Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

2 KŐVÁD VIÉKS aug. 1. gédlettel, a mig vér nem folyik, vagy élet el nem pusztul. ő tudja legjobban, mi értéke van az emberi élet­nek, addig, mig lángja lobog, vagy pislog. S noha az orvos maga nem is fél a haláltól, megfoghatatlan és őrült dolognak látszik előtte a párbaj. Mi is azon a nézeten vagyunk. És minden okos ember azon a né­zeten van, a ki a gondolkodás bizonyos magasabb fo­kán áll. A párbaj őrület; a párbaj barbar dolog ; a párbaj embertelen arculcsapása a kor szellemének. S akárhogyan meg van erről győződve az embe­riség, minden nagy és kis alkalom elégséges arra, hoyy párbaj keletkezzek. A ficsurnak nem tetszik a szomszédjának az orra és ez is elég arra, hogy pár­baj keletkezzék belőle. Véletlenül a tyúkszemére hág­nak, csodával határos, ha nem növekszik meg párbajjá a kis incidens. A p&rbajhős karrierje még most is a szokott és rendes karrierek közzé tartozik. Időközben alakultak párbajellenes szövetségek, egyesületek, ligák, a melyek mind azt hirdették, hogy el a vérrel! Nem kell párbaj ! Ki kell közösíteni a társadalomból azt, a ki párbajozik. Különösen akkor voltak hangosak ezek a ligák, a mikor valami nagy és szenzációs párbaj történt és valaki meghalt. De azután a ligák tagjai is kiáltak párbajozni, ha ráke­rült a sor — mint mondták — az előítéleteket még mindig nem győzték le és a társadalom felfogás sze­rint párbajozni muszáj. Most az orvosok akarják legközelebbi kongresz- szusukon kimondani, hogy nem funkcionálnak párba­joknál, hogy ezzel is korlátozzák a párbaj őrületet. Bolond határozat volna, amelyet nem lehet betartani. Az orvosnak mindig mennie kell, még párbajhoz is, ha hívják, ha segélynyújtásról vau szó. És ha civil­orvos nem is menne, amit egyébként kizárt dolognak tartunk, bizony elmennének a katonaorvosok. Nem az a módja a párbaj megszüntetésének. Csak a törvényhozás szüntetheti meg az abuzust és senki és semmi más. De mire vár a törvényhozás ? Kár, hogy a főhercegek nem párbajoznak. Mert ha ssak egyetlenegy főherceg halna meg párbajban, azonnal meghozná a törvényhozás a párbaj megszün­tetéséről szóló törvényt. Hírek. — Sorsjáték elhalasztás. A szatmári ref. egyházmegye iskolaépitési sorsjegyeinek húzását a pénzügyminiszter 1909. október 25-re halasz­totta. — Románbál. Az e hó 7-én tartott román bálra vonatkozó tudósításunkat — lapunk legkö- zelebbbi számában fogjuk hozni. — Gyászeset. Dr. Hengye Titusz erdőszádi körorvos vérmérgezés következtében Budapesten elhalt. Az elhunyt tetemét e hó 4-én szállították Abban a csomagban vannak a cukorsütemények . .. És az asszony egyre dabogott, pusmogott, du­ruzsolt a fülébe, ő pedig nem hallott mindabból sem­mit, csak azt az egyetlen mondatot. A tekintete mindig odatévedt arra a kis asztalkára, amelyen a sütemény feküdt és az őrültség környékezte. Egyszerre felugrott. Ennek a rettentő állapotnak végét kell szakítani. Már-már odaszökött a kis asztal­kához, a száját is kitátotta, éhesen, mohón, de hirte­len megriadt s a csomag helyett az asszonyt kapta fel és sóváran, kegyetlenül beleharapott a szájába. Az asszony összetörve aléitan, de boldogan ment el a férfitől. Mikor az ajtó bezáródott mögötte, a férfi oly gyöngének érezte magát az éhségtől, hogy vánszo­rogva ment vissza a díványig, Már leült, valósággal leomlott a diványra, amikor a kis asztalkán megpil­lantotta a csomagot. Őrjöngve ugrott fel. A ezukor- sütemény, a ezukorsütemény 1 Ebben a pillanatban az ajtón csöngetés hangzott. A férfi ijedten ugrott az ajtóhoz, de a rézrostélyos nyílásán át megismerte az asszonyt. Megtántorodott. Aztán bódultán nyitotta ki az ajtót s a csomagot a ke­zében szorongatva az asszony lábai elé hullott és jaj­gatva, nyöszörögve, mint egy gyermek esdekelt: — Oh, adja nekem, adja nekem. Éhes vagyok . .. Oramaphono Erdőszádára, a hol temetése e hó 5-én ment végbe. — Népgyiiiés román nemzetiségű képvise­lők, e hó 2-án községünkben Nyilván Miklós — a Chiorána tak. pénztár vezérigazgatója udvarán népgyülést tartottak. A gyűlésen megjelentek: Dr. Vajda Sándor, dr. Viád Aurél és dr. Mi­hályi Tivadar orsz. gyűlési képviselők, dr. Tri­poli besztercei ügyvéd és Goga Oktáv nagysze­beni hírlapíró és költő. A közigazgatási hatóság részéről dr. Teleki Jenő gróf járási főszolgabíró, — az ellenőrzés gyakorlása céljából pedig Barna Benő községi jegyző mint kiküldött — jelentek meg. A gyűlés dacára annak, hogy az heti vásár és román ünnepnapon volt nem mondható oly látogatottnak mint a minőnek előre képzeltük. A közigazgatási hatóság előzetesen minden intézkedést megtett a közbiztonság és a rend fenntartására. A nópgyülés különben a legna­gyobb rendben és csendben folyt le. A gyűlés lefolyásáról tudósításunk a követ­kező : délelőtt 11 órára kitűzött népgyülést Szerb János helybeli gör. kath. esperes nyitotta meg. A megnyitó beszéd befejezése előtt felhívta a megjelenteket, hogy a gyűlés tartamára elnököt és jegyzőt válasszon. Ennek eredményeként elnökül : Nyilván Miklós, jegyzőül pedig dr. Buteán Simon hely­beli ügyvéd választatott meg. A gyűlés első szónoka dr. Vajda Sándor volt, aki az általános választási jog tervbe vett törvény javaslatát ismertette a néppel hangoz­tatván, hogy a tervezett törvényjavaslat a mely az Írni és olvasni tudás feltételéhez köti a sza­vazati jogot nagyon sérelmes a román nemzeti­ségű polgárokra. A második szónok dr. Vlád Aurél orsz. kép­viselő volt, utána Dr. Tripon besztercei ügyvéd tartott beszédet, mindannyian az általános politi­kai helyzetről és a plurális szavazati jog ellen tiltakoztak. A beszédek elhangzása után dr. Nyilván Aurél szinórváraljai ügyvéd határozati javaslatát, terjesztette elő a melyet a egyhangúlag elfoga­dott. Ezek után Nyilván Miklós elnök berekesz­tette a gyűlést, mire a megjelentek a legnagyobb rendben szét oszlottak. — Gondatlanság áldozata. Buttyán János községi pónztárnok neje, e hó 3-án sógorának Pintyilie Györgynek Gábor nevű 9 éves gyer­mekét lovas szekerével az erdőbe küldte, hogy a szomszéd asszonyának onnan egy szekér for­gácsot hozzon. A 9 éves gyermek az asszonnyal együtt ment az erdőbe, a hol a szekeret lor- gácscsal megrakva haza felé indult. A gyermek a forgácscsal megrakott szekérre ült, az asszony ! pedig a szekér után haladt, hogy a lehulló for­gácsot fölszedje és a szekértől meglehetős távol- í ságba elmaradt. A szekér egy lejtőhöz érve, a gyermek nem volt képes a Megrakott szekeret megfékezni és a szekérről a lovak közzé esett, a lovak és a szekér elgázolta a szegény gyerme­ket oly súlyosan, hogy ott nyomban meghalt. A községi elöljáróság az esetről jelentést tett az illetékes hatóságnak, a mely a vizsgálatot meg­indította. Újítás a vasúti utazásnál. Az utazókban eddig sokszor felfort az epe, mikor sok utas ló­vén egy-egy vonaton három-négy fülkét is lezárt a kalauz, mert abban egy ellenőr ur fog utazni 1 vagy már benne is aludt. Hiába volt minden kérés, rimánkodás, fenyegetés, káromkodás, a kalauz ki nem nyitotta a fülkét, mert ráparan­csoltak, hogy az a fülke nem utasoknak való, hanem az „szolgálati“ fülke. S a legtöbbször az egész útvonalon le volt zárva. Most az államva­sutak elnökigazgatósága szigorú rendeletben megtiltotta a vonatokon bármely fülkének lezárá­sát, melyre az utasok igényt tartanak. A fülke lezárásáért bejelentett panaszokat a legkíméletle­nebbül fogják elintézni. — Hivatalnok ország. Joggal nevezhetjük igy el hazánkat, ha megemlítjük, hogy az utolsó három évben Magyarországon a hivatalnokok száma 58,642-vel szaporodott. Hazánkban össze­sen 271,428 állami alkalmazott van. Ebben a horibilis számban azonban nem foglaltatnak a megyei és városi alkalmazottak, akiknek száma ismét sok ezerre tehető. — A cséplés áldozata. A szatmárhegyen Csornai Károly 18 éves legény a cséplőgép dobjába esett, amely a jobb lábát teljesen össze­törte. — Szent-lstván napi Látványosság a fővá­rosban. Azok a vidékiek, akik Szent-lstván nap­kor Budapestre jönnek, el ne mulasszák meg­tekinteni Nagy Zsigmond bútorkereskedő hatalmas áruházát, Budapest, VI. Lázár utca 3. szám. E cég az idegenforgalomra való tekintettel ez alka­lomra áruházában látványosságszámba menő ki­állítást rendez, a hol óriási választókban lesznek felhalmozva mahagóni, palisander, jávor és cse­resznyefa háló, ebédlő, uriszobák és szalon gar­nitúrák. A látogatók szebbnói-szebb szőnyegeket, csillárokat, angol bőrbuíorokat, rézbutorokat ós különlegesség számba menő festményeket, dísz­tárgyakat fognak találni. Megemlítésre méltó, hogy e cég hires arról, a ki tőle vesz, titkolja, hogy Nagy Zsigmondiéi vásárolt, sőt még a megérdemelt dicséretet is egy konkurrens kapja. Nem mondja meg, hogy alkalmi áruházban vá­sárolt, hol fél oly áron vehet, mint máshol, mert e cég összevesz csődtömegeket, gyárakat, tönk­rement üzleteket, lakásokat vesz árveresen az egész világon, egyszer szőnyegraktárt Tifliszben, bútorgyárat Németországban, Amerikában író­asztalokat és ami a fő, készpénzzel fizet, netn váltóval. Adhatja tehát az árukat a legkissebb haszonra, mert egy mellékutcában, saját házában van az üzlete, a hol nincs költsége. — Selyem lámpaernyÖK és gyöngyrojtok. nagy választókban kaphatók Rex Nővéreknél, Budapest, Kigyó utca 5. sz. Árjegyzék kívánatra ingyen ós bérmontve. Vidéki megrendelések azonnal eszközöltetnek. — Szerencsétlenség a kúton. özv. Barát Jánosnó szatmárcsekei lakos jul. 30-án vizmeri- tés közben a kútba esett ós beletult. Véletlenség folytán történt e a szerencsétlenség vagy pedig öngyilkossági szándékkal a vizsgálat fogja kide­ríteni. — Piszkos mérleg használata. Aki üzleté­ben piszkos mérleget használ, az 1879. évi XL. t.-e. 107. §-ban ütköző kihágást követi el ós a cselekménye az 1876. évi XIV. t.-c. 7. §-& sze­rint minősül. így döntött a belügyminiszter 1909. évi 6017. sz. határozatával. 2843- 909. tkvsz. Árverési hirdetmény és feltételek. A Chiorána takarék és hitelintézet nagysorakuti cég végrohajtatónak Katz Pepi férj. Berger Adolfné nagysomkuti lakos végrehajtást szenvedett ellem vég­gramaphonlemezek, gramaphontük a legolőnyösebboa kap­hatók készpénzeit vagy részletfizetésre Hirsch Samunál Szilágysomlyón. — Részletes árlapot kívánatra bórmentve küld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom