Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
2 KŐVÁDVIÉKR nor. 7. nck következtében még esődus években is csekély termésátlagokat szolgáltatnak. Rétjeinket benövi a moha, elzárja a talajtól az éltető levegőt, megakadályozza az esővíz behatolását, lassankint elgyomosodnak s a gyomok az értékes füféléket elnyomják, amelyek kivesznek azért is, mert trágyát növényi táplálékokat soha sem adunk rétjeinknek. A lucernásokat rosszul telepitjük, nem boronáljuk, nem ápoljuk, tulhosszu ideig meghagyjuk s igy a többi takarmánynövényekkel sem mindig úgy bánunk, ahogy kellene. Különösen a rétek ápolásának most őszszel van itt az ideje. Mindenekelőtt a vakondtúrásokat kell kapák, vagy rétgyom segélyével széjjelhányatnunk. Majd azután éles és jól megterhelt boronával kell keresztül-kasul felhasogatnunk, mi által egyrészt a gyomokat irtjuk, másrészt a mohát pusztítjuk, de főleg utat nyitunk a talaj mélyébe a levegőnek, az eső- és hólének. Mindezek megtörténte után trágyáznunk kell, amely célra hígított hig ürüléket, avagy műtrágya keveréket kell használnunk, utóbbiakból kötöttebb talajokon 150 kg. szuperfoszfátot, homokos talajon ugyanannyi szuperfoszfátot, mellé 80—100 kg. 400/o-os káli- trágyasót, tavasszal pedig 50 kg. chilisaiétromot kell fejtrágyául kiszórnunk. A szuperfoszfát és káli hatása három évre terjed ki s a második évben többnyire nagyobb terméstöbbletet eredményez, mint az elsőben. A chilisalétrom hatása ellenben csak egy évre terjed, ezt tehát minden évben kell alkalmazni. Ha ilyen gondozásban, ápolásban részesítjük rétjeinket, még szárazság esetén sem lesz takarmányhiányunk érezhető, jobb években' pedig még fölösleggel is fogunk rendelkezni, melyet azután takarmányszük évekre raktározhatunk el s igy módunkban lesz állatállományunk számát lassacskán szaporítani, amelynek szaporításával a jobb trágyázás — s ezzel kapcsolatban a fokozódó termésátlagok lehetősége fog beállani. Hírek. Plébánosunk kinevezése. Vesz- prémy Sándor községünk közkedvelt plébánosát, gróf Schönborn Buchheim Ervin kegyur bemutatása alapján, dr, Boromissza Tibor megyés püspök a munkácsi plébániára — plébánosnak nevezte ki. A plébánosunkat ért eme kitüntetésre vonatkozó hirt őszinte örömmel vettük tudomásul, de i nem mulaszthatjuk el, hogy örömünkkel egy | ideüKg legmélyebb sajnálatunknak is kifejezést ne adjunk azért, hogy községünk egyik tevékeny társadalmi tagja körünkből távozik. Tiz-tizenkét évi itteni müküdóse elég idő volt arra, hogy őt nem csak mint egyházi de mint világi embert is megismerjük, és nyíltan állíthatjuk, hogy nem csak egyházának fenn hatósága előtt kedveltette meg magát, úgy annyira, hogy fiatal kora dacára elérte eme kitüntetés, — de a világi körben is felekezet különbség nélkül a : legnagyobb rokonszenvnek örvend. Mint értesülünk e hó 14-én búcsúzik el híveitől a templomban és 15-én hagyja el jelenlegi székhelyét. A kinevezéshez és uj állásához őszinte szerencse kivánatainkat tolmácsoljuk ez utón is és kérjük, hogy ne felejtkezzen meg távollétében sem szerény lapunkról, melynek tevékeny munka társa volt. — Színészei. A midőn a községünkben működő színtársulat második heti működéséről számolunk be meg kell jegyeznünk, bogy azt az őszinte elismerést és bizalmat a rnelylyel első kritikánkban adóztunk a társulati ak, a folytatólagos előadások teljesen igazolták. Különösen eggyes darabokban oly magas nívón álló, megkapó jelenetek játszódtak le szemeink előtt, mi- \ nők nagyobb színpadoknak is becsületére szol- ' gálnak és a melyek jogosan vivtái ki a tetszés nyilvánítás legnagyobb fokát, A multheti műsor a következő volt: Csütör- j lökön: „Papa leánya“ Pénteken ; „Doktor ur* Szombaton : „Az erdész lány“ Vasárnap: „Tatárjárás“ Hétfőn: „Hivatalnok urak“ Kedden: „Az ember tragédiája“ Szerdán : „Az ördög“ került színre. Szeretnénk az egyes darabokat részletben is ismertettni, sajnos azonban ezt lapunk terjedelme nem engedi meg. még igy is mennyi változás fogja azt áígyurni, amig az anya gondoskodása, féltő szeretet® az igazi formát megleli egy szerencsétlen nyomorék számára, hogy megőrizze az emberek bántó gunyjától, a szánalom sértő részvététől, melytől az inteligens emberek is oly kevéssé szabadok. Súlyos gond nehezedik lelkére. Letörli ifjú, hamvas pírját arca üdeségéröl, korai redők fészkelődnek tört szemei alá s bohókás, nevető szája- körül keserű j vonást rajzol a vigasztalan bánat. Hiúsága kialudt, magát nem látja, csak minden j szenvedésének képmását —- a férjében. S már-ni ár j vétkezik gondolatában, tetten érve magát, lázas hév- j vei szorítja gyermekét magához: — .Istenem bocsásd [ meg a bűnömet, igy érdemeltem.“ S az anya szive- ; nek kifogyhatatlan gyöngédségével árasztja el. Pedig a csöppség még semmit sem ért abból a sok bánatból és könyböl, amelynek okozója. Neki még nem tűnik fel, hogy mosolyt nem lát maga körül. Apró kezeivel a kocsija rojtjait tépázza és hangosan nevet hozzá. Mikor először bírta a szájához emelni a kis lábát, akkor is nevetett. A jobb lábára haragszik, azt nem éri fel a szájáig. Hanem a másikat szereli, azt a kurtábbikat, Mindig azzal játszik, vele foglalkozik, mintha vigasztalni akarná a fogyatékosságáért. Első szavai a „pá-pá, má-má“-n kívül „esi pó“ voltak. Csuk a dada értette. Könyörületes, jó asszony volt. együtt nőt fel úrnőjével. Nem akarta tetézni a bánatát s nem magyarázta meg, hogy a kertészék kis leánykája egyszer belopózott a kis fiat látni s az éppen ölben volt, csupasz hátát csak egy kis latiszt ing fedte s a csepp Juliska elkiáltotta magát: „ni, cipó,“ 8 a dada már hiaba takargatta a kis fiút, annak az emlékezetébe vésődött a „csi-pó“ s ez tét szik neki és sokszor elismételgeti. Kicsi agya bámulatosan fejlődik, sokszor képes elfeledtetni a szüleivel, hogy bánat, szomorúság a léte. Ügy sugárzik az okosság a szemeiből s beszédéből az értelem. S egyszer beteg lett a szegény kicsi fiú. Hangtalanul, csöndesen, pihegve feküdt, a j láz rózsái ott égtek az arcán foltokban, az orvos fej- | csóválva ismételgette : jobban lesz, jobban lesz. Kéz-kézben, ápolhatták a gyermeket, tekintetük \ félve kerülte egymást, hisz örökös fájdalom sirt belőle. Tehetetlenül nézték a kis szenvedő kínjait. A gyönge asszony jobban reá termett a fájda- j lomra, mint a férfi ereje, aki mog'örten magára hagyta a feleséget. Az anyát a gyermekével, aki kerekre nyitott szemekkel áthatol a sötétségen és közeledni látja a rideg halált, amely csontos karjaiba ragadja ezt a kis nyomorék testet, amelyet puha vánkosokba és tapadó patyolat kelmékbe takargattak, óvtak a széltől is és csontos karjaiban rögön, szűrös töviseken keresztül rohan vele a fagyos téli éjszakába, ki, ki az örök sötétségbe. Sikoltva űzte ki szeméből a látományt, amely előre vetette árnyát a valóságnak. S, mikor a kaku- kos óra el kiáltotta, a tizenkettőt, az a csöpség is. a i szellemek órájában, észrevétlenül eltávozott. Lelke suhanása nem ébresztette fel a kimerültén álmodét, aki nyomorék gyermekét is elveszítette . . . Évek múltán, mikor ismét visszatért kedélyük és megszakadt ifjúságok, visszatérnek a kicsike emlékébe?, elisméU'lgetik gügyögő szavait, fájlalják félbe maradt reménységüket és nem is jut eszükbe már, hogy a csöppség nyomorék volt, hisz igy is az övék volt. Szásziné Grósz Gizella. 1 A múlt heli műsorból különösen és első helyen ki kell emelnünk a „Hivatalnok urak“ cimü darabot mint olyat a mely zsúfolásig vonzotta a közönséget az előadásra. Azt tapasztaltuk, hogy ez a darab a mely hiven ilustrálja a hivatalnok élet keserűségét, a közönséget mélyen meghatotta és általános tetszést nyert. Színészeink teljesen érvényre jutatták szerepüket Ezen előadásnál különösen kitűntek: (Barna Gábor osztályvezető :) Vári Jenő, (René) Krasznay Mariska, (Róth raktárnok) Szakács Antal. Elismerés illetti még a társulat egyik ifjú tagját Poór Miklós (Dezső) a kit csak most volt alkalmunk megismerni, a mennyiben addig számításba nem vehető szerep köre volt. Az ember tragédiája, cimü dráma ugyancsak teljes ház előtt játszódott le. Mondhatjuk, hogy várakozásunkat jóval felül múlta, meg győződtünk arról, hogy a társulat oly díszletekkel és ruhatárral rendelkezik a minővel sok vidéki társulat nem dicsekedhetik. Az előadás maga is nem sok kifogásolni valót hagyott hátra. Ádá mot Krasznay direktor Évát Erdős Jolán, Lucifert pedig Vári Jenő kreálta. Krasznay Ernő és Vári Jenő finom alakítása s drámai játéka nagy hatást tett az egybegyült közönségre. Erdős Jolán ugyan csak osztatlan elismerésünket vívta ki. Az egész heti műsorra vissza térve isme csak elismeréssel kell adóznunk Krasznay Mariskának, a ki majdnem minden alkalommal egyszerű természetes és ötletes játékával méltán vívta ki a közönség tetszését Kövssy Jolán hasonló képen úgyszólván minden fellépése alkalmával sikereket aratott. Sándor Aranka is megnyerte a közönség tetszését, miért is elismerés illetti őt Bórsav Antal mindannyiszor a hányszor hálás szerepe jutott hivatásos színésznek bizonyult, Csütörtökön a Kővárvidóki társas kör javára Oaberet estélyt rendezett a társulat, Még szinre került a „Vasgyáros“ és „Forradalmi vész: Vasárnap este búcsút vesz a társulat, a mikor a színház látogató közönség kipiheni fáradalmát. — A vármegyeháza épülete. Nagyon sokszor foglalkoztunk már ezen kérdéssel lapunkban, most azon alkalomból, hogy az igazságügyi kormány már elfogadta a községtől a község által kir. járásbirósági épület építésére felajánlott telket, és az erre vonatkozó bekebelezési okmányt a kir. kincstár képviseletében a szatmári kir. törvényszék elnöke alá is irta, időszerűnek találjuk, hogy ismét reá térjünk ezen kérdésre. Ugyanis a mennyiben az Igazságügyi kormánynak törvényileg biztosított szolgalmi joga — az által, hogy a kir. járás- birpság annak idején más épületbe helyeztetik át — megszűnik, amikor is Szatmár vármegye közönsége szabadon rendelkezhetik az épület felett. A mennyiben községünknek érdeke, hogy ezen középület bizonyos közcélra használtassák fel, időszerű lenne, hogy a község már most tegye meg a szükséges lépéseket arra nézve, hogy az épületet megszerezhesse. Nagyon célszerű lenne, hogy a község vezető férfiai már jó előre tegyék meg a kellő lépéseket annak a község részére való megszerzése érdekében. Hisszük, hogy a törvényhatóság tekintettel lesz arra, a telek amúgy is a községé, az épület pedig jelenlegi stádiumában a vármegyének csak teher. — A kereskedelmi bank tőkeemelése. A községünkben fennálló egyik pénzintézet a Nagysomkuti kereskedelmi bank részvénytársaság az intézet folytonos fejlődésére és a forgalom fokozatos emelkedésére való tekintettel több részvényes indítványa folytán elhatározta hogy alaptőkéjét felemeli. Az igazgatóság f. hó 2-án ülést tartott e tárgyban, a mikor is elhatározta, hogy e hó 11-én, csütörtökön, délelőtt
