetten vonulhasson hajlékába, boldog családi körbe. Mindenki kívánja ezt minden tisztviselőnek — ami természetes is — hiszen mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogy a tisztviselő miértünk dolgozik, existenciájának alakulása a mi sorsunkra is nagyon kihat. így hát nincs ellenség, nincs ki ellen hadba vonulni. A tiaztviaelőknek helyzete, tudjuk, nem fenékig tejföl, de amint sok jogos panasz máris meghallgatásra és orvoslásra lelt, fokozatosan és ; nem is lassú tempóban sorra kerül minden, ami j még e téren tennivaló akad. Mit jelentsen hát az : tisztviselők tömörü- j lése ? Mit akarjon az a tábor egységesen ? A röpirat azt mondja, hogy a politikai célja valamennyi tisztviselőnek egy legyen. S tán e cél j szolgáltatásába igyekezzék parlamenti képviseletet is teremteni s mit tudom én még mi várna erre a táborra: a tisztviselópártra. Egységes ! politikai cél ? Már megmondották, hogy a tiszt- : viselők egységes célja szolgálni a hazát, hasz- j nára lenni a haza polgárságának. Ha ezt a politikai célnak nevezzük, úgy jó, megvan az egységes politikai cél! De, hogy ezt a célt, amint mindenki más-más hatáskörrel szolgálja, az csak természetes. És természetes az is, hogy Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér ,388. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. e szolgálat mikéntjére a jelenben a fennálló törvények lehetnek csak irányadók, a jövő alakulásának előkészítésében, pedig éppen a köztisztviselőket lehet legnehezebben, legkevésbé egy kaptafára huzni. Száztizezer iskolázott, intelligens, gondolkozó embertől ki várhatja, ki teheti fel, hogy egyformán gondolkodnak ? Mit jelenthet hát ez a szó : tisztviselőpárt. A magyar tisztviselői karnak van egy hatalmas pártja, mely sohasem pártol el tőle : a magyar polgárság. Hisszük, hogy a tisztviselői kar eléggé befolyásosnak is tartja ezt a pártot és külön politikai tömörülésre nem gondol. A mestervizsgák. Az uj ipartörvény keretében a mestervizsgák nagyjelentőségű intézményét meghonosítani akarják. Az ipartestületek legutóbb tartott gyűlésén szóba került ez az ügy és a kongresszus a tervezetnek a mestervizsgákról szóló részét kiadta az Ipartestületek Országos Szövetségének, hogy tegyen róla előterjesztést, vonja be—-összes ipartestületeket és együttesen készítsék elő azt a felterjesztést, mely a kereskedelmi kormányhoz intézendő. A szövetség valamennyi tagjának részletes kérdőívet küldött széjjel, hogy mindenki elmondhassa saját véleményét a mestervizsgák kérdéséről. A szövetség a kérdőívhez terjedelmes ismertetést és felhívást csatolt, melyből kiragadjuk a fontosabb részeket : Az uj ipartörvény tervezetének — úgymond — egyik legértékesebb része az, mely a mester_ Jővjpyidék“ lárcája. I A szerelem vak. Johnny Lupton, aki kezdő ugyan, de máris általánosan kedvelt festő volt s akit röviden, bár ezt nem szívelhette, Johnnynak neveztek csak, elhatározta, hogy két-három hetet a vidéken fog eltölteni. Kóborlásai közben Innsbruckba ért. ahol Carlotta Werdenfels grófnőnek egy arcképét látta meg, amely annyira elbűvölte, hogy nap-nap mellette, előtte ült, festette s még többet nézte azt a remek arcot. Később Partenkirchbe ment, ott szerencsétlenségére ©!y baleset érte, mely vaksággal végződött. A szállodába vitték, elhomájositott szobában ápolták, a szemeit pedig bekötötték. Néhanapján meglátogatta egy csinos kis ápolónő, kisek Lotta volt a neve. Ez meglátta a Carlotta grófnő arcképét s nem győzte csodálni eléggé. Aztán később énekelgetett is a betegnek. — Lotta csakugyan szeretném, ha angolul is tudna. A leányka tétovázott. — Hisz tudok egy néhány szócskát; hisz ez semmi. Nagyon sok angol jár erre s egyetmást Öntől is eltanultam. — Lehetetlen, hisz mi mindig németül társalogtunk. Azt hiszem Lotta maga egy kis boszorka. — Hát persze, hogy Boszorkány vagyok, hisz maga is a seprőnyelembe botlott bele ; s ha majd maga kigyógyult, akkor én is ráülök s elrepülök a légen át. — Az orvos azzal biztat, hogy holnap egy-két órára levehetem a kötőt a szememről szólt Johnny egy kis szünet után. — Oly boldog vagyok I — Éa is örülök rajta; úgy vágyom látni a kicsi kis ápolómat. De másnap, dacára, hogy Johnny két óra hosszát is a szemkötő nélkül ült semmi, Lotta nem mutatkozott s a fiatal ember busulásuak adta ínagát. — Kellemetlen véletlen. Lotta valami küldetésben járt. Bizonyosan visszatartották mondta a szállodásnak a neje. De Johnny roppant kedvetlen volt és sehogy sem akart megnyugodni. Estefelé ismét Lotta után kérdezősködött s mikor az megjött, rátámadt. — A leány mentegetőzni kezdett, majd hirtelen megcsuklott a hangja, sirva fakadt s mielőtt Johnny csak egy szót szólhatott volna, kisietett a szobából. Johnny ezen az éjszakán egy szemet sem aludt. A helyzet nagyon kényessé vált. Vakságának Lottája drágábbá vált s teljesen kiszorította álmainak Carlot- tája. Vájjon mihez is fogjon hát? Közeledett a három óra, jövetelének rendes ideje. Egy gondolat bántotta folyvást az agyát; miiyen is lehetett a külseje ? Johnny felszökött, lekapta, a kendőt a szeméről és . . . Wernerné állott előtte. A jó nénike barátságosan mosolygott feiéje s ismét bekötötte a szemét. — De látni akarnám Lottáí, mielőtt eímegyen. —■ Éppen azért jöttem, hogy önt levezessem, hadd búcsúzzék tőle. Johnny elcsodálkozott ugyan, de azért csak bekapaszkodott Werner néni karjába s szó nélkül vele ment. Valami titkot, valami meglepetést rejtett és várt. Mikor a szemeit szabaddá tették, előtte állott, Werdenfeis grófnő a maga szépségében. Csakhogy ez a Carlotta mozgott, beszélt, mögötte ott kékellett az égbolt, csakhogy a narancsvirágok helyett égő rószát tartott a markában. Mosolyogva, irulva-pirulva így szólt: — Lám, teljesedett az óhaja, meglátott. — Magyarázza meg kérem, hogy lehetséges ez ? . . . ez a ruha, — mondá dadogva. Lotta kézen fogta és mellé ült a kisp&dra. Beteg szemei Lotta ismerős vonásain révedeztek, fülei ittasan magukban szívták ugyancsak ismerős hangjának édes zengezetét. — Mindent meg fogok magyarázni. Talán halottá már, hogy minálunk itt az a szekás, hogy a leányok időnkint elküidetnek hazulról, hogy a háztartás titkaiba Szőlőkaró 30000 darab 2 és fél méter hosszú, a Vöicsök-IilésfaWi vasul! állomásnál r jutányos áron eladó. Értekezhetni Nagysomkutoii Ecker Béni fakereskedővel.
