Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-05-24 / 21. szám
t KÖVÁRVIDÉI májú* 24 meg, hogy ezen alapok a községünkbe felállítani tervezet gazdasági iskola céljaira forditassék. Tanulmányozzuk ezt az ügyet, mert megfontolásra érdemes és ne térjünk egyszerűen napi rendre. Bámulatos haladás. Igazán annak lehet nevezni amint az emberi elme, építkezések, gépek, közlekedési eszközök előállításánál fokról fokra elért. De nemcsak az élettelen anyagból állít elő meglepő munkákat, hanem az ólőnövónyek tenyésztésével sem marad j hátra; mily óriás feladatot végzett a szőlők újra- j telepítésével továbbá a diszkertészet, gyümölcsé- j szét stb. terén. Van azonban egy dolog amely mindeniknél rohamosabban terjed, ez az élőkeri- tések létesítése. Igazan bámulatos haladásnak lehet nevezni azt amit már sok ezer birtokos és kisgazda az élő sövény ültetésekkel elért s joggal állíthatjuk, hogy nagy mulasztást követ el minden gazda kinek olcsó örökös és teljesen áthatlan kerítésre van szüksége, ha nem ezt alkalmazza, mert úgy kertek, udvarok, majorok, tanyák, legelők, hegyközségek, temetők, valamint kisebb és nagyobb birtokok stb. stb. a legolcsóbban egy- szersmindenkorra úgy zárhatók körül, hogy nem csak ember be semiféle apró állat de nem hatolhat, illetve ki nem menekülhet, szóval körülkerített részeket teljesen kulcscsal zárhatóvá teszi. Azért is terjed úgy el, hogy alig van az országnak oly része, ahol nagyban ne alkalmazók, főelőnye lóvén agyag, homok, szikes, köves és vizenyős talajokban is egyenlően dúsan tenyésző s leg- ellentálóbb irtóztató nagy 20—25 sőt nem ritkán 35 cmre elágazott tövisei a legremekebb örökös sövényt képezik, árnyékot nem tart s a levegőt átereszti. Gyorsan fejlődik gyökhajtásokat nem nevel mint az akác, orgona. Ha 2 éves korában a földszinótől 10—20 cm magasan fűrésszel levágatik, annyira megsürüdik, s izmos töviseivel úgy öszeáll, hogy azon semmiféle állat még az apró csirke sem hatolhat át, hozzá még oly olcsóság, hogy azt bárki megszerezheti; 1000 csemetét 9 írtért meg lehet kapni s ez elég 200 méter kerités megörökítéshez. A legnagyobb tenyésztés az országban“ van. — Nagyká- gya u. p. Székelyhid — ahol igen nagy gondot fordítanak ezen csemeték nevelésére. Tavasszal felásva hideg pincékben helyezik, hogy a kidé gondolkodni és ítélni nem. Késő estéket töltött tanuló — asztala mellett ós ha házitanitója nem segítette, nem volt képes megfejteni algebrai, geometriai feladatait Pál nyolcadik osztályba kerül. Büszkesége és reménye volt szüleinek. Mindenki dicsérte szorgalmáért, magaviseletéért és műveltségéért. A fiú magas volt, de meggörnyedt, kissé féívállu. Az érettségi vizsgálat miatt sokat éjjelezett. Arca két pofacsontja tájékán nekipirult, szemei lángoltak, álmatlan lett, éjjel mintha forrósága lett volna, folytonosan kö- hécselt. Hiába jött a házi orvos, a gyönge test nem bírta tovább a megrakott lélek terhét és megtörött. Fonákul, elégtelenül gondozták, értelmetlenül, túlságosan sarkantyuzták ezt. Határt tartva, amazt kellő „időben támogatva, ezt pedig erősítve, más útra terelhették volna a család sarját. De nem úgy történt, nem rosszakaratból, nem gondatlanságból, hanem a mai kor szülte elfogultságból és előítélettől, Husvét után szép tavaszra derült. Hiába Pál nem ment többé iskolába 1 Elment messze, messze pihenni. Vissza maradt egy megtört anyának és egy keserűen csalódott apának mérhetetlen fájdalma. fakadást megakadályozzák, igy még május közepén is a legjobb eredménnyel ültethető, az ültetést és kezelésére nézve pedig — bár az igen egyszerű — ábrákkal ellátott nyomtatott ültetési és kezelési utasítást küldenek, dijatlanul minden rendeléssel. Kívánatra diszes fénnyomatu árjegyzéket is ingyen bérmentve bárkinek aki címét egy levelezőlapon tudatja. Ezeucatalogus megszerzése mindenkinek érdekében áll, még azoknak is akik semmit rendelni nem akarnak, mert benne számos oly közlemények elbeszélések szép képek stb. foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek, városon, falun, pusztán, gazdag vagy szegény családnál egyaránt. Nőnevelés. — A vizsgák küszöbén. — Meleg napok járnak, az iskolai növendékek ösze- szedik minden erejüket, hogy egy évi szorgalomnak fényes eredményével örvendeztessék meg a soaat áldozó szülőket. Jó alkalom ez megfigyelni, vájjon hazánkban helyes irányban van-e vezetve a nőnevelés. Minden dolog megbirálása különböző álláspontról kezelhető, de azt hisszük, hogy a nőnevelésnél a hasznosság és szépészet az a pont, melyre helyezkedni kell annak, ki alapos bírálatot akar mondani nőnevelésünkről. Bírálni pedig a nőnevelést nemcsak szükséges, de hazafias kötelesség is, mert úgy az egyesek, mint állam és egyletek e téren sokat áldoznak. Vájjon nem hiaba való költséget teszünk-e? A kérdést sokkal könnyebb feladni, mint arra teljesen kimerítő feleletet adni. Véleményünk szerint, egyetlen és főhivatásúul tartjuk a nőnek a férjhez meneteit, a gondos háziasz- szonyi és lelkiismeretes anyai kötelesség pontos és hűséges betöltését. Már ha ily szempontból tekintjük a dolgot, a nőnevelés jelen kezelése mellett sok telesleges és hiábavaló erőfeszítést találunk. Nemsokára itt lesz megint az alkalom, tessék megtekinteni a női vizsgákat, az a sok elintheti tatgy növeli a tudós nők számat es apasztja a kicsi igényű házias és mindenre figyelő gondos gazdasszonyok seregét. Elmondják a déli vidék bűbájos Flóráját, az égetően forró egyenlítő kopár vidékét, az éjszani zo.d állandó teiet zuzmójával, de ha kérdezzük tőle a konyhákért helyes beosztását, az ott termelendő növények és más hasznos zöldségféléket, azt hisszük, néma hallgatás lesz a leidet. Zene, rajz, ének hatalmasan megy, a konyhaművészet parlagon hever. A szemet, meilett gyilkoló és időt rabló kézimunka gazdag szinpompájával gyönyörködteti a vizsgálót, de a ruhaszabás csak elvétve es ritka intézetben ta- nittaíik. Szóval a nőnevelés nálunk ferde irányban halad, a minek kellemetlen hatását társadalmi életünk eléggé érzi. Üres, szellemnélküli, inkább cíconiázott és tündöklő az nélkülözi a gyakorlottá* elveket, a hasznosságot. A nőnevelés egészen a férfinevelés kaptafájára van huzva, ami helytelen és káros következményű. Segítsünk e nagy bajon. Ha mái a mai kor a házi nevelést oly igen becsmérli, ha a műveltséghez és neveltséghez okvetlenül megkivántatik, hogy nőink is tanulják a trigonometriát, logaritmust, antropológiát és filozófiát, igyekezzünk reformálni nőnevelésünket úgy, hogy intézeteinkben a hasznosság és a nők valódi életcélja feledve ne legyen. A mi kedves nőink ne törekedjenek pos' a, távírda és más zajos pályára, de főcéljuk legyen a férjhez- menetcl. Es a nőnevelésnél főérdek e szent czél legyen. Tagadhatatlan, hogy nőnevelésünk csakugyan gyökeres reformot igényel és ez hovatovább elhalaszt- hatlanná fog válni. Hírek. — Adókivstö-bizottságok. A folyó évben az 1908— 1910. évekre megejtendő III, o. kereseti adó nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adójának megállapítására nézve a kivető bizottság a következőleg lett megalakítva: — A nagysomkuti kerületre nézve : elnök gróf Teleky Sándor, h. elnök és r. tag Mán Lajos, r. tag Bocsánszky Márton a kincstár részéről. Veszprémy Sándor, Brunner Károly r. tagok a törv. hatóság részéről. Póttagok : Papp István, Dr, Olsavszki Gyula, Prunker Dezső és Salamon Márton. Előadó: Nagy Gergely pénzügyi titkár. — A Szamos cimü laptársunkat súlyos csapás érte, főszerkesztője Osváth Elemér a szatmári ref. íőgimn. kitönő tanára, hirtelen elhalt. A lap az esetről ezt a gyászlapot adta ki: A „Szamos“ szerkesztősége és kiadóhivatala őszinte fájdalommal tudatja főszerkesztőjének Osváth Elemér főgimnáziumi tanárnak, lelkésznek, törvényhatósági tagnak, élete 38-dik évében f. hó 14-én hirtelen történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi részei f. hó Ifi-án d. u. 4 órakor a reg. főgimnázium épületéből tétetnek örök nyugalomra, Szatmárnémeti, 1908. május 14-én. A „Szamos“ szerkesztősége és kiadóhivatala. — Esküdtszéki tárgyalás. A Szatmári kir. törvényszék, mint esküdtbiróságnál a tavaszi cyklus hétfőn vette kezdetet. A következő bűnügyekben lesz tárgyalás : május 19. Nemes Ferenc elleni háláit okozó testi sértés büntette. 19-én Papp György elleni szándékos emberölés büntette. 20-án Dula Gábor elleni halált okozott testi sértés büntette. 21-én Magyicza Vaszil elleni rablás büntette. Az esküdtszéki tárgyalások elnöke dr. Papolczy Gyula kir. Ítélő táblai bíró és Szabó József kir. törvényszéki biró lesznek. — Uj szoigahiró. A vármegye, f, hó 14-én tartott közgyűlésén a mátészalkai uj szolgabiról állásra túlnyomó szótöbbséggel Dienes Dezsőt választotta meg. — Kinevezés. Pable Antal szatmári betétszerkesztő szakdijnokot, az igazságügyminiszter a szinérváraljai járásbírósághoz végrehajtóvá kinevezte. 49 pályázó volt, s ezek között 4 fiatal fiskális is. — Szerkesztőváltozás. A Szatmár és Vidéke szerkesztését ismét dr. Fejes István vette át, mivel eddigi szerkesztője : Erdőssy Vilmos a „Szatmárvár- megye“ szerkesztője lett.' Csomay Győző kilépett a Szatmár és Vidéke szerkesztőségéből. — Uj takarékszövetkezet. Vasárnap ismét egy uj pénzintézet alakult Szatmáron. „A mezőgazdák, kereskedők és iparosok takarék és hitelszövetkezete.“ Elnök Osztroviczky István főmérnök és földbirtokos; Jogtanácsos : dr. Tímár Zsigmond ügyvéd; Ügyvezető és könyvelő : Borgida József; pénztárnok : Császi Bálint. Az igazgatóság 25 tagból áll. — Uj huszkaronás bankjegyek. Nyolc év előtt 1900. március 31-én bocsátották ki a most is forgalomban levő huszkoronás bankjegyeket s az OMB. már egy év előtt elhatározta, hogy uj huszkoronás bankjegyeket fog kibocsátani s a régieket bevoná. A jegybank főtanácsának mai ülésében állapították meg az uj bankjegyek kibocsátási idejét. E szerint junius 22-én bocsátják ki az uj huszkoronásokat, a melynek mintáját Hegedűs László magyar festő rajzolta. Ugyanis a bank által hirdetett pályázaton az általa készített rajzot találták legjobbnak. — Alakuló közgyűlés. E hó 17-ére hivta össze Dr. Teleki Jenő gróf járási szolgabiró községünk képviselő testületét alakuló közgyűlésre, mely alkalommal elnöklő szolgabiró a képviselő testületet megalakult- nak jelentette ki. Ezzel kapcsolatosan felhívta elnöklő szolgabiró a közgyűlést a községben levő különféle bizottságok megalakítására. A bizottságokba egyhangúlag a következők választattak meg és pedig : 1. Kórházi bizottság tagjai lettek : gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Hirsch Náthán, Frankovits Mór, Veszprémy Sándor, dr. Olsavszky Gyula, dr. Nyilván Viktor és Buttyán Péter. 2. A számadás vizsgáló bizottság tagjai : gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Veszprémy Sándor, Hirsch Náthán, Goldstein József, Frankovits Mór és Veress József. 3. A költség előirányzat előkészítő bizottság tagjai: gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, dr. Nyilván Viktor, Szerb János és Hirsch Náthán. 4. Községi vagyonleltár hitelesítő bizottság tagjai: Mán Laha vaiaki azt mondja, hogy jobb kávét, vagy pedig olcsóbban tud kávét szállítani, mint FiATELLI DEISINGER ^9 fiumAi tizM BUDAPESTEN a királvi béraalotába i.
