Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-02-23 / 8. szám

2 KÖVÁRVIDÉK febr. 23 Mindenesetre ezen utóbbi fejezet hathatósan fog hozzájárulni a munkanélküliség, a kiván­dorlás megcsappanásához; az egyes munka köz­vetítők egymással összeköttetésben állván, elhe­lyezni lesz módjukban a munkanélkülieket, mert hát az uj ipartörvény megvalósulása esetén re­mélhetőleg több munka is lesz ebben az ország­ban, a munkás is, az önálló kisiparos is szaba­dabban lélekezhet és ahol sem a nagyipar, sem az osztrák ipar nem gáncsoskodik majd a kis­iparnak, ott boldogulhat a kisiparos is és még inkább boldogulhat majd a munkás is. Vajha már elkövetkeznék az az időpont, melyben a parlament megszavazza az uj tör­vényjavaslatot. A vidéki színészet emelése. A kultusz miniszter rendelete. Valóban szerencsés gondolat volt a szín­házak ügyét a belügyminisztérium hatásköréből kivonni és a vallás- és közoktatásügyi tárca keretébe helyezni. Itt legalább nem lesz oly mos­toha gyermek e nagyérdekü ügy, mint annak előtte. Különösen el volt hanyagolva a vidéki szí­nészet, mely éppenséggel nagy kulturális missziót van hivatva teljesíteni; csakhogy megfelelő támogatás híján, bizony ide-oda tengett-lengett. Apponyi Albert gróf kultusz miniszter komolyan vette tárcája keretébe kerülő uj ágazatot és, hogy mennyire becsüli és mily nagy súlyt helyez a vidéki színészet művészi színvonalának emelésére, élénken dokumentálja legutóbbi ren­delete, melyet gróf Festetics Andorhoz, a vidéki színészet országos főfelügyelőjéhez intézett. E rendeletben részletesen foglalkozik a szin- müvészettel, belátja, hogy a vidéki színészetet igenis keli segélyezni, mert fontos közművelődési hivatást tölt be. Kiemeli azonban, hogy a szín­házak ne annyira az anyagiakat tekintsék, ne mindig a pénztár lebegjen szemeik előtt, hogy mily darabokkal telik az meg, hanem magasabb irodalmi és művészeti színvonal elérésére töre­kedjenek. Ne legyenek önző üzletemberek a vi­déki színházigazgatók, ne hajhásszák a kasz- szadarabokat, nevezetesen a fővárosi slágereket, melyek erkölcstelenek, ízléstelened fércelmények és semmi oktató, nemesitő hatással nincsenek. A közönség ízlését klaszikus, valóban iro­dalmi becsű és morális szempontból kifogástalan modern színmüvek előadásával lehet fejleszteni és ebből eredőleg, a drámairodalom fejlődésének is teret és utat lehet nyitni. És főleg nagy súlyt helyez a közoktatásügyi miniszter arra, hogy a vidéki színészet törekedjék önállóságra, kezdeményező hajlandósággal birjon, ne induljon a főváros után és ne vegye át nyak­ra főre a darabjait. Kiemeli végül a rendelet, hogy a kultusz miniszter a jövőben figyelemmel fogja kisérni az egyes színigazgatók működését, művészi mun­kálkodását és segélyezésre, valamint erkölcsi támogatásra csak azok számíthatnak, kikben ko­moly törekvést lát. Valamennyi vidéki színigazgató lelkében kell, hogy visszhangra találjon a miniszter rendelete, melynek fokozata érvényre jutása egy szebb jövő hajnalhasadását jelenti a vidéki színészetnek Hírek. — Körjegyző választás. Aranyosmedgyesi körjegy­zőnek — a folyó hó 18-án megtartott választás alkal­mával — Szentiványi Sándor h. körjegyző válasz­tatott meg egyhangúlag. — Gyászeset. Súlyos gyász érte Búd Béni kór­házi irodatisztet; neje, szül. D r á g o s Borbála e hó 19-én életének 59-ik, boldog házasságának 32-ik évé­ben rövid szenvedés után elhunyt. Temetése e hó 21-én ment végbe községünkben. — Aljegyzőválasztás. A Kovási körjegyzőségben üresedésbe jött aljegyzői állásra a folyó hó 19-én meg­tartott választás alkalmával egyhangúlag Erdős Jenő választatott meg aljegyzőnek. — A Polgári Olvasókör bálja. A nagysomkuti Pol­gári Olvasókör e hó 15-én tartotta meg igen tekintélyes számú közönség által látogatott műkedvelői előadással egybekötött táncmulatságát a „Kovács“-fóle nagyven­déglőben. Az előadást Rácz Laczi zenekarának hang­versenye nyitotta meg, amelyről csak dicsérőleg emlé­kezhetünk meg. Ezt követte Román László kővár­remetei állami tanító humoros felolvasása. A felolvasást különös érdenkel hallgatták meg a férjhez menendő leányok és a mamák, amennyiben a felolvasás a leáuynézés alkalmával történni szokott ese­ményeket ismertette. A felolvasást Murai Károlynak „Virágfakadás“ cimü egy feivonásos vigjátéka követte, amelyben sze­repeltek Román László, Kerebecz Paula, Kürthy Mar­git, Petries Antal, Kovács Gábor magyarberkeszi h. állami tanító és Kürthy Lenke. A műsorból a jelzett „Költemények Lengyel Bé­lától“ elmaradtak. Ekkor szerencséjére bejött a rendőrfőnök, ki mi­után Gribolin Jászónak személyes jó barátja volt, érdek­lődött az eset iránt. Midőn Gribolin meglátta a rendőrfőnököt, úgy ! megörült, mint a Messiásnak. Lelkendezve futott hozzá, a szégyentől és haragtól szóhoz sem tudott jutni. — Mi az, mi történik itt, az én Gribolin bará­tommal, mordult a rendőrfőnök a hivatalnokra. Az zöldült, kékült. hebegett. — Bocsánat ... én nem tehetek róla . . . fel­jelentés ... a vasutigazgatóság . . . — Azonnal szabadon kell bocsájtani. Természetesen Gribolint azonnal szabadon bocsáj­tották, miután a rendőrfőnök bocsánatot kért tőle s kimagyarázta a dolgot, hogy a vasúttársasághoz feljelentés érkezett egy tárca s a benn levő vasúti szabadjegy elvesztéséről, s hogy ez alapon jártak el. Azonnal kocsiba ült s a vasutigazgatósághoz haj­tatott. Egyenesen a vasutigazgató szobájába lépett. Itt megmutatták neki a feljelentést s ekkor világosodott fel előtte minden, a levelet, az aláírást, szóval mindent az ő kedves barátja Csicsakov Milassin irta. így fizetett vissza legutóbbi rossz tréfájáért. Azonnal elsietett, hogy a klubban kérdőre vonja Csicsakovot, de odaérve az egész társaság harsány kacagással fogadta s kórusban hangzott feléje. — Hurráh! Hurráh ! Gribolin Jászó, .a kéjutazó ! Szegény Gribolin, mit volt tennie, együtt neve­! tett a kacagókkal. Eddig beszélt Jaroszláv, s az egész társaság fe- szült figyelemmel hallgatta — Nos és mit csinált Gribolin Csicsakovval, kér- dezte Udrovszki Nádit a moszkvai városi színház ked­velt primadonnája. Ebben a percben nyílott a terem ajtaja és azon karonfogva lépett be Gribolin és Csicsakov. Kacagva bizonyosan valami jóizü tréfán. — Íme itt a felelet — szólt Jaroszláv — Csicsa­kov elérte célját és ismét legjobb barátja Gribolinnak. Pallos Árpád. Az előadás befejezése után táncra perdült a fia­talság és a legjobb hangulatban folyt a hajnali órákig. A mulatság anyagilag is fényesen sikerült, ameny- nyiben a bevétel 303 kor. 82 fillér volt. Felülfizettek: Bocsánczy Márton 6 kor 80 fillért, Vámfalvi Sándor 4 korona 40 fillért, Veszprémy Sándor, Koós György 2.40—2.40 fillért, Pfeilmájer Mihály 1 koronát, Dr. Goldstein Ármin 2 koronát, Lengyel Béla, Hirsch Izi­dor, Buttyán János, Elek Sándor 1.40—1.40 fillért, Barna Benő, Lingvay Tamás, Szabó Lajos, Dr. Kovács Mór, Gönczy Dezső, Dr, Gellért Márton, Dékány Imre, Varga János, Valusuig István, özv. Némethy Mihályné 1—1 koronát, özv. Darai Ignátzué, Szilágyi Béla, Ro- gozsán Lőrinc, Vojth Bogdán, Sebő Károly, Véber Ignác 80—80 fillért, Véber Ferenc, Gönczy Árpád, Kassay Kálmán, Máthé Athanáz, Papp Józsefné, Bede Ferenc, Dézsi Bálint, Komáromi József, Dr. Takács Sándorné, Székely Lottika, Moravszky András, Kovács Kálmán, Haáz Ágnes, Hetkó Aurél, Dr. Nyilván Aurél, Jakab Gyula, Jencserites Arthur, Máthé Szilárd, Drá­gán Szeptimusz, Bogdándy Vincze, Jeromos Sándor, Jeromos János, Hirsch Ignátz, Cseh Károly, Smilovits Mendel, Braun Jakab, Molnár Mihály, Hirsch Sándor 40—40 fillért, Soós Sándor, Benedek Ferenc, Pap János 20—20 fillért. Jegyeiket megváltották: Gróf Teleki Sándor 10 kor,, Frankovíts Mór 5 kor., Erdőss Aurél, Loy Károly, Loy Zsigmond 4—4 koronával, Hirsch Náthán 3 koro­nával és gróf Teleki Gizella 2 koronával. — Zsidó rituális házasságok megakadályozása. A szatmári kir. ügyészség felhívta a községi elöljárósá­gokat, hogy amennyiben úgynevezett zsidó rituális há­zasságkötés, vagyis olyan zsidó egyházi közegek által megkötött házasság, melyet a polgári tisztviselő előtt történt törvényszerű házasságkötés meg nem előzött — jutna tudomására — sürgősen tegyen jelentést, — Nemesi családok a vármegyei monográfiában. Gorzó Bertalan vármegyei levéltáros nyilvánosan hívta fel Szatmárvármegye nemes eredetű családjait, hogy ha a munkában levő vármegyei monográfiában család­juk történetét közültetui óhajtják, e célból — mint e rovat vezetőjéhez — szíveskedjenek hozzáfordulni, ille­tőleg az adatokat hozzájuttatni. — Tánciskola megnyitás. Rád Ruben táuctanitó hat heti táncfolyamot nyitott községünkben. A tánc­iskola helyisége a Stern-féle vendéglő. Tandíj kezdők­nek 12 kor., ismétlőknek 6 korona. Tanítás ideje 6 éven felüli gyermekeknek 12 éves korig 5 órától 7 óráig ; 12 éven felüli felnőtteknek 8 órától 10 óráig. Beirat­kozni lehet a tánciskolában délután 5—6 óráig., — A községek névváltoztatása. Az 1908. évi IV. t.-c. alapján járásunkból az alábbi községek nevei vál­toztak : Buttyásza ujabbi neve „Bucsanfalva“, Duruzsa ujabbi neve „Duncsa“, Fericse ujabbi neve „Szamos- fericse“, Gaura ujabbi ueve „Kővárgura“, Hosszufalu ujabbi neve „Kővárhosszufalu“, Hovriila ujabbi neve „Hávord“, Karulya ujabbi neve „Karuly“, Koltókatalin ujabbi neve „Koltó“, Lukácsfalu ujabbi neve „Számos- lukácsi“, Óbozinta ujabbi neve „Nagybozinta“, S.-M.- Berkesz ujabbi neve „Magyarberkesz“, Tölgyes ujabbi neve „Szamostölgyes“, Varalju ujabbi neve „Kőváralja“. Az írásmód pedig a következő községeknél változott, vagyis az eddig használt - jel elhagyásával: Erdőara­nyos, Hagymáslápos, Kisbozinta, KisfeütőS, Kövárkölcse, Kővárremete, Nagyfentős, Nagykörtvélyes, Nagynyires, Nagysomkut, Pusztafentős és Pusztahidegkut írandók. — Nagybánya város Takarékpénztára 1907. évi üzleti eredménye a következő : Összes bevétel 5357744 K 20 f, kiadás 5330396 K 24 f, betét 2030213 K 50 f, váltó leszámítolás 739793 K, Jelzálog és hitelkötvény kölcsön 723918 K, kézi zálogkölcsön 10020. Tiszta nyeremény 65153 K 02 fillér, — Gyászeset. Ruprecht József, az országos balesetbiztosító és betegsegélyző pénztár könyvelője, szatmári lakos, a ki hivatalosan községünkben is gyak­ran megfordult, folyó hó 14-én munkás életének 53-ik, boldog házasságának 16-ik évében Szatmáron elhunyt. Temetése e hó 15-én ment végbe a róm. kath. egyház szertartása szerint. — Húsfogyasztás. Községünkben közfogyasztásra a múlt 1907. évben levágott állatok száma a következő volt: Felnőtt szarvasmarha levágatott 68 darab. Nö­ELADÓ a helybeli vasúti állomásnál 600 darab kerítéshez való TŐI íaT OP ^ hozzá való RIGLIFA jutányos áron. Értekezhetni velem MM fakeresk« dő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom