Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-03-15 / 11. szám
908 in. IT TI. évfolyam í r \ V Nagysomknt 1908. március 15 11-ik szám. // / KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed évre •= — — 2 K Fél évre — — ^ 4 K Egy szám ára - — 20 fillér, j Főszerkesztő : Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. A nemzeti ünnep. A tavasz első fuvallata zsong végig a magyar tájakon s nyomában felzsendül a föld, kivirulnak a szivek. Lelkes ifjak, borongó öregek zászlós csapatokban vonulnak végig az utcákon és ünneplésre állanak meg ott, ahol a szabadságharc emléke, akár szobor, akár síremlék emelkedik az ég felé. Március 15-ike van és ezen a jiapon fölviharzik a szivekben a dicsőséges múlt, amelyet részint a történelem lapjaiból olvastunk, részint magunk is átéltünk. Ezen a napon van 60-ik évfordulója annak az eseménynek, hogy a magyar nép a maga akaratából, az Isten szabad ege alatt döntött a maga sorsa fölött és kijelölte jövő fejlődésének útját. Ezen a napon uj utakra tért át a magyar nemzet és ezeken az utakon kell haladnia az idők végtelenéig, mert ez az ut az életé és az igazságé. Sok vér folyt el közvetlenül 1848. március 15-ike után, sok vér, de ez szentté avatta ezt a napot, mert a szabadság, .egyenlőség és testvériség gyönyörű hármas eszméje a szabadságharcban ömlött piros vérben született meg. Hanem ez a vér századokra megtermékenyítette a magyar nép lelkét, amely 1848. óta fogékonynyá lett a népeknek minden nagy és uj eszméje iránt. Fogékonynyá tette ezt a népet a szabadságharc mindama nagy evoluciJüúmiér íárczája. Március 15-ére. Kossuth. Irta: Bállá Miklós Jogosított közlemény. Midőn fölöttünk elborult az égbolt, Kigyult egy csillag — nem lesz soha mása ? Jós próféták kiolvasták belőle : Megszületett a nemzet Messiása! S zarándokolva jártak bölcsőjéhez — Nem királyok — elárvult nemzetek. Testvérrabszolgák, kiket éjben élni Kárhoztatott siralmas végzetek . . . És évről-évre nőtt a glóriája, Besugározva a sötét eget. De hogy végre a nap is felragyogjon : Elűzte róla hát a felleget ! *) A fővárosi színházak ünnepi prológusa. | ókra, amelyeken sikerrel kell keresztülmennie minden nagyra hivatott nemzetnek. Nincsen megállás a nemzetek életében, mert az élet a folytonos fejlődés, átalakulás folyamata és mindenütt nehéz küzdelmekkel jár ez a folyamat. A'magyar nép hivatottságát és erejébe vetett hitét jelenti az, hogy minél több esztendő választja el a márciusi nagy napoktól, annál nagyobb kegyelettel üli meg március Idusát, annál viharosabban lángol fel szivében a jogszerzés és a szabadságszeretet érzése. A lefolyt hatvan esztendő alatt igen sokszor megtörtént, hogy a kormány és a hatalom rossz szemmel nézték március 15-ikéfiek ünneplését, nem egyszer fegyveres erő próbálta megakadályozni a hazafiakat abban, hogy eleget tegyenek a nemzeti érzés magasztos követelésének, de bármit : tettek is, a magyar nép mindig ünnepelt ezen a napon és ha más nem, ifjonti diákok ülték meg lelkes külsőségek közepette ezt a nagy napot, de velük voltak sziveikben az öregek is. Istennek hála, elmúltak ezek az idők, ma bízvást, nyilvánosan ünnepelhet minden magyar ember, sőt maholnap ott fogunk tartani, hogy annak lesz oka tartani a következményektől, aki március 15-ikét meg nem üli. Nincs messze az idő, amidőn március 15-ike, mint nemzeti ünnep törvénykönyvünkbe lesz iktatva. Szerte az ország városaiban esztendőrőlesztendőre szaporodnak a szabadságharc és Kossuth Lajos szobrai. Mindenütt van egy a nagy időkre emlékeztető hely, ahol szobor nincs, ott egy közös sir van, melyben csatában elesett honvédek feküsznek az ellenséggel együtt és ide vonul ki a magyar nép, hogy lerója lelkes kegyeletének adóját azok iránt, akik vérüket áldozták a jövő eszméjéért. — Menjetek, vonuljatok lelkes fiai a jelennek, merítsetek uj erőt a hősök sírjából és emlékezéséből, mert még nem vagyunk túl minden harcon, minden viszályon. Sok kívánsága van még a magyar nemzetnek, amelyeket egytől-egyig el kell érni, amelyeket el is fogunk érni, ha fokozódó lel- keséttéssbl üljük meg ezt a nagy napot. Gondoljunk ilyenkor arra, hogy jöhet idő, jöhet alkalom, amikor szüksége lesz a magyar nemzetnek arra, hogj megint úgy harcoljon, mint 1848-ban. Ebben a tudatban üljük meg ünnepünket ! Az uj ipartörvény. Most került nyilvánosságra az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslat, amely a meg- okolással együtt egy hatalmas legislatorikus alkotás, amelyhez lógható nagy kihatású nem készült nálunk az egyházpolitikai törvények óta. A magyar ipar és kereskedelem már évtizedek Az volt a harc 1 a sötétség — s pokollal, Ádáz tusa — fenséges diadallal! A győzelmekből elég volt a kezdet: S egyszerre máris derengeni kezdett. Lásd: szoborban sem áll fönn emléked ! . . . De tartósbbat emelt szivébe néped, Mint a kohóknak érci ontanának, Mint márványföldje egész Karrarának ! Ám folyt a harc, — s a mikor azt izente. Hogy el fogyott, elhullt a regimentje : Csatára szállt agg, ifjú — bárha félholt, S kaszát ragadt, akinek kardja nem volt! Óh, bizz e népben, — mely bár nem a régi. De ha mégegyszer izenhetnél néki: Elmenne mind, mint akkor sikra szállott, S végkép kivívná a szent Szabadságot! És a rozsdás vas, aratva a rendet, Mind jobban-jobban tündökölni kezdett! S hogy a vértől homályosuk a szablya: Beragyogta a szent Szabadság napja! “Mgr A csók. , . . De jött Világos s Arad golgotája . . . Reánk szakadt a zsarnokság igája . . . Te száműzve: atyátlan árva lettünk : És visszanyerve végkép elvesztettünk . . . Nem foly többé a könynek olyan árja, Mint Érted sirt el nemzeted, az árva. Nem lesz oly gyász, mert nem lesz oly halott, Minőt a sors Benned nekünk adott! . . . Atyánk! Ki ott állsz Isten trónja mellett, Őrizz, hogyha már meghódolnunk kellett! A Te népednek végzete : alázat, Bár szive tőle vérzik, forrong, lázad ! Irta : Kemény Simon. Mindketten a Terpsiehore-szinház kórusában táncoltak énekeltek, a rendezői lelemény mindig úgy hozta magával, hogy három éve mindig egymásmellé kerül- ! lek, az öltözőjük is közös volt és gyűlölték egymást j. kegyetlenül, engesztelhetetlenül. Valami kicsinyes toalett- versengésből indult ki a dolog és utóbb annyira megnőtt, hogy teljesen hatalmába kerítette őket. Nem tudtak egyébre gondolni, mint egymásra, nem volt egyéb vágyuk, mint hogy egymást bosszantsák. Ha egyik valami pépet látott, csak azért gyönyörködött benne, j mert tudta, hogy a másik ezt nem teheti. Ha valamelyik jó gyümölcsbe harapott, gyönyörűségének nagyobb feSzölöoUvánv!! Szolöv CSSZÖ !! ^ világhírű Delewiirc adja a legjobb bort; oltani, per* _________________________— motozni nőm koll! Gyökeres 1000 db- 100 kor., sima * • • • 50 kor. Szőlőoltvanyok eaere: 140 kor., a legnemesebb fajokból. Árjegyzék ingyen. . . gggT* liendelési cím: Mft i iiSÍl Felsösegesd. (Somogy megye)
