Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-04-12 / 15. szám

KÖVÁRVIDÉK

ipril 12,

lóban csak reá van erőszakolva a háziipar elnevezés, még a szárított virágiparra a háziipar apostolai reá nem gondoltak, pedig ezer meg ezer számra megy évenként az eladott ily koszorú és diszcsokor külföldre, s egy részét azon szárított és festett növényeknek, melyek abba beleköttetnek, magyar föld termette.

A virágszáritás, mihez azonban semmiféle hosszas levelű és tömött virágokat használni nem lehet, tiszta homokban történik, mely célra a minden földrészektől ment folyam homok legalkalmasabb, de többszöri kimosás által minden sovány homokot el lehet e célra készíteni. Az eljárás pedig a következő : vékony deszkából 20—25 centiméter magas és széles és 40—50 centiméter hosszú rekeszeket készíttetünk, melynek fenekén több lyukat furatunk, de melyek második tolófenék által elzárathatnak. E rekeszeknek fenekén levő lyukakat a tolófenékkel elzárva, azokba 2—3 centiméternyi homokot öntünk s ebbe beleszurkáljuk a szárítandó virágokat, oly módon, hogy azok egymást ne érjék, mire egy papirtölcsér segélyével a kéznél levő száraz homokból lassanként a virágokat körültöltjük homokkal mindaddig, mig azokat a homok teljesen ellepi, ügyelve arra, hogy feltöltés közben a virágok levelei rendes állásukban maradjanak ; megtelvén egy ily rekesz abban vagy a kenyér után a kemencébe tétel által, vagy a takaréktüzhely eléggé meleg fiókjában gyorsan megszáritjuk a virágokat. A gyorsszáritás fontos, mivel lassan száradva, sok virág elveszti színét. 10-12 centiméter széles és feketére festett rekeszekben azonban egy jó napos meleg helyen a napon is lehet a szárítást végezni.

A szárításhoz akkor kell a virágokat szedni, mikor azok teljesen kivannak fejlődve, de azoknak se harmattól, se esőtől nedveseknek lenniük nem szabad. A szárítás után a toló fenekét a rekeszeknek kihúzva, a rekesz fenekében levő lyukakon a homok lassanként lefolyik és a virágokat készen ki lehet szedni és finom selyempapirba takarva eltenni.

Az úgynevezett szalmavirágok, melyeknek ma már szintén sok válfaja van, szárítás nélkül is alkalmasak koszorukötésre, miért is terjesztését igen lehet ajánlani.

A diszfűvek sem lesznek homokban szárítva, hanem csomóba kötve, árnyas helyen szárittatnak meg és csak a legfinomabb fajai, melyeknek kalászkái könnyen összenyomulnak, lesznek egy tál homokba dugdosva, napos helyen gyorsan megszáritva.

Ajánljuk ez iparággal kísérletet tenni, s jövőre nagyobb mérvben vetve a szárításra alkalmas virágokat és diszfűveket, minél előbb leszorítani a piacról a külföldi behozatalt.

Hírek.

— Személyi hir. Nagy Tamás pénzügyigazgató h. hivatalos ügyben községijükben időzött.

— Községi közgyűlés. A község az elmaradt rendes tavaszi közgyűlés helyett — e hó 12-én d. u. 2 órakor tartja újabban kitűzött közgyűlését a községháza tanácstermében. A közgyűlés tárgyai: 1) A község 19o7. évi pénztári és különféle alapok számadásainak megvizsgálása. 2) A kórház 19-»7. évi pénztári számadás megvizsgálása. 3) Hlaszny Vilmos szíjgyártó telepcdési engedély iránti kérvénye. 4) A kereskedelemügyi miniszter leirata a Berszópatuk uj vashidjá- nak építése tárgyában. 5) A kir. közjegyzőség rendszeresítése tárgyában indítvány, 6) Egy hullaégető kemence létesítése tárgyában főszolgabírói rendelet 7) Egy községi tenyészbika beszerzésé tárgyában főszolgabírói rendelet. 8) A marhahusárak szabályozására egy négy tagú bizottság választása. 9) Reinrorth Károly kutszivattyu és vízvezeték felszerelő telepedési engedély iránti kérvénye. 10) Gaál Józsefnek Nagykárolyban felállítandó szobrára adománygyűjtés. 11) A közgyűlést megelőzőleg 24 órával még beérkező ügyek.

— Vármegyei választások. A vármegye márczius 26-án tartott közgyűlése Luby Béla országgyűlési hépviselőt és Szálkái Sándor földbirtokost a közigaztási bizottság tagjaivá; Dr. Jékei Lászlót és Madarassy Gyulát az egészségügyi bizottság tagjaivá 1; Domaliidy István földbirtokost a bíráló bizottság tagjává: végül Reök Gyula és dr. Vetzák Ede bizottsági tagokat az igazoló választmány tagjaivá választotta meg,

— Uj ügyvéd. Dr.-Hirsch Gyula, Hirsch Náthán helybeli birtokos Ha, az ügyvédi vizsgát sikeresen letette. Gratulálunk:

— Megjutalmazott tisztviselő. A nagykárolyi pénzügyigazgatósag tisztviselői közül többen részesültek múlt hó 30-án szorgalmuk megjutalmazdsaban. így Piachy Gyula p ü. igazgató 500, Nagy Tamás h. p. ü. igazg. 400, Hegedűs Ferencz titkár 300, 8iinkó Géza fogalmazó 180, M;rk Dezső 200, Szilágyi István 200, Nagy József 150, két dijuok 50—öO, három szolga 40—40 korona jutalmat kaptak a pénzügyminisztertől.

— Ingyen utazás. A kereskedelemügyi miniszter az Amerikából visszatérő s teljesen vagyontalan állampolgárok részére bármely határállomástól községükig a M. A. V. vonalán ingyenes utazhatást biztosított.

— Gyászhir. Baum Károly, járási m. kir. állatorvos márcz. hó 27-én szélhüdés következtében Szinér- váralján meghalt.

— Helyettesítés. Az elhalálozás folytán megüresedett szinérváraljai járási állatorvosi állásra a in. kir. földmivelesügyi miniszter lokayer Bernát budapesti állatorvost helyettesítette.

— Újabb emlékérem az állami hivatalnokok részére.

Ő felségének 60 éves császári jubileuma alkalmából az állami hivatalnokok emlék keresztet kapuak. Az osztrák emlék kereszt fekete-sárga, a magyar pedig nemzeti szinü szallaggal lesz ellátva. Az emiékkeresztet folyó évi decembeu hó 2-án, a jubileumi évfordulón adjak ki;

— A községi jegyzők nyugdíjügye. Kéhivtalosan jelentik: A belügyminiszter tudvalevőleg tervbe vette a községi jegyzők nyugdíjügyének országos rendezését. Most a miniszter annak megállapitása czéljából, hogy e rendezés az államkincstár megterhelése nélkül keresztülvihető-e, továbbá a végből, hogy e mélyreható és épen ezért gondos mérlegelést igénylő kérdés minden részletébe kellő betekintést nyerhessen, a vármegyei alispánoktól a község jegyzői nyugdíjalapra, vagjoui helyzetére és egyéb viszonyaira vonatkozó részletes adatokat kór be, elrendelve, hogy az egybeál- litandókimuja ások farmincz napon belül felterjtsztcndök.

— A nagygyakorlatok. Hét évi szünet után az idén nagy hadgyakorlatok ismét Magyarországon lesznek a király jelenlétében. Az utolsó magyarországi hadgyakorlatok, melyeken a király is részt vett, 1901- ben voltak Dél-Magyarországou és Veszprémben. Az idei gyakorlatok Nyugat-Magyarországon lesznek. A gyakorlatban résztvevő csapatokból két egymás ellen működő sereget alakítanak. A két sereg parancsnokának egyébként teljesen szabad kezük lesz és csakis arra kell ügyelniük, hogy a gyakorlatoknak lehetőleg komoly legyen a jellegük. A hadgyakorlatokban részt vesznek : a 4. (budapesti), az 5. (pozsonyi), a 13. (zágrábi) hadtest és megfelelő számú honvédcsapatok.

— Bakkancs szállítás a honvédség részére. A

honvédelmi m. kir. miniszter ur a honvédség 1909. évi bakkancsszüksógletének a hazai kisiparosok által elkészítendő hányadára pályázatot hirdet. Kiosztásra került bakkancs mennyisége 11.080 pár, ennek 55°/o-át a miniszter ur 90.133. sz. rendeletével megbízhatónak bizonyult kisipari szövetkezeteknek 1912. évig már lekötötte. Most a fennmaradó 4986 pár bakkancs kerül feloszlásra. A bakkancsokért fizetendő összeg az 1908. évi átlagos bőrárak alapján fog megállapittatni. (Az 1997. évi bőrárak alapján páronkint 12 K 55 f volt az egységár). Pályázhatik minden önálló iparos, illetőleg önálló iparosokból álló szövetkezet. Az 1 K bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb folyó évi ápril hó 15-ig a debreceni keresk. és iparkamarához küldendők be. Egyéb pályázati feltételek az ipartestület helyiségében levő pályázati felhívásból megtudható.

— A vallás és közokt. minister közelebb intézkedett, hogy a magyar nemzeti cimer minden államilag segélyezett elemi iskolának megküldessék, valamint a HymiiU'.z szövegét és hangjegyeit egy fali táblán

itt már gyenge elhaló hangon, alig hallhatóan, inkább csak lehelve beszélt : . . . nem bánom már . . . akármi . . . lesz velem . . . adjon ... jó uram ... a hajlékában . . . erre a fél éjszakára . . . helyet nekem . .. nagyon hálás leszek érte, . . . tiszta lelkű . . . érintetlen . . . leány . . . vagyok ! . , . uram ! ... ne . , . hagyjon el . . . — s itt a szegény teremtés végső kimerültségében, vékony didergő testével oda- hanyotlott egy üzlet lehúzott vasredőnyéhez.

Az újságírót ez a különös éjszakai találkozás egészen elkábi tóttá, s amikor a leány elsuttogta, el lehelte a könyörgését, Erdélyi úgy érezte, hogy valami erős, eddig soha sem érzett érzés mélyen bekumrkolt a szivébe.

Az élet ilyen megdöbbentő pillanataiban a legerősebb lelkű férfi lelke is megremeg, valami össze- szoritja a szivét, hirtelen erős érzés — roham lepi meg, a sz.emeiben spontán megnyilatkozó emberszeretetnek fénye gyűl ki s a felébredt keserűség egyszerre vasmarokkal sajtolja ki belőlünk a fájdalom érzetét. —

A leány beszéde alatt ngy állott ott egy helyben, mindenről, még a hidegről is megfeledkezve, mint

akinek hirtelen megmerevednek a lábai és nem tud elmenni onnan. De amikor a leányt odadülni látta a vasredőnyhöz, hirtelen hozzáugrott, mert azt hitte, hogy a leány a következő percben össze fog esni.

Aztán erősen karonfogta őt s ebben a nem mindennapi helyzetben úgy, ahogy a leikéből fakadt az érzés, gyorsan beszélni kezdett a leányhoz:

„Szegény gyermek, ugy-e fáradt, fázik nagyon, menjüuk, siessünk, nincs messze ide a lakásom . . . hogyne . . . örömmel teljesítem a kívánságát, szegény, szenvedő leány !“

Az újságíró nagy emberbarát volt, jó érzésű) emelkedett gondolkozásu férfi, aki a családi neveléséből, az iskolai tanulmányai után, sok finom érzéssel lépelt be az életbe, az önállóság útjára, ahol az ö részéről is megkezdődtek a csendes, majd hangosabb küzdelmek, az emberek érzéketlenségével részvótienségével romlottságával és elvetemültségével folytatott harcok, amelyek az évek folyamán melankolikussá, ieiuondóvá tették őt a nagy, nemes, szent emberi ideákért folytatott meddő küzdelmei után.

De az érzései tisztán megmaradtak s ezek a sokat járt, a sokat látott, művelődött férfi megállapodott

gondolkozásának, az önmegismerésének rostáján át a férfidélek kialakult szép vonásaivá, jótulajdouságaivá váltak.

A leány az utón, amig siettek haza, nem beszélt semmit, csak néha ejtett ki egy-egy halk „köszönöm“ szót, amikor a férfi vigasztalni igyekezett őt. Vékony, elgyötört testével félve simult az újságíróhoz; aki őt a karján vezette s a lelkében az érzések, az agyában a gondolatok nagy forradalma tombolhatott, mert időközönként meg-megremegett s mély sóhajok törtek ki belőle.

Amikor hazaértek, a Hány szinte lerogyott a székre, amit mellé emelt a férfi. Több napon át tartott kényszerű nyomorgása, az otthon hagyott szülői házunk folyton kísértő emléke a megcsalattatásának gondolata ártatlanságának tudata, ezernyi sajgó fájdalom a lelkében, a testében, s most mindezekhez az a gondolat, hogy azért a kényszerű éjszakai szállásért talán a becsületét is fel keli áldozni, — majd megőrjítették ő‘!

Az uj-ágiró, a veleszületett s belé nevelt gyengédsége tapintata, s részvéte diktálta érzé-eivel a nőt magára hagyta, s lakása kis előszobájában gyorsan hozzáfogott a tea elkészítéséhez, hogy váratlan vendégét megkínálja vele. (Folyt, köv.)

ha valaki azt mondja, hogy jobb kávét, vagy pedig olcsóbban tud kávét szállítani, mint FlATELLI DEISINGER ^

fiumei ezég BUDAPESTEN a királyi bérpalotában.