Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-05-03 / 18. szám
V 1 KÖVÁRVIDÉK május 3 löknek) kötelezettséget kell vállalni az iránt, hogy az ösztöndíj visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájába és külföldön szerzett ismereteit itthon fogja értékesíteni. Hasonló állami össztöndij, kereskedő ifjak részére nincs általánosítva, mert az egyes tanulmányozandó, esetleg távolabbi helyek szerint annak mérve különböző kell hogy legyen. Hasonló ösztöndíjért tehát, kereske- dőifjak is nyújthatnak be kérvényt a kamara utján a keresk. m. kir. miniszter úrhoz. II. A debreceni keresk. és iparkamara saját alapjaiból is pályázatot hirdet két egyenként 300 koronás tanulmányúd ösztöndíjra, melyek egyike kereskedő, másika iparos ifjat illet. Mindez ösztöndíjak elnyeréséért pályázhatnak oly törekvő és előképzettségű iparos vagy kereskedő ifjak, kik a debreceni kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jásznagykunszolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggel biró iparosoknak, kereskedőknek vagy más foglalkozású egyéneknek ipari pályán élő gyermekei, avagy másodsorban akik bár idegen illetőségűek, de tanonckiképeztetésüket a kamara területén nyerték s szakbavágó segédi foglalkozásban legalább, három évet töltöttek. A felsőbb szakiskolákat végzett ifjak előnyben részesülnek. Az ösztöndíj célja az, hogy az arra érdemesített törekvő ifjaknak megkönnyítse a szakmájukban való magasabb kiképeztelést s e célból gyámolitsa őket külföldi műhelyek, ipartelepek vagy kereskedelmi vállalatok felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás elnyerésében. Akik az ösztöndíjra pályáznak, igazolni tartoznak azt, hogy az általános feltételeknek megfelelnek, tehát családi és illetőségi viszonyaikat, szülők vagyoni helyzetét, előképzettségüket és nyelvismereteiket, erkölcsi magaviseletüket tartoznak bemutatni tanoncbizonyitvá- nyukat és munkakönyvüket, s általában mindazon okmányaikat, melyekkel eddigi tanulmányaikat, és sikereiket igazolni tudják. Tartoznak továbbá leirni azt a tervet és azt a célt, amelynek kivitelére az ösztöndíjat kérik, tehát utazásuk tervét, időtartamát és tanulmányszerzésüknek egyébb kilátásba vett körülményeit. Akik pusztán a 600 koronás állami ösztöndíjra pályáznak, tartoznak ezt kérvényükben határozottan megjelölni. A kamara az ösztöndíjat rendszerint három részletben folyósítja. Felét az utazás vagy tanulmány megkezdése előtt, a fennmaradó rész felét az utazás tartama alatt s az utolsó részt annak befejeztével. Tíz szakiskolai ösztöndíjra. Ez ösztöndíjak közül kiadható : 3 egyenként 150 koronás a debreceni fémipari szakiskolai, 2 egyenként 250 koronás a szatmári faiskolai, 5 „ 150 koronás bármely más szakiskolai növendékek részére. hogy a legmeghittebb barátai előtt egy pár diszkrét célzást ejtett az őrnagynó barátságáról ... A meghitt barátai elmondoták a férjnek . . . — Nina 1 Maga engem indiszkrécióval vádol. Azt hiszi, nem szánom-bánom én, hogy akkor, véletlenül mámoros fővel egy pár vigyázatlan szót ejtettem el ? De ki hitte volna, hogy a legjobb barátaim tovább adják ? . . . S maga most már azt hiszi, hogy én nem is tudnék megőrizni egy drága, egy szent titkot? Azt hiszi, hogy nem vagyok gavalér? — Dehogy nem ! Éppen olyan gavalér, mint ebben a tekintetben, a férfiak rendesen. Tudok ám én erről egy érdekes mesét is. — Csak nem akar most mesét mondani nekem, mikor égek a türelmetlenségtől, hogy igen-t mond-e, vagy nem-et ? — Pedig a mesémet meg kell hallgatnia. Mert abból megértheti a feleletemet is. Üljünk csak ide a padra. Kifáradtam a járkálásban. Zeigrayné csakugyan letelepedett az idillikus liget egy bizalmas lugasába. A bálteremben ismét keringőt játszottak. Az asszony elkezdte a mesét az alig hallható, lágy muzsikaszó mellett. (Folyt, köv.) Pályázhatnak ez ösztöndíjra a kamara kerületében illetőséggel biró szegénysorsu ifjak és pedig első sor ban kereskedőknek vagy iparosoknak gyermekei. Pályázók azt. hogy az általános feltételeknek megfelelnek, okmányokkal tartoznak igazolni. A kérvényhez csatolandó a születési, illetőségi és iskolai, valamint a szülők vagyontalanságáról szóló bizonyítvány annak megjegyzésével, hogy a pályázó, mely iskolában óhajtja tanulmányait folytatni. I. 100 koronás állami jutalmak. A kereskedelmi m. kir. miniszter ur az ipari munkások kiváló szorgalmának buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására rendszeresített száz koronás állami jutalomdijakból a debreceni kamara területére eső 5 ily jutalomdijra pályázatot hirdet. A jutalmazandó munkások mindegyike a jutalom- dijon kívül a jutalmazás tényét és indokait tartalmazó okmányt kap. A jutalomra való igény előfeltételei a következők : 1. Magyar állampolgárság 2. tényleg ipari munkában való állandó alkalmaztatása (kapus, kocsis, gyári irodaszolga és más ily természetű szolgálatot teljesítő, a jutalomra igényt nem tarthat), 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka körében. Tanonc évek beszámíthatók, évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek.) 4. A rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 kor. meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiraratokkal esetleg a munkakönyvel vagy annak más. bizonyíthatók. Ugyanazon munkás a szóban levő jutalomban csak egyszer részesülhet. II. 50 koronás kamarai jutalmak. Ezenkívül a kamara is hat, egyenként 50 koronás munkásjutalmi díjra hirdet pályázatot, melyekkel a kamara az ipari munkában segédmunkási minőségben eltöltött idők érdemeit kívánja elismerni és jutalmazni. Pályázhatnak e jutalmakra mindazok az ipari s. munkások, akik tényleges ipari munkában való állandó alkalmazásban megszakítás nélkül legalább 15 éve dolgoznak és pedig ez időtartamból legalább 5 éven át a debreceni keresk. és iparkamaraterületén levő iparosnál vagy ipari vállalatnál. Pályázók tartoznak azt, hogy ez általános feltételeknek megfelelnek, munkakönyvükkel vagy más okmánynyal igazolni. A pály. kérvények és mellékleteik bélyegmentesek. A kétféle jutalmi díjra nem kell külön kérvénynyel pályázni, hanem csak egy kérvény nyújtandó be. A kamara . maga választja ki, hogy mely pályázókat ajánlja a 100 koronás állami és melyeket az 50 koronás kamarai jutalomra. A szabályszerűen felszerelt kérvények a debreceni Kereskedelmi és Iparkamarához 1908. évi julius 15-ig nyújtandók be. A pályázatban egyaránt résztvehetnek kisipari és gyári munkások. Hírek. — Hivatal átvétel. A helybeli kir. járásbírósághoz kinevezett Dr. Lauka József kir. járásbiró a hivatal vezetését mult hó 27-én átvette. — Ingatlan forgalom. A gróf Teleki Sándor tulajdonát képező és a községháza átellenében levő sertés piacnak használt területből egyik telket Franko- vits Mór a kereskedelmi bank igazgatója vette meg 10.000 koronáért, egy telket pedig dr. Goldstein Ármin vásárolt meg 12.000 koronáért. Most már az eddig sertés piacnak használt ezen értékes telek remélhetőleg rövidesen be fog épülni és az azon emelendő épületek nagyban emelni fogják a községet. — A kőszénbánya üzeme megkezdődik. Mint értesülünk a megalakult „Kővárvidéki kőszénbánya r.-t.“ a bánya üzemét már megkezdte és pedig Berkeszpa- taka község határán. — Községi közgyűlés. Községünk képviselő testületé ma május hó 3-áu délután 3 órakor, a községháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, mely alkalommal a következő tárgyak kerülnek tárgyalás alá: 1) A fennálló 2104 kor. 63 fill, kórházi ápolási költség hátralék törlése iránti intézkedés. 2) A község takarékpénztári betéteinek elhelyezésére pénzintézet kijelölése. 3) A községi szervezési szabályrendelet módosítása. 4) A kir, pénzügyigazgatóság 26993/908. sz. végzése, mely szerint községünk a házosztály adó I-ső fokozata helyett a III. fokozatba vétetett fel. 5) A községi elöljáróság jelentése, hogy a megrendelt két tenyészbika megérkezett, a beszerzési ár és azok mikénti tartása iránt szükséges intézkedés megtétele. — Lakásáthelyezés. Vámfalvi Jonász jedeni körjegyző lakását Szatmárról — községünkbe helyezte át itten levő saját házába. — Esküvő. Buttyán János birtokos és községi tanácsos leánya, Buttyán Mariska e hó 2-án esküdött meg Kincza Sándor nagybányai bánya intézővel. — Menhelyvezetöntk. A szatmármegy^i Széchényi- Társulat a folyó év május 10-től a következő menlie- lyeket állította fel járásunkban és vezetőnőkül kinevezte : Hagymásláposra Halász Gizellát, Kővárhosszu- faluba Újvári Katalint és Magyarberkeszre Kolozsváry Katalint. — Színészet. A községünkben működő Szabadhegyi Aladár színtársulata, bizony ez idén nem részesült olyan pártfogásba, mint a minőben nálunk mindenkor részesülni szokott. Ezen körülmér^t csak annak tulajdonítjuk, hogy a színházba való járásra alkalmatlan időt választott az idejövetelre, mert itt időzése alatt voltak a húsvéti ünnepek minden feleke- zetnek, az ünnep hetébe a nagy héten előadást nem is tarthatott és igy bizony nem valami kellemes emlékekkel fog távozni a társulat községünkből. A társulat általánosságban véve teljesen megfelel hivatásának, tény az is, hogy akad egy-két tag olyan is a sok között, aki bizony nem foglalhatná el a színpadot, mert igen gyakran megesett, bogy a szerepét sem tudta, de ezen csekély részt leszámítva, csak dicsóröleg emlékezhetünk meg a társulat minden többi tagjairól. A legutóbbi műsor a következő volt: vasárnap „Cigánybáró“ került színre, mely alkalommal nagyobb szerepe volt Képes Laurának, Erdélyi Annának és Sebestyén Mariskának, a kikről csak di- cséröleg emlékezhetünk meg. Szabadhegyi Aladár és Pintér Dezső ez alkalommal remekül volt alakítva, Csanádi Lenke pedig állandóan mulattatta a közönséget az ő komikus mozdulataival. Hétfőn a „Fátum“ került színre, itt Erdőss Jolán, Szigeti Antal, Kállay István, Szabadhegyi Aladár és Sebestyén Mariskáról kell megemlékeznünk, mint a kik szerepük teljes tudatában igen hűen mutatták be az előadást. Kedden a „Gül Baba“ került színre, Szabadhegyi Aladár, Sebestyén Mariska, Képes Laura és Szigeti Antal itt is kitűntek. Szerdán Erdős Jolán és Sebestyén Mariska jutalomjátékául „A tanítónő“ került színre. Most az egyszer telt ház volt. Legnagyobb szerepe Erdős Jolánnak volt, a ki a címszerepet játszotta. Azt hisz- szük, hogy a közönség egyhangú véleményét nyilváníthatjuk akkor, a mikor kijelentjük, hogy Erdős Jolán szerepének előadásában semmi kívánni valót nem hagyott el. Egészen benne találta magát a tanítónő szerepében. Szabadhegyi a földes urat, Kállay a tanítót igen jól alakították. Csütörtökön „Aranyvirág“ Pénteken „Berger Zsiga“ került sziure, mint búcsú előadás. — Gépkiállítás Szatmáron. A szatmári gazdasági egyesület már előzőleg elhatározta, hogy folyó évi augusztus hé végén a Szatmáron tartandó tüzeltó- kongreszszussal egyidejűleg nagyobb szabású gazdasági gépkiállítást rendez. Az előmunkálatok már megkezdődtek s legközelebb a részleteket fogják nyilvánosságra hozni. — A vármegyei tisztviselők előléptetése. A vármegyei tisztviselők amaz óhaja, hogy fizetésük egyenlő legyen az állami tisztviselők fizetésével, már a közel jövőben teljesülni feg. Hír szerint ugyanis a kormány 1909. január 1-től kezdve az összes vármegyei tisztviselőket egy fokkal magasabb rangsorba fogja előléptetni. — Csak a városi tisztviselők maradnak továbbra is mostoha gyermekek ! — Egyetem Debreczenben. Mint megbízható forrásból értesülünk, a harmadik egyetem kérdése megoldást nyert. A nagyobb vidéki városok már évek óta versenyeztek áldozatkészségeikkel az egyetem érdekében s végre Debreczen kapta azt meg. Szerencsés megoldása a kérdésnek úgy helyzeti, mint financziális szempontból, mert az állam akkor áldozatkészség és biztosíték nyújtás elől, mekkorát Debreczen tett, (három millió korona!) a maga nagy megterhelése nélkül nem térhetett ki. — Utóállitás. Az idei fősorozáson meg nem jelent hadkötelesek ulóállitása május 5-én reggel Szatmáron a gubaszin helységében lesz. Mint polgári elnök Dr. Péchi István vm. főjegyző fog résztveni ha valaki azt mondja, hogy jobb kávét, vagy pedig olcsóbban tud kávét szállítani, mini FlATELLI DEISINGER ^ fiumei czég BUDAPESTEN a királyi bérpalotában.
