Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-03-08 / 10. szám
I VI. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. évfolyam Nagysomkut 1908. március 8. 10-ik szám. — 7 / SS r Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed évre = — — 2 K Fél évre — — — ■=» 4 K Egy szám ára — — 20 fillér. Főszerkesztő: Dr, Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő : Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Hol legyen a közjegyzőség székhelye? A „Szatmárvármegye“ cimü laptársunk legutóbbi számában olvassuk, hogy Erdőd és vidéke mozgalmat indított egy kir. adóhivatal és kir. közjegyzőség felállítása érdekében s kérelmüket a legközelebbi vármegyei közgyűlés elé terjesztik. Annak támogatására pedig vármegyénk főispánját és a kerület képviselőjét kérik fel. A közjegyzőség felállítását az erdődi járás úgy gondolja leginkább kivihetőnek, hogy az Erdődön felállítandó közjegyzőséghez csatlakoztassák hozzá a nagysomkuti járás is, amely két járás egy közjegyzőségnek fényes jövedelmet biztosit. Lapunk t. olvasóinak még élénk emlékezetében lehet, hogy községünk képviselőtestülete még a múlt 1907. évi március hó 24-én tartott rendes közgyűlésében kimondta, miszerint községünk fejlődésének és az egész járás érdekeinek előmozdítása szempontjából lépést tesz az iránt, hogy ezen 41 községből álló járás székhelyén, Nagysomkuton egy kir. közjegyzőség rendszere- sittessék. A képviselőtestület e tárgyban hozott határozatát annak idején hivatalos utón a törvény- hatósághoz be is terjesztette. S irne majdnem egy éve annak már és községünk beadott kérelmének mikénti elintézéséről vagy miben állásáról soha értesítve nem lett. Nem tudjuk, hogy tárgyalta-e már a törvény- hatóság a községnek ez iránt benyújtott kérelmét | vagy sem ? De mindenesetre elég fontosnak tartjuk, hogy a képviselőtestület ezen a községünk fejlődését előmozdítani hivatott körülményt éber figyelemmel kísérje.’ Meggyőződhettünk már arról, hogy ily irányú óhajok megvalósulására csak azon esetben lehet némi kilátás, ha arra az illetékes tényezőket megnyerni sikerül. Nem akarjuk összehasonlítani eme kicsinyes — de reánk nézve elég fontos — kérdést a Szatmár és Nagykároly városok között most felmerült törvényszéki és megyeszékhely kérdéssel, hanem csupán reá akaruna mutatni arra, hogy Nagykároly város egy törvényszék felállítása iránti kérelmét egy nagy küldöttség utján terjesztette a miniszterelnök és igazságügvminiszter elé. Viszont Szatmár városa a Nagykároly város által ez irányban megindított mozgalom ellensúlyozására elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányelnökhöz és belügyminiszterhez, s azt küldő ttségíleg adja- át. Azt hisszük, hogy ezen körülmény elég bizonyítók arra, hogy csupán Írásban benyújtott kérelmünkre nem támaszkodhatunk. Eltekintve ettől, nap-nap után olvashatjuk a • napilapokban, hogy ennek, meg annak a városnak vagy községnek küldöttsége járt a minisztei reknél, ennek vagy annak a kérelemnek támogatását kérve. Ezzel nem akarjuk azt elhitetni magunkkal, hogy ha községünk is küldöttségileg tesz lépéseket ez irányban, hogy kérelme és óhaja föltétlenül teljesülni fog, de mindenesetre nagyobb súlya lesz, mintha azt nem teszi. Az erdődi járásnak ez irányban megindított mozgalmát mi semmi esetre nem támogathatjuk, mert eltekintve attól, hogy községünk — az erdődi és nagysomkuti járásnak — természetes központja, a nagysomkuti járáshoz 41 község — az erdődi járáshoz pedig csak 31 község tartozik. De igazságtalanság volna az is, hogy járásunknak Szolnok- Dobokavármegyébe beókelt és Nagysomkuthoz is körülbelül 20 —24 klmtr távolságra fekvő Jóháza község lakosai egy hagyatéki tárgyalásra Erdődre legyen kénytelen utazni, amely utazás Nagysom- kutról is még körülbelül 5 órai vasúti utazást igényel. Ha tehát a kir. közjegyzőség járásunk részére külön egyáltalán rendszeresíthető nem volna, — feltétlenül hozzá kell járulnia az erdődi járásnak ahhoz, hogy a közjegyzőség székhelye — a két járásnak együtt — Nagysomkut nagyközség legyen, a mely különben is természetes központja a két járásnak. Itt az ideje, hogy községünk komolyan foglalkozzon ezzel, meg kell ragadnunk minden álS év év után csak jönne, menne szépen Lapulva én nyugodnám, mint a tó, — S ne adj Isten, hogy a halál kaszája Aratásra meg lenne kapható. Tulvilági ábránd. Irta ; Szávay Gyula. Szakítás. Szeretném hinni, hogy' van más világ is, S ott folytatódik mindaz, ami itt Foglalkoztatja fejló nemzedékek Érzéseit és gondolatait. Hogy ami eszmét lenn szenvedve, küzdve Termel magának az emberiség, Azt befogadja kék szárnya alá és Tovább folytatva élteti az ég. Itt lenn a földön komor dac sötétlik, A munkát végzők millióinál, A kazán bőg és nem táplálja senki, A kalász érett és a munka áll. Szeretném, ha úgy aggastyán koromba Mikor bejártam jól e földi tájt, Ha akkor törne ki a másvilágon Egy kitartó nagy aratási sztrájk. Irta : Faragó Jenő. A férfi : Tehát nem szeretsz ? A leány: Nem. A férfi: Nem is szerettél soha ? A leány : Sohasem. A férfi: Csak bolondítottái ? A leány : Úgy van. A férfi: Hazugság volt a szavad, a csókod, az ölelésed ? A leány : Hazugság volt minden. A férfi: Akkor hát megyek . . . (Az ajtó felé megy.) A leány: Menj. A férfi: (Megáll a küszöbön) . , . Isten veled. A leány: Isten veled. A férfi : (Vissza jön). És nincs egy marasztaló szavad ? A leány ; Nincs, A férfi: És nincs egy bucsucsókod ? A leány: Nincs, A férfi: Szóval: igazán nem akarod hogy elmenjek! A leány; Azt akarom, A férfi : És ne jöjjek vissza soha többé, A leány : Soha. A férfi Akkor hát elmegyek. (Megint az ajtó felé indul.) A leány : Menj. A férfi (megint vissza jön,) Pedig én nagyon szeretlek, A leány: Tudom. A férfi : Még most is szeretlek. A leány: Lehet. A férfi : És szeretni foglak, amig élek. Amig a szivem dobog, amig e földi téreken járok. A leány : Jól teszed. A férfi: No ugy-e, hogy jól teszem. Akkor hát jól esik az neked és ha jól esik. miárt ne maradjunk- együtt tovább ? A leány: Mert nem akarom. A férfi: Nem akarod ? A leány : Nem. A férfi : Akkor hát elmegyek. (Az ajtó felé megy), A leány : Menj; A férfi: (Mégis visszajön). Hát a szerelemért ez a hála, te csalfa. Szölooitváiiy!! Szöiövesszö !! A világhírű Dele ware adja a legjobb bort; oltani, permetezni nem kell! Gyökeres 1000 db. 100 kor., sima 50 kor. Szőiöoltvanyok ezere: 140 kor,, a legnemesebb fajokból. Árjegyzék ingyen. Rendelési cirn : jW-Smggjr' MMl i iasífy9 Felsösegesd. (Somogy megye.) „Kfataita* lirtáji
