Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-06-21 / 25. szám

KŐVÁRVIDÉX

És amily súlyosan megtámadja a kontár munka rendszerének mérges gombája az állami élet erkölcsi gyökerét, épp úgy veszedelmesencsor- bitja az állami élet anyagi érdekeit is.

A kontár munka rendszerének árnyékában éppen azok titkolják el az állammal szemben való tartozásaikat, akiknek legjobban módjukban volna azokat teljesíteni

Értjük a nagytermelőket, kik műhelyen kívül dolgoztatván, a műhelyért járó dijat nem űzetik oly mértékben, mint a mily mértékben, termelnek. Csakúgy ontják áruikat a piacokra, de nagy hasznukból nem jut semmi percent azért a védelemért és békéért, melyet nekik az állam nyújt üzletük nagy hasznának előteremtésére. Kérdjük, hogy méltányos dolog-e ez a több adófizető iparosokkal szemben is méltányos dolog e, hogy a becsületes polgári haszonra dolgozó iparos tulajdonképp többet fizessen, mint a busás nyereségeket összeharácsoló nagy termelő ?

Méltányos dolog-e, hogy az előbbit súlyosabban érintse az állam terhe, holott műhelyében hasznos iparos nemzedéket nevel, mig az utóbbi az állam terhe alól kibúvik az által, hogy műhelyen kivül dolgoztatva, még a jó iparos nemzedékkel is elrontja. Bizonyára ez a helyzet inig' egyfelől az állam anyagi létét támadja, más felöl a mi iparos osztályunk nagyobb részét borzasztó'méltánytalansággal sújtja.

Az elmondottakból is le lehet venni az egyenes következtetést. Az iparnál elterjedt kontármunka rendszer tönkre teszi a magyar ipar becsületét kizsarolja a fogyasztókat, a társadalom erkölcsét megmételyezi, az állam érdekét meglopja. Ha tehát ennek a sok bűnnek véget akarónk vetni, akkor a kontár munka rendszerét végleg ki keli irtani iparunkból.

Nem csak szóval, hanem tettel kell eljárnunk e rákfene ellen. Ne legyen szabad semmiféle vállalkozónak, gyárosnak, mesternek házon kivül dolgoztatni, hanem tartson mindenki maga rendes műhelyt. Rendes műhelyt melyben a termelésnek megfelelő segédkéz álljon rendelkezésre melyben szakértő felügyelet és helyes üzleti érdek vigyázzon a munkások jólétére. így

Valami fájdalmas bizsergést érzett a testében. Valaki megrugta. Erre föleszmélt.

Az ura érkezett vissza a nagy barna kendőbe pólyáivá hozott valamit.Hogy mit, azt az asszony könnyen kitalálta. A gyereket hozta meg, a kis Jancsika holttestét.

.Fölemelkedett .hogy az urának segítségére legyen. Előbb az ablakot nyitotta ki és csodálkozva latta, hogyan aranyozza be azt az egész tájat a nap. S a hogy az ablak nagy fatábláit föltépi, a kicsiny hideg szobába is csak úgy hullanak be a csillogó sugarak, mint ahogy hullik üvegszitán keresztül az üvegpor. Most aa urához megy az asszony, hogy ennek a barna csomagnak a fölbontásánál ott legyen. Akarja látni, milyen is az a kis halott.

A férfi azonban vad haraggal támadt a nőre :

— Te még mindig itt vagy 1 üvölti. Aljas tekinteteddel akarod beszenyezni ennek a halottnak tiszta arcát ? Fiat van bened szemérem? Takarodjál előlem, mert ha nem pusztulsz rögtön, kirúglak!

Az asszony most már kiegyenesedett. Könnyes arcát fölemelte s ebben a pillanatban mintha a mártírok glóriája ragyogott volna a feje körül. Szótlanul, de azért kevéiyen hátraszegett fejjel ment az ajtó felé, hogy ebbe a házba többé vissza se térjen. Az ajtóból mégis visszafordult:

— Engemet űztél el ? — kérdezte a férjétől dacosan, kihivóan. Bolond ember. A nyomorúságot kellett volna elűznöd.

nem lösz kontár, igy nem lesz éhen kórász egy iparos sem, de nem fogják olcsó és hitvány munkával traktálni a legnagyobb termelők sem az országot.

Bizonyos ennélfogva, hogy a kontár munka rendszere az iparos osztályra a fogyasztó közönségre, a társadalom erkölcsére, az állam anyagi érdekeire nézve egyaránt végzetes veszedelem és nemcsak az iparosok szempontja, hanem, az állam legfőb érdekei is halaszthatatlnul kívánják, hogy a kőtár munka rendszert végleg kiirtassék és mühelytartás minden termelő iparosára nézve kötelezővé tétessék.

Hírek.

— Személyi hir. Dr. Péchy Péter járásunk főszolgabírója szabadságáról haza jött és a hivatal vezetését átvette.

—- Nyári táncmulatság. A nagysomkuti járás jegyzői kara nyári táncmulatságot rendez, a melyre a a következő meghívót bocsátottaki: „Meghívó. A Nagysomkuti járás jegyzői 1908. év julius hó 4 napján Nagysomkuton a „Kornyásza“ erdőben nyári táncmulatságot rendeznek, Erre cimzett urat és családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Családjegy 5 korona, személyjegy 2 kor. A hölgyeket kérjük, szíveskedjenek egyszerű öltözetben megjelenni. Kedvezőtlen idő esetén a táncmulatságot a Nagy vendéglő termeiben tartjuk meg. A mulatság délután 4 órakor kezdődik, a tánc este 8 órakor.

— Pályázat közjegyzői állásrá. A lemondás folytán üresedésbe jött erdőszádai körjegyzői állásra a nagybányai járási főszolgabíró pályázatot hirdet. Pályázati kérvények junius 21-ig nyújtandók be. A választás f. hó junius 25-én fog megtartatni.

— Boromissza Tibor szatmári püspök egészségi állapota örvendetesen megjavult. Mint értesülünk, minden veszélyen teljesen túl van.

— Jegyzőválasztás. Nagyszekeresen Holek Andor segédjegyzőt választották meg 16 szótöbbséggel körjegyzőnek.

— Országos vásár. E hó 17 és 18-án lett községünkben az országos vásár megtartva. A marha felhajtás elég élénk volt a kereslet azonban lanyha volt és alig felelt meg egy jobb heti vásárnak. Ezen körülmény az előre látható takarmányhiánynak tulajdonítható. A marha árak a múlt évi hasonidőszakhoz képest 50—60 0 o-al lejebb szállottak.

— Űrnapja. A katholikus egyház egyetlen ünnepét sem üli meg oly fénnyel, mint az Oltáriszentség szerzésének emlékét. Tulajdonképen nagycsütörtökön kellene ez ünnepet megülnie, de a nagyhét komor csendjébe, gyászos bánatába nem illenének be az örömteljes hálaadó énekek. De meg kora tavasszal honnan vennék a virágokat, a díszes lombsátrakat ? Most midőn a természet teljes pompájában diszlik, most tartja a kath. egyház diadalmenetét isteni vőlegényével. A harangok ünnepélyes zúgása, lobogó zászlók, égő gyertyák s a tömjén illatos füstje mellett virágokkal behintett utakon vonul a körmenet oltártól oltárhoz, melynek tetőzetét a nyári nap verőfénye, ragyogó kék ege képezi. Egy Juliánná nevű apáca Lüttich városában meny- nyei jelenést látott, minek következtében arra kérte az ottani püspököt, hogy külön ünnepet rendeljen az Oltáriszeniség tiszteletére. VI. Orbán pápa az ünneplést azután az egész kath. egyházra kiterjesztő s azóta űrnapja a kath, világnak egyik legúmyesebb ünnepe. Űrnapját községünkben tekintettel arra, hogy Űrnapján rendszerint községünkben országos vásár tartatik, az azt követő vasárnapon szokták megünnepelni és igy ma e hó 21-én tartatik meg az, ünnepély.

— A villámcsapás áldozatai. A múlt héten Alsóhomoród község határán óriási vihar keletkezett, amikor a mezei munkások egy fa alá menekültek. Alig voltak ott, a villám lecsapott s a fa alatt levők közül 2 férfit és egy nőt agyonsujtott, hárman pedig súlyosan megsebesültek. — Gufárt Mária fényi lakost e hó 5-én este a szobában egy lecsapott villám agyon- sujtotta. Férjén kivül 4 kiskorú gyermeke gyászolja.

— Köszénbánya a vármegyénkben. Bikszád,

Avasujfalu, Terep, Turvékonya, Mózesfalu, Vámfalu, Rózsapallag, Kőszegremete, Bujánháza és Kányaháza községek határaiban a m. kir. pénzügyminiszter kőszénkutatási, bányanyitási és kőszén kiaknázási jogosultságot biztosított a m. kir. kincstár számára, mely területeken még e hó folyamán a kincstári szénkutató fúrásokat megkezdik.

— Ismét betörés. Nem régen adtunk hirt egy betörésről most ismét történt egy, A napokban a Goldstein József üzletébe törtek be. Ugylátszik azonban, hogy a betörők kizárólag pénzre reflektáltak és ameny- nyiben az üzletben levő Vertheim-szekrényt kinyitni nem tudták, más tárgyhoz alig nyúltak és igy az okozott kár igen csekély.

— Az országos cipészkiállitás és kongresszus.

Az ország cipésziparosai ez évben, augusztus 15, 16, és 17. napjain a Dunántúl vezető városában Győrött tartják meg a VII. országos kongresszust és vele kapcsolatosan országos cipészkiállitást is rendeznek. A győri előkészitő bizottság nagy tevékenységet kifejtve minden lehetőt elkövet, hogy a kiállítás, amelyen külön csoportban részt fognak venni a hazai cipőgyárosok is, mivel se maradjon mögötte az eddig rendezett két kiállításnak. Maga Győr, szerencsés fekvésénél fogva, könnyen hozzáférhetővé teszi az idegeneknek is a kiállítás megtekintését. így Ausztriából egyesek és testületek is bejelentették már, hogy a kiállítást megfogják tekinteni. Érdekében áll tehát a hazai cipész iparosoknak, hogy a kiállításon minél számosabban vegyenek részt, mert ez által lehetővé teszik, hogy az ország és az idegen érdeklődők előtt méltó módon bemutat- í hassák a magyar cipészipar nagyarányú fejlődését. A kiállításon való részvételre junius hó végéig még lehet jelentkezni a győri ipartestületnél. A kongresszus legfontosabb tárgya lévén, az ipartörvény revíziója, szinte érthető hogy erre erősen készülnek, a cipész iparosok is. A részvételi bejelentések naponta érkeznek az ország minden részéből a győri előkészitő bizottsághoz. A kiállítás fővédnökei Széchényi Miklós gróf, megyés püspök és zombori Lippai Géza főispán., Győr város, mely az ország második nagy iparos városa ritka vendégszeretettel készül fogadni az ott komoly tanácskozásra és képességük bemutatására összegyűlő dpész- ; kisiparosokat.

— A vármegyei korcsmarosok folyó hó 10-én S gyűlést tartottak Szatmáron a Vigadó nagyi érmében és i határozati javaslatot hoztak arra vonatkozólag, hogy ! küldöttségileg keresik fel a minisztert, hogy semmisítse j meg a vármegye azon határozatát, melyben elrendeli ! a korcsmák vasárnap és ünnepnapokon való bezárását.

Mintegy 300-an voltak jelen a gyűlésen, A küldöttséget dr. Fischer József ügyvéd vezeti.

— Halálozások. Kozma Gergely nyug. vármegyei árvaszéki ülnök f. hó 8-án reggel 53 éves korában a Nagyvárad melletti Félixfürdőben rövid szenvedés után elhunyt. Holttestét Szaniszlóra szállították, ahol szerdán tétetett örök nyugalomra. A megboldogult 12 évig működött a vármegyénél részint mint aljegyző, részint mint árvaszéki ülnök rendkívüli szorgalommal; azt megelőzőleg pedig Nagykároly városnál volt községi biró és árvaszéki ülnök. Az 1,907. december 19-iki megyei tisztujjitás után nyugdijjaztatott, de a nyugalmat nem sokáig élvezhette, mert tüdőbaja és véredényel- meszesedése csakhamar kioltotta életét.

— Árlejtés kavics szállításra. Járási főszolgabíró a Kovás-szurduk Kápolnoki és Nagysomkut-Pribékfalva fehérszéki vicinális utakra szükséges kavics szállítására árlejtést hirdet. Zárt ajánlatok jár. főszolgabíróhoz e

i hó 25 napjáig délelőtt 12 óráig adandók be. Szükséglet a Kovás-szurduk kápolnoki vicinális ótra 190 in.3 A Nagy somkut-Pribék falva-Fehérszéki vicinális útra 120 m.3 kavics. A részletes feltételek és szükségleti kimutatások a főszolgabírói hivatalba megtekinthetők.

— Milyen erős folyadékkal permetezzünk ? A szőlő- termelésnek, amióta a peronoszpora ismeretes legfontosabb munkája a permetezés, melyet nem akkor kell alkalmazni, amikor a peronoszpora, szőlőragya már mutatkozik, hanem egy százalékos bordói lé permetezésével meg kell előzni a felléptét és a permetezés 2—3, sőt szükséghez mérten 4-szer is meg kell ismételni. A permetezésnél főleg arra kell ügyelnünk, hogy

____________________________________________junius 21

ha valaki azt mondja, hogy jobb kávái, vagy pedig olcsóbban lúd kávét szállítani, mini FíATELLI DEISIMGER

fiumei ezég BUDAPESTEN a királyi bérpalotában,