Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

2 KŐVÁDVIÉKR szept. 5. 10. Mert csak a választójog segítségével teremthet a nő leányainak is olyan kiképzési le­hetőségeket, aminók fiai számára fennállanak már. 11. Mert a hiányosan kiképzett nőt a leg­rosszabbul fizetett munkára szorítják. 12. Mert a gyermekekre vonatkozó törvé­nyek alkotásánál a nők véleménye ép oly fon­tos, mint a férfiaké. 13. Mert az asszonyt, mint a háztartás ve­zetőjét, sújtja legjobban a drágaság, amelyet rossz vámszerződések és magas fogyasztási adók idéznek elő. 14. Mert a családanya nem egyenrangú és egyenjogú a családban férjével. 15. Mert törvényes anyának nincsen gyer­mekével szemben szülői hatalma ; az apától függ, hogy mennyi beleszólást enged gyermeke sor­sába az anyának. 16. Mert gyermekei előtt is megalázza a nőt az, hogy a családban férjénél kisebb jog­köre van. 17. Mert csak a nők maguk szüntethetik meg azt az igazságtalanságot, hogy a családa­nyának mind a férfinél, mind a nagykorú haja- donnál kevesebb joga van. 18. Mert a nő, aki állítólag gyengébb, egye­dül bűnhődik mindazokért a cselekedetekért, amelyeket a férfival közösen követett el és.meg­sértette velük a társadalmi szokásokat. 19. Mert csakis az anyák javithaják meg a törvénytelen gyermekek sorsát. (Hogy a férfiak nem tudnak, vagy nem akarnak irántuk igazsá­gosak lenni, azt megdönthetetlenül bebizonyítot­ták akkor, amidőn törvénybe iktatták, hogy a törvénytelen apa nem is rokon gyermekének.) 20. Mert a politika a családi élet minden mozzanatára érvényesíti hatását; kell tehát, hogy családi érdekeinek védelmére a nő is gyakorol­hasson hatást a politikára. 21. Mert férfiak és nők közötti pörös ügyek­ben a férfiak vádlók és birók egyidejűleg; hi­szen az összes jogi pályákat kizárólag maguknak tartották, fenn.] 22. Mert ha a nőnek nincsen választójoga közvetett utón ellenőrizhetetlen, ezért erkölcste­len és káros befolyást gyakorol a politikára. 23. Mert mindazokban az államokban, ahol a nők választók és választhatók (Wyomingban 1869 óta, az európai Manszigeten 1880 óta, az égész kertet végig kiabálja: „ Izidor 1 Izidor! Készen a reggeli. Nem kell a püspökfalatja ?“ Es igy tovább. A gazdámnak nem akartam szólni, mert resteltem. Egy reggel mégis muszáj volt odamenni. A méltósága alatt letört az ág és beszakadt a cinegefogó teteje, Rettenetes sipongást vitt végbe, mert derékig a hordóba volt szorulva, lábai pedig felfelé meredtek az égnek. A hordóban pedig ott gubbasztott az ifjuur. — Elég 1 — vágott közbe Izidor apja. Tekintetes biró ur, a tárgyalás folytatását nem kívánjuk, a pa­naszt ezzennel visszavonjuk, — Hohó ! — szólott Sármány Gáspár — hát a cseresnyefát meg a hordót ki fizeti meg ? — Mit beszél kend megint ? — vette át a szót a biró. — Mi megfizetni való volna azon a fán ? — Nemcsak a fán a hordón is, követtem alássan. A mikor, tetszik tudni, odaszaladtunk, akkor láttuk, hogy az az ág, a mely a Méltósága alatt letört, félig — akkurátusán le volt fűrészelve. Azért tört le. A hordó teteje köröskörül be volt fűrészelve Azért sza­kadt be. Ezt más nem tehette, mint a szomszéo fiatalúr, a ki a Püspőkné falatjára volt kiváncsi . . . Miután a tulajdonos a maga részéről e miat pa­naszt nem emelt és miután a panaszos fél a maga panaszát visszavonta, az eljárást a tárgyaló biró rövi­desen beszüntette. Coloradóban 1893 óta, Ujzeelandban 1893 óta; Ausztrália összes államaiban 1895—1909-ben kapták mag a választójogot; Utakban és Idalio- ban 1890 óte, Finnországban 1906 és Norvégi­ában 1907 óta), a politika tisztább, becsülete­sebb és jobban törődik a nép szükségleteivel. 24. Mert a magyar nők egy részének már ősidők óta követküldési joga volt s azt kitűnő politikai érzékkel gyakorolták. (Kossuth Lajos is mint asszonynak követe jutott a parlamentbe). 25. Mert a mai magyar nő megkövetelheti, hogy a megalkotandó választójogi törvény — a modern kor igényeinek megfelelően — minden nőre kiterjessze az 1848-ban eltörölt politikai jogokat. 26. Mert törvényes beavatkozást, állami in­tézményeket és ellenőrzést igényelnek : az alko­holizmus, a szegénység, a fertőző betegségek elleni küzdelem, a gyermekvédelem és a béke- mozgalom. 27. Mert a választójog a legbiztosabb esz­köze annak, hogy minden nő, aki komolyan ér­deklődik e társadalmi kérdések iránt, hozzájá­ruljon e súlyos bajok gyökeres orvoslásához, ami összekoldult, összetárcolt, bazárokon gyüj= tött pénzösszegekkel nem lehetséges. 28. Mert a választójog nem öncél, hanem a védelem fegyvere olyanok kezében, akiknek érdekeit senki sem védi: a legjobb szerszám azoknak, kik őszintén akarják szolgálni a köz­érdeket. 29. Mert a nőnek, mint anyának, nevelő­nek, munkásnak, adófizetőnek összes szolgálata­ival szemben az állam még az önrendezkedés jogát sem adja meg. 30. Mert a választójog hiánya olyan mega­láztatás, amelyet öntudatos, német megbecsülő asszony nem tűrhet meg. 31. Mert sokkal nemesebb lesz a gondta­lanul élő nő élete, ha komoly közügyekkel fog- 1 lalkozik, mint ha léha időtöltésre pazarolja idejét. Hírek. J Haláleset. | Mély megilletődéssel vesz- szük a tollat kezünkbe, midőn arról kell hirt adnunk, hogy özv. dr. Papp Józsefné szül. szaplonczai Szaplonczay Zsuzsanna, nyug. al. ispán és v. orsz. képviselő özvegyét, a jótékony­ságáról közismert előkelő urinőt — életének 76-ik évében — elragadta szeretettjei köréből a könyörtelen halál. Halála nem jött váratlanul, hosszas gyötrő belegségelőzte meg és az élet­kor, mit elért e nemes szivü urinő, szintén csak a kiváltságosaknak adatik meg elérni, mégis megdöbbenve járulunk ravatalához és fájdalom­tól sajgó szivünk alig—alig tud bele nyugodni a megváltozhatlanba. Az elhunyt urinő valósággal Nemtője volt a hozzáfordulóknak. Szegénynek, boldogtalan­nak mindig nyitva volt ajtaja, meghallgatta panaszukat, és tőle lélekben megvigasztalódva, anyagilag dúsan támogatva, hálatelt szívvel s ajakkal válltak meg az élet nyomorultjai. A községben minden jó és nemes ügy szolgálatába szegődött, az elsők között volt, de szerényen, zajtalanul teve — sohasem várt jó­tetteiért elismerést. A közügy a minden szépért és minden nemesért hevülő fenkölt lelkű oszlopos tagját, a szegények pedik jótékony Nemtőjüket sirat­ják az elhunytban. Temetése ma f. évi szeptember hó 5-én d. u. 2 órakor fog megtörténni a halottas házból. — Eljegyzés. Smilovits Sándor polgár­társunk leányát Deborát eljegyezte Farkas Miksa kereskedő Désről. Gratulálunk. — Közgyűlés. Községünk képviselő tes­tületé szept. 5-én délután 3 órakor rendkívüli gyűlést tart. — Jubileum. Mező Károly p. ü. számta­nácsos, h. főnök hétfőn töltötte be szolgálatának 25-ik évét, mely alkalommal tisztviselő társai lelkes óvátióban részesítették a közkedvelt kol­legát. — Halálos szerencsétlenség. Mélyen meg­rendítő csapás érte Gulácsy Tibor árvaszéki ül­nököt. Fivére, Gulácsy Gyula, trónörökös neje, Hohenlohe Zsófia ófutaki birtokának uradalmi in­tézője a napokban véletlen szerencsétlenség foly­tán életét vesztette. Amint ugyanis a birtokról kocsin hazafelé tartott, fegyvere egy zökkenés következtében elsült s az erős töltés az oldalába fúródott. Rögtön szörnyet halt. A boldoguliat Hányádon helyezték örök nyugalomra nagy rész­vét mellett. — Automobil járatok. Szatmáron egy uj vállalat van alakulóban, mely automobil járatot fog fenntartani a Kossuth-kert és a Szamos Ifid között. Vidéki utazásokra kisebb automobilok lesznek. A viteldij igen alacsonyan lesz meg­állapítva. Egyszerű gyümölcsfa támasztok. A gyümölcscsel igen megrakott fa gyakran zavarba hozza a gazdát, mert rendesen nincs annyi támasztó kéznél, mint a mennyire szükség lenne. Segíthet magán ilyen esetek­ben a gazda következő egyszerű módon. Két hosszú paszulykarót felső hegyüktől mintegy fél méterre jó erős kötővel összekötünk. Az ilyen karópárt a többi ágak között könnyen a megtámasztandó ágig dughat­juk. Ha ez megtörtént, akkor a karók alsó végeit ad­dig távolitjuk, egymástól, a inig a kötés felett igy keletkezett kétágú villába kerül az ág. Ezután az alsó végeket annyira összehúzzuk, hogy az ág a kívánt magasságig felemeltessék. Ezen eljárás igen könnyű, majd semmibe sem kerül és bár mily mennyiségben könnyen alkalmazható. Hegy az ágakat a megsérülés- gyümölcsaoroknál az uj bortörvény is megenged s a ribizkemusthoz annyi vizet öntünk, hogy a savtarta- lom körülbelül 0.6 — 0.8 százalékra szálljon alá s ha ez megtörtént, akkor annyi cukrot adunk a hígított musthoz, hogy annak cukortartalma legalább 16 szá­zalék, vagy ha erősebb, szeszesebb bort óhajtunk, 20—24 százalék, sőt ha édes csemegebort kívánunk készíteni, 30—32 százalék legyen. Ha tehát az ere­deti ribizkemust savtartalma 2 százalék volt, akkor 100 liter musthoz körülbelül 200 liter vizet kell ad­nunk, ho y a savtartalmat a kívánt mértékre leszál­lítsuk s miután ugyanekkor az eredetileg 6 százalék cukortartalmat a 200 liter viz hozzáadásával 2 szá­zalékra csökkentettük, hl.-ként 14 kg., vagy mint föuncbb jeleztük, 20, esetleg 30 kg. közönséges fehér cukrot kell adnunk a musthoz. Az igy készült ribiz- kemustot azután szabályszerűen kierjesztjük s nagy­jában tovább ugyanúgy kezeljük, mint a szőlő levél­ből készült bort. P. — Szölőfelügyelöség Beregszászban. A föld- mivelésügyi miniszter a Beregszász és vidéke kerület felügyelőségét Munkácsról Beregszászba áthelyezte. — Összeírják a kupeceket. A nyilvántartás, a statisztika és a közigazgatás hires egyszerű­sítése megteremtette a legvakmerőbb összeírá­sokat. Budapesten a virágárus lányoknak bár- cát kell váltani, ha virágos kosárral akarnak megindulni a városban, Somogy vármegyében pedig összeírják a disznókupeceket. A ragadós sertésbetegségek elhucolásának megakadályozása végett — ugyanis — az alispán elrendelte, hogy a megyebeli sertéskereskedők és sertés- kupecek sertésszállitásait és sertésóljait a ható­sági állatorvosok fokozottabb mértékben ellen­őrizzék. Hogy pedig az ellenőrzés minél precí­zebb lehessen, elrendelte az alispán, hogy a megye területén lakó összes kupeceket össze­Gramaphonok, gramaphonlemezek, gramaphontük a legelőnyösebben kap- hatók készpénzért vagy részletfizetésre Hirsen Samunál Szilágysomlyón. — Részletes árlapot kívánatra bórmentve küld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom