Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-07 / 6. szám

2

KŐVÁRVIDÉK

febr. 7.

penzálni fogják a községeket, a miért az állami adókat beszedi.

Úgy látszik az egyenlő teherviselés elve mégis eleven valóság lesz s az adómentességek kedvezményei, valamint az adó nem fizetés sok szédelgései végre megszűnnek,

Egyébként pedig valljuk azt, hogy a legjobb adótörvény igazságosan és becsületesen csak akkor megy át az életbe, ha az adókivetés minden funkcionáriusát az az akarat hatja át, hogy az államnak egyetlan polgára se viseljen nagyobb terhet, mint a mennyit évi jövedelme, kereseti viszonyai szerint megbir s ha az adó az évi jövedelem szerint igazodik,

Hírek.

— A Nagysomkuti kereskedelmi bank r. t. közgyűlése. A községünkben működő kereskedelmi bank fó. január 24-én délután fél három órakor élénk érdeklődés mellett tartotta meg negyedik rendes közgyűlését. Az ülés lefolyásáról tudósításunk a következő ; Frankovits Mór vezér- igazgató üdvözölvén a nagy számban megjelent részvényeseket, az ülést megnyitja, s a jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés hozzájárulásával dr. Blumenfeld Dezső és Vámfalvi Sándor részvényeseket, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Ackerman Béla intézeti főkönyvelőt kéri fel. Ezután felolvastatott az igazgatóság és a felügyelőbizottság évi jelentése az 1908. üzletévről s ezek kapcsán beterjesztették az évi zárszámodások. Megállapittatott az évi mérleg, mely 24504 korona 51 fillér tiszta nyereséggel zárult. Ebből az igazgatóság javaslatára tartalékra fordittatik 10,000. — korona, külön tartalékra 1500. — korona, osztalékra 9000. — korona, jutalékokra 2205.68 korona, jótékonycélokra 245.05 korona, s átviteleztetett az 1909. évi nyereség számlára 1553.78 korona. A felmentvény az igazgatóság és a felügyelöbizottságnak egyhangúlag megadatott. Ezután az üresedésben levő állások töltettek be. A felügyelőbizottság tagjai lettek újból: Dr. gróf Teleki Jenő főszolgabiró. Fekete József a keresk. rt. vezérigazgatója, Szatmárról, Kóródi Mihály, a szatmári termény és hitelbank rt. h. vezérigazgatója és Rácz Dezső hosszufalusi körjegyező. A két igazgatósági tagsági állásra Ferenczi Dezső és Lázári Lajos helyébe Ecker Béni fakereskedő, nagysomkuti és Herskovits Izidor, birtokos, szakállosfalvi lakos választatott meg.

Végül a közgyűlés Dr. Kovács Mór indítványára Frankovits mór vezérigazgatónak és dr. Simon Miksa igazgatónak sikeres működésükért és az elért szép eredményért egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott.

— Áthelyezés. A pénzügyminiszter Ajaki János pónzügyigazgatósági számellenört S. A. uj helyre helyezte át.

— Halálozás. Vaday Lajos királydaróczi körjegyző a múlt hó 13-án hosszas szenvedés után Budapesten elhalt.

— A vármegyei gazdasági egyesület uj elnöke. Említettük, hogy a szatmárvái megyei gazdasági egyesület gróf Teleki Géza volt belügyminisztert. v. b. t. tanácsost választotta meg elnökének. Egy monstre küldöttség, melyet Szeőke Barna alelnök vezetett, vasárnap tudatta Szatmá- ron a választás eredményét gróf Teleki Gézával, ki köszönetét mondott megválasztásáért s kijelentette, hogy az elnökséget elfogadja. Dr. Boro- misza Tibor püspök gróf »Teleki Géza s a küldöttség tagjai tiszteletére fényes ebédet adott.

— Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád főispán Bátliy Lajon közigazgatási gyakornokot az avas- újvárosi szolgabirói állásra helyettesítette.

— Sorsjáték-elhalasztás. A szatmári ref. egyházmegye iskolaópitési sorsjátékának húzását a pénzügyminisztérium 1637. sz. rendeletével 1909. julius 25-ére halasztotta el.

— Emlékeztetés. A „Kővárvidóki takarék pénztár“ ma vasárnap délelőtt 11 órakor tartja rendes évi közgyűlését,

— Községi közgyűlés. Nagysomkut nagyközség képviselő testületé e hó 7-én délután 2 órakor a községháza tanácstermében rendkívüli

közgyűlés tart, melynek tárgyai a következő:

1. Radona György és társai kérvénye a Nagy- nyires felé vezető utón 3 utcai lámpa felállítása iránt. 2. A megyeháza melletti kertnek gróf Teleki Jenő jár. főszolgabirónak való bérbe adása iránti intézkedés. 3. A községi fogházaknak a kir. kincstár részére való bérbe adása tárgyában készített szerződés elfogadása és aláírása.

4. A szatmár-némeíi kir. ügyészség megkeresése egy kir járásbirósági épület felépítésére szükséges teleknek a község által viszteher nélkül való j átengedése iránt. Ezzel kapcsolatosan Hirsch i Náthán erre vonatkozó ajánlata.

— A messiniai földrengés befolyása fa kereskedelmünkre. A szicíliai és kalábriai földrengés a magyar kereskedelemre valósággal megélénkítő hatással volt. Főleg puhafatermelőinknek Olaszország eddig is nagyon jó vevője volt, a földrengést okozta hirtelen, sürgős kielégítést követelő óriási mód megnövekedett szükséglet ezt a fogyasztót egyenesen Magyarországra utalta. A szükséglakások, barakkok és más ideiglenes épületek emeléséhez való faanyag beszerzésénél (mert egyelőre csak ilyenekről van szó) az amerikai es skandináviai termelést, amely eddig hevesen versenyzett az appenniui félszigeten a magyar faterrnelőkkel, a nagy távolság és hosszú szállítási időtartam miatt az olaszok kénytelenek voltak egyelőre egészen kikapcsolni. Az olasz fogyasztok és közvetítő kereskedőknek arra kell törekedniük, hogy a Magyarországon készletben levő és a legközelebbi időben elkészülő úgynevezett orientális árut maguknak biztosítsák, mert I Itáliában csak bizonyos méretezésű puhafaanya- ; got használnak. Eddigelé hat nagy magyar puha- fatermelö cég küldte, le megbizottait Palermoba,

I több trieszti, velencei és gónuai nagy fakereskedőcég meghatalmazottja Budapesten járt, hogy az üzletek megkötését és lebonyolítását a személyes érintkezéssel is gyorsítsák. Az üzletek túlnyomó része ma még csak az alkudozások stádiumában van, de azért már egy budapesti puha- ■ fatermelőcég eddig is egy tételben ezer waggont i adott el és ennek a nagy mennyiségnek még többszörösére folytat biztos eredménynyel kecsegtető tárgyalásokat. Szakkörökben beszélik, hogy i az olasz Curra cég Groedel báróval alkuszik 2000 j vaggonra. Szóval bizonyos, hogy a legközelebbi hetekben több ezer vaggon magyar puhafa indul majd részben Palermoba, részben Génuába. És minthogy a Atlantion tengerhajózási rt. hajóival történik, előreláthatólag ennek a társaságnak a forgalmát is emeli majd a felszökkent olasz szükséglet.

Keményfa iránt sem olaszok, sem más külföldi fogyasztók nem mutatnak egyelőre nagyobb érdeklődést; de szakkörökben ügyvédik, hogy ha ugyan előbb nem- az elpusztult szicíliai és kalábriai helységek végleges újraépítéséhez megnövekszik majd a kereslet magyar bükkfa iránt is. A bükkfa alkalmazását előfogja ar is mozdítani, hogy ennek a ciknek most nagyon alacsony az ára. De valószínű az fs, hogy a puhafában beállott szorgos kereslet legalább közvetve élénkíteni fogja a keményfa üzletet is.

~~ Népies gazdasági előadás. A Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület megkeresésére minden vasárnap délután 2' órától kezdve a községháza tanácstermében népies gazdasági előadás tartaíik.

Az előadást Veres József állami iskola igazgató-tanító és Szűcs Gyula állami tanító felváltva fogják tartani. A román ajkú gazdaközön- sógnek Szerb János g. kath. esperes fordítja át román nyelvre az előadott anyagot. Az első előadás e hó 24-én tartatott meg elég szép számú közönség jelenlétében.

Megvagyunk győződve, hogy községünk gazdaközönsége saját jól felfogott érdekükben is tömegesen fel fogják keresni ezen előadásokat, melyeknek célja a hazafias magyar gazda boldogulásának előmozdítása.

Mert a gazda ma csak úgy boldogulhat, ha gyakorlati téren szerzett tapasztalást folytonos tanulással igyekszik kibővíteni, mert a folyton emelkedő munkabér s a napról napra fokozódó közteher alatt a gazda csak akkor tarthatja meg anyagi függetlenségét, ha igyekszik elsajátítani mindazt, amiből haszna lehet s ami által gazdaságát fejlesztheti.

— A „Magyar Fürdőkalauz“ 1909. II. kiadása, szokatlanul díszes kiállításban, a napokban hagyta el a sajtót. Az ügyesen összeállított, könnyen áttekinthető, hézagpótló munka, magyar és német nyelven illusztrálva részletesen ismerteti a magyar fürdőket, gyógyhelyeket, nyaraló- telepeket, szanatóriumokat, viz- és magángyógy- intézéteket, nemkülöniben a hazai ásvány- és gyógyvizeket. Erdős József a munka szerkesztője, igazán dicséretes és sikeres munkát végzett, amidőn szakavatott tollal és nem mindennapi rutinnal vette kezébe a hazai fürdők eddig selejtes irodalmának ügyét, produkálván olyat, aminőt eddig sajnálattal kellett nélkülöznünk irodalmunk ezen ágában. A nélkülözhetetlen díszmunka szerkesztője valóban megérdemli a legteljesebb elismerést ezen hazafias vállalkozásáért, mert a munka hivatva van arra, hogy a nagyközönség előtt he lyes világításban mutassa be a magyar fürdőket és ezáltal gátat vessen a magyarságtól a külföld fürdőibe és külföldi ásványvizekért kiözönlő sok milliónak. A diszmüvet, mely határozott nyeresége irodalmunknak, ajánljuk figyelmébe minden érdeklődének, különösen pedig azoknak az illetékes köröknek, akiknek hivatásuk pangó hazai fürdőink ügyét elősegíteni. A díszesen bekötött munka az ország valamennyi vasúti és hajófül- kóiben, orvosoknál, egyletekben és nagyobb szállodákban nyer díjmentes elhelyezést. A díszmunkát bárkinek is ingyen küldi meg a „Magyar Fürdőkalauz“ kiadóhivatala, Budapest, Eötvös-ut 36. 1. 9.

— Köszönet nyilvánítás. Lőw Mihály jederi h. körjegyző az Auguszta főhercegnő védnöksége alatt álló József kir. herceg szanatórium egyesület elnökségétől az alábbi köszönő levelet kapta:

A legnagyobb boldogság abban rejlik, hogy szenvedő embertársaink kínjait csillapítsuk és nyomorát enyhítsük Auguszta főhercegnő.

Mélyen tisztelt Körjegyző Ur!

Múlt év szeptember hó 7-én kelt nagybecsű Átirata alapjáu a becses körzetéhez tartozó Jeder, Somkutpataka, Nagykörtvélyes és Szamosfericse községeket az elnökletem alatt álló József kir. herceg szanatórium egyesület pártoló tagjai sorába iktatuk.

Hálásan köszönöm tekintetessóged nagybecsű segítségét, melylyel szives volt a képviselőtestü- I letek előtt magasztos ügyüuket pártolni.

Az első évi részletekről szóló nyugtákat van szerencsém csatoltan megküldeni, tisztelettel kérvén azok ellenében az esedékes összegek szives beküldését.

Fogadja mélyen tisztelt körjegyző ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest. 1909. január 12. — Lukács s. k. belső titkos tanácsos, egyesületi elnök.

— Az Epilepszia (nyavalyatörés) gyógyítása.

A világ legkiválóbb orvosai szüntelenül fáradoznak és kutatnak újabb és újabb gyógymódok után az emberiségre súlyos átokként nehezedő betegségek ellen. E betegségek talán legborzal- masabbika az Epilepszia. E bajban szenvedőknek vigaszul szolgálhat azon értesülésünk, mely szerint egy magyar orvos e betegség ellen uj és hatékony módszert, — amely már külföldön is méltó elismerésben részesült, — alkalmaz gyógy- sikerrel. Ez orvos a Budapesten, Nagykorona-utca 18. sz. alatt lakó dr. Szabó B. Sándor, ki' készséggel nyújt felvilágosítást mindazoknak, kik gyógyító módszere segélyével e súlyos bajtól szabadulni óhajtanak.

— A polgári olvasókör bálja. Mint értesülünk a helybeli polgári olvasókör február 20-án műkedvelői előadással egybekötött táncmulatságot rendez.

— Halálos szerencsétlenség. Gózsa László

szamostelki g. kath. lelkész kedden, mikor a vizkeresztet ünnepelték, kiment a Szamospartra megnézni, hogy a hordót hogyan és hol állítják föl s a Szamosból vesznek-e vizet, mint ezt már minden évben szokták tenni Mikor a parton sétált, egyszerre csak az leszakadt vele s ő a ! Szamosba esett, hol ajég alá kerülvén, mcgfult. A javakorbeli lelkész szerencsétlen halálhírét a község és vidék nagy részvéttel fogadta. Sokan beszélték, hogy öngyilkos lett. Ez azonban teljesen ki van zárva, mivel a Szamos be volt fagyva