Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-21 / 8. szám

2

KŐVÁRVIDÉK

febr. 21.

telket szintén felajánlják a községnek díjmentesen, a járásbirósági épület elhelyezésére.

Kérelmüket azzal támogatják, hogy a község fejlődése évtizedek óta ezen területre van con- centrálva, továbbá, hogy a község évtizedek óta ezen egy utcájában érte fejlődésének azt a fokát, melyet egy nagy község fejlődése megkíván.

Hogy a község mintegy 70-80 családja, tisztán és egyedül a község ezen részének természetes fejlődése folytán ott teremtette meg magának létfentartásának eszközeit.

Az indokolás többi része oda irányult, hogy egyes magán érdekek érvényesítése céljából, nem lehet egy erkölcsi testületnek az a célja, hogy meggátolja ; a község természetes fejlődését és 70—80 család eddigi fáradságos munkájának eredményét önző érdekek folytán megsemmisítse.

Folyamodók a község anyagi előnyeit is felsorolják kérvényükben, a melyet az által látnak elérhetőnek, hogy a község a Népkert egy részéért már is tekintélyes összeget kaphat. A fenmaradó terület pedig abban az esetben, ha a bírósági épület oda épiil — értékben legalább megkétszereződik.

Azon körülményre nézve pedig, hogy a régi megyeháza épületének valamely ipartelepre való felhasználása zavarólag hatna a bíróságra — kizártnak tekintik, — mert az újonnan építendő bírósági épület és a megyeháza épülete között még 50 méter terület maradna.

Végül indítványozzák folyamodók, hogy a képviselő testület küldjön ki egy bizottságot, mely bizottság feladata legyen, a lehető legrövidebb időn belül, minden utón és módon oda hatni, hogy az üresen maradó épületben valami, a községre és közérdekre üdvös intézmény léte- sittessék.

A fentebb röviden vázolt kérvény legközelebb kerül tárgyalás alá a képviselő testület elé.

A magunk részéről csak örvendünk annak, hogy folyamodók egy újabb tervet, illetve javaslatot terjesztettek a közgyűlés elé, mert az csak megkönnyíti azt, hogy a vármegyeháza épületének tulajdonjogi kérdése, ami közérdekbői elsőrangú kérdés, tisztáztassék és hogy végre az épület megszabaduljon a kir. járásbíróság szorgalmi jogától.

De eltekintve mindentől, még azon esetben is, ha az épület nem is lenne olyan elhanyagolt stádiumban, mint a minőben tényleg van, akkor sem feleinek meg a jelenlegi beosztással a kir. járásbiróság hivatala részére.

Tehát ezen szempontból is bírálva nagyon üdvös lenne, egy minden tekintetben, a mai kor igényeinek megfelelő modern épület felépítése.

Mindamellett nem osztozunk ama véleményben, hogy a község a Népkertből 600 G-öl területet kihasítva, eladjon; mert ez által nem, hogy emelkedne a Népkert fennmaradt részének az értéke, de határozottan meg vagyunk győződve az ellenkezőről, mert abban az esetben a telek többi része célszerűen fölhasználható nem lesz.

Ami a kérvényben foglalt, ama állítást ila hősiesen szép férfit, de még sam vetek gyilkos pillantásokat azokra, akik nem ütik össze a tenyerüket. Ugy-e azt fölösleges mondanom, hogy születésünk óta nem volt szerencsém véled sem a „Tavasz ébredésének“ szénapadlás jelenetéről, sem Maitresse de prince Jeanról értekezni ? Jólehet senki olyan szigorú és lenéző pillantásokkal nem illetne, mint te a mit sem sejtő bankfiukat, jogászokat és egyéb lehetségteleneket.

Kedves Kuzin. Ön félre érti a jó nevelést és az illedelmes modort. Ön és kedves barátnői úgy akarnak nem jól neveltek és nem illedelmesek lenni, hogy fumi- gálnak mindent, amit az öregek a maguk sokkalta finoman korábban uzussá tettek, és önök gorombák, durvák, Ízléstelenek lesznek. A beszédükben, a mondanivalójukban semmiben nyoma sincs a jó ízlésnek. Pedig, isten bizony, annak a „jó modorának (ha nem is a Szabóné, Nogall Janka jó modorának) voltak apró roppantul jóleső finomságai jelentéktelen kedvességei, amelyek igen igen ízlésesek voltak. Ma kötelességüknek tartják, hogy durvák, darabosak, jó Ízlést oldalba rugók legyenek tele torokkal kiáltsák :

— Ni, milyen neveletlen vagyok én , . .

Jó ízlést, finomságot, kedves kuzín. Egyébként sokszor üdvözli őszinte hive.

Gyula,

j

leti, hogy a község mintegy 70—80 családja, a község eme részén teremtette meg magának lét- fentartásáoak eszközeit, nem fogadjuk el, mert 70—80 családról a legközvetlenebbül érdekelt, a legjobb akarata mellett sem tudna számot adni.

Mi létfentartási eszköznek nem minősítjük azt, ha valaki magának saját lakásául szolgáló házat vett, vagy építtet és abban sem kereske- | dóst, sem más ipari üzletet nem gyakorol.

Hanem igenis azokat soroljuk oda, kiknek közvetlen közelében üzletük van, vagy más hason megélhetésüket biztositó foglalkozást űznek.

Ilyen közvetlenül érdekelt pedig nincs több 5—6 családnál.

A községnek magán érdeke nem lehet és nincs. És igy magán érdekek érvényesítéséről szó sem lehet.

Ha magán érdekről lehet szó, akkor éppen úgy magánérdeke az folyamodók egy részének, hogy hová épüljön a kir. járásbiróság, mint ahogy magán érdeke előbbi két ajánlattevőnek.

Ezt elvitatni nem leiiet. Ezen állításunk I mellett bizonyít azon tény is, hogy magántulajdonosok ingyen telket ajánlottak fel. Mert ha : magán érdek nem lépne előtérbe, ingyen telket egyik magánbirtokos sem ajánlott volna fel.

Mi megvagyunk győződve arról, hogy épen úgy amint az ajánlattevők nem önzetlen áldozatkészségből tették, hogy ingyen telket ajánlottak fel, épp úgy nem önzetlen áldozatkészségből teszik azt folyamodók, hogy e célra saját pénzükön telket óhajtanak, vásárolni, hogy azt felajánlhassák ingyen.

Mi azonban egyik félnek sem rójuk azt fel hibául, mert „minden szentnek maga fele hajlik a keze.“

Minden magán érdek előtt azonban előtérbe szorul a közérdek ; tehát a közérdek nevében I szólalunk fel.

A közérdek pedig az, hogy a vármegyeháza épületből a biróság kikerüljön és az által a község első sorban a tulajdonát képező telkének4 esetleg a vármegyeháza épületének is tényleges birtokába jusson.

Ez a körülmény lenne hivatva a valóságos közérdeket előmozdítani.

Az a mellékesnek mondható körülmény, hogy az uj járásbirósági épület a község melyik részén volna építendő és kinek származik abból előnye vagy hátránya, nézetünk szerint egyelőre csak másodrangu kérdés.

Mert feltéve, de meg nem engedve, hogy 70-80 családnak az érdekéről volna is szó, akkor sem helyezhető ezek érdeke előtérbe, az egész község lakosságának az érdekével.

Mindamellett a község fejlődésének, szépítésének és más figyelembe veend körülmények szempontjából, nem lehet teljesen figyelmen ki- vüi hagyni ezen másodrangu kérdést sem, hogy hová épüljön a kir. járásbirósági épület.

Hírek.

— Esküvő. Zelmánovits Mór márama- rosszigeti szesznagykereskedő e hó 23-án tartja esküvőjét Szatmáron Hirsch Amália kisasszonynyal — özv. Hirsch M. Józsefné helybeli lakos kedves leányával. — Gratulálunk.

— Felfüggesztések. Bíró Ernő vámfalusi körjegyzőt — a pénzügyigazgatóság által megejtett vizsgálat alkalmával tapasztalt mulasztások és szabálytalanságok miatt — a köz- igazgatási bizottság állásától felfüggesztette. — Uray Bertalan szinérváraljai községi jegyzőt — és Bárány Béla főbírót — a főszolgabiró — a megejtett hivatalvizsgálatból kifolyólag — állásaiktól felfüggesztette.

— Uj postaügynökség. A kereskedelmi miniszter Kővárgara községben postaügynökség felállítását engedélyezte.

— Kinevezés. Ozsváth Lajos fehérgyarmati adóíisztet számellenőrré nevezte ki a pénz- ügyminister és az avasi járás szemvevői teendőkkel bízta meg.

— Földes Béla áliamtitkárjelölt. A

pénzügyminisztériumban nagy változás áll be Popovics államtitkár távozásával, aki bankkormányzó lesz. Popovics helyére erősen emlegetik Földes Bélát Nagybánya országgyűlési képviselőjét.

— Uzsorások üldözése. A szatmári törvényszék vizsgálatot inditott Izrael Pinkász, a Tartolczi Népbank elnöke és Izrael Herman, a bank igazgatója ellen, mert a környékbeli népet harminc-negyven százalékos uzsora kamattal nyomorítják már évek óta. A bank elnöke már egyszer büntetve volt uzsoráért, az igazgató azonban nem, ő csak okirathamisitásért ült. A vizsgálat eddig háromszáznál több esetben állapította meg az uzsora vétségét s bün- részességért a bank alkalmazottaira is kiterjeszkedik.

— Csendőrök nősülési engedélye.

: A honvédelmi miniszter megengedte, hogy a csendőrök három évi szolgálat után megnősülhetnek. Az erről szóló rendelet szerint azok, akik az utóbbi két évben kiléptek a csendőrség kötelékéből, mind visszaléphetnek. A rendelet magyarázata az, hogy eddig igen sok fiatal csendőr lépett ki, mivel nem engedték meg nekik a nősülést s igy a csendőrök létszáma igen megapadt.

— Köszönet nyilvánítás. A Gilvács- nagysomkuti „Máv“ vasúti alkalmazottak 1909. év február 6-án a Vasutas Szövetség által felállítandó árvaház javára rendezett műkedvelői előadással egybekötött táncmulatság alkalmával a jegyeiket megváltották : Dr. Olsavszky Viktor 25 koronával, Dr. Lauka József, Uhlarik Béla és Mán Lajos 10—10 koronával, Pártos N. 7 koronával, Rényi Árpád 5 koronával, dr. Vince Kálmánná, özv. Szabó Józsefné, „Egy Pesti ur“ 2—2 koronával. — Felülfizettek: méltósá- gos gróf Sándor ur 50 koronát, Pfeilmájer Simon, Smilevits Mendei 10 — 10 koronát, Sury Mihály 7 koronát, Olsavszky Simon, Lingvay Tamás, Bocsánczy Márton, Veszprémy Sándor, Brunner Károly, Pályi Béla, Veress József, Pap László, Moravszky András, Kató Károly, Sze- remy Lajos, Gönczy Dezső 5—5 koronát, Koza Felicián 4 koronát; Petőcz Imre, dr. Hirsch Gyula, Szende Sándor, Hirsch Náthán, Bog- dándy Vince, Révész Géza 3—3 koronát, Vajda Sándor, Klein Antal, Márkus Bertalan, Szilvásy N., Frankovits Mór, Pecsenye József, Soós Sámuel, Erdős Vilmos, Burzsa Ila, Uray Aurél, Spán Ferencz, Stern Ármin, Tóth, Csepregi 2—2 koronát, Bede Ferencz, Mois Győző, dr. Tárca Aurél, Szabó Zsigmond, Szabó Lajos, Tréger N., Szilay Lajos, Erdőss Aurél, Bere Lajos, Merza Dezső, Rózenfeld Ignátz, Vald- man Sámuel, Lázár Lajos, Novy Izidor, Barna Benő, Hirsch Izidor, Hirsch Ignátz, Gámenczy János, Teleky Sándor, Loy Vilmos, Vámfalvi Jónás, Buttyán János, Lápossy Béla, Rabolt Béla, Lugossy Károly, Gerhardt Sándor, Szűcs Gyula, Ecker Béni, dr. Kovács Mór, Fülöp Károly, Bogocsán Lőrincz, Cseh Károly, A1 mássy Dezső, Némety Mihály, Luka F'erencz, Kovács János 1 — 1 koronát.

Tiszta maradvány 186 korona 51 fillér, mely összeg az árvaházalap Budapest központi pénztárába beszállittatott.

A „Máv“ vasutas szövetség nevében e szives pártfogásért hálás köszönetét mondok. — Pfcilmáyer Simon.

— Esküvő. Szende Sándor járási m. kir. állatorvos ma, február hó 21-én tartja esküvőjét Pozsonyban Kann Róza kisasszonnyal. Házas* ságához őszintén szerencsét kívánunk.

— A nagybányai városi takarékpénztár zárszámadása. A napokban küldte széjjel a nagybányai városi takarékpénztár az 1908. évi üzletévről szóló zárszámadását. A zárszámadás szerint az 1908. évi tiszta nyeremény 100.420 K 71 fill. A nyeremény az igazgatóság javaslata szerint a következőleg osztatik fel: A tartalék- alapra 5.600 K. Jutalékokra: 16.838 K 54 fill, a városnak, nyugdíjalapjára: 3.100 K. A városI házi pénztárának: 74.882 K 17 fill.

— Anya könyvvezetői kinevezés. Vármegyénk | főispánja Schvartz Gizella felsőbbleányiskolát ’ végzett géresi lakost, Schvartz Dávid géresi | jegyző leányát, géresi anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Vármegyénkben az első hölgy

| anyakönyvvezető.

— Uj állami ísköia. Törökfalvára folyó évi i szeptemberre a kultuszminiszter egy uj állami

iskolát engedélyezett.

— Az idei fösorozások sorrendje. Vármegyénk területén a fősorozások a következő na-