Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-09-27 / 39. szám
2 A kispolgár, aki nagykinnal érettségiztette fiát, rendszerint papot vagy fiskálist akar belőle faragni, mert szerinte a pap is könnyen él meg, meg a fiskális is. Miután azonban papnak csak megkötött számban veszik fel az embereket, mig a jogi pályára mindenki mehet, természetes, hogy fölösleges erőkkel ez a pálya rendelkezik. Száz számra járnak az ügyetlen ügyvédek a fővárosban és a vidék városaiban. De azért a magyartársadalom nem okul. Budapesten a tudomány legfelsőbb csarnokát két hónapi csönd után ezernyi ifjú ember elkeseredett csatakiálltásai töltikbe. A tudomány szomjas fiatalság kezében indexel, zsebében kétszáz, vagy két koronával és a lelkében kitűnő apai tanácsokkal fölfegyverkezve ostromolja a rektori hivatalokat, hogy minél előbb fölfogadott tagja legyen az Alma Maternek és hogy megtegye az első lépést azon az utón, amelynek legvégén a diploma pihen. Az érettségizett ifjak legnagyobb része ezúttal is a jogi pályát keresi föl, mi sem természetesebb, mint hogy legalább nyolcvan százalékuk ügyvéd akar lenni. Vagyonról, hatalomról és dicsőségről álma- dozDak, a csalódásokra, a keserűségekre, a nyo- morgás ezernyi változatára azonban ki gondolna közülök ? S amig reményektől repeső szivvel nézegetik a tantermeket, a tudós tanárokat, az ügyvédek nagy serege nem győzi a jajgatást a koldussors miatt, ami végzetesen ránehezedett az ügyvéd-pályán szorongok nagy tömegére. Hétnyolc évig kínlódik az ügyvéd, mig a diplomához juthat és amikor végre kézhez hapja az annyira áhítozott kutyabőrt, folytathatja a kínlódást és a nyomorgást ott, ahol elhagyta. De akkor már legalább van diplomája és ez nagy dolog, mert Magyarországon a diplománál kezdődik az ember. A szegedi kamara ügyvédjei a minap arról tanácskoztak, hogy az ügyvédek nem tudnak megélni, sokan vannak és rosszul fizetik őket. Szóval nincs kenyerük és ami kevés fóka van, ahhoz is sok az eszkimó. Hiába tanácskoznak, pedig mert ha az egész országot betöltik is panaszaikkal akkor sem szüntethetik meg a pálya túlzsúfoltságát, s a jogászok száma évről-évre szaporodni fog mindaddig amig a magyar társadalom begyöpösödött koponyáju, bájos vezérei a diplomához kötik az embert. A szegény diák is diploma után törtet, s mivel legfényesebben mégis csak az ügyvédi címert lehet éhezni, addig körmöl a harminc, negyven forintokért, mig eléri a célját. Akorra már régen elkoptak a reményei, az évtizedekig tartó szükölködést már letörölte arcáról a fiatalság zománcát és megfakulva, hajótörötten várja az első kliensét, aki adós maradt a négy koroReggel hat órakor már Kolozsváron voltak. Együtt reggeliztek a vasúti vendéglőben és folytatták utjokat Segesvár felé Dini kissé drukkolt utazásuknak ettől a végcél- i jától. Segesvár mellett lakott a lánya. Ha véletlenül találkoznának. Aztán ő Brassóba igyekezett. így mondta legalább utitársnöjének. Mit csináljon, ha kiszáll Segesváron. Urinő, azt látta, akivel nem lehet beállítani a rokonokhoz, mint a vasúton akadt utitárssal. Bízott azonban a véletlenben. Uj szokásaiban mindig a véletlen hozta neki a legközelebbi diadalokat. — Segesvár! Egy perc! Dini utrakészen, szolgálatkészéggel segítette ki a kocsiból a szép Benesinét. Elkíséri és a következő vonattal folytatja útját. Mig a podgyászzal bíbelődött, észre se vette, hogy a szép asszony egy fiatal férfi karjaiba veti ma- j gát, aki egyszerre csak ráüt Dini vállára. — Hozta isten tata. No, ez derék. Megelőzött bennünket. Most adtam föl a sürgönyt. Kis lányunk yan. Hogy fog Mariska örülni. nás ügyédi díjjal. Mikor azután rájön, hogy a négy koronás, biróilag megítélt dijakból nem tud megélni, a tisztesség keskeny mesgyéjén kezd tojástáncot lejteni, ha jól megy neki, még le sem szédül az erkölcsi megsemmisülésbe. ____________________KÓVÁRVIDÉK ________________ A vasárnapi munkaszünet. Annak az előadói tervezetnek, amelyet a ke- | reskedelemügyi miniszter a vasárnapi munkaszünetről szóló uj törvény megalkotása végett ! készíttetett, egyik legfontosabb szakasza nyilván az, amely a kereskedelmi elárusító üzleteknek a munkaszüneti napokon való nyitvatarfásáról rendelkezik. Ez a szakasz (11. §.) úgy intézkedik, hogy Budapest kivételével az ipari és kereskedelmi árusítás reggeli 6 órától déli 12 óráig végezhető. Ha az előadó tervezet e rendelkezése változatlanul bele kerül az uj törvénybe, — ami mindenképen kívánatos — a vidéki kereskedelem öt évi időköz után ismét hozzájut ahhoz a vasárnapi munkaidőhöz, amelyet részére Baross Gábor 1892, évi 14837. számú rendelete biztosított, azzal az eltéréssel, hogy az 1892-iki rendelet a 20.000-nél több lakossal biró városokban a vasárnapi üzleti elárusitást junius és julius hónapokba d. e. 10 órára korlátozta. Az a sok panasz és kesergés, amely a Láng Lajos-fóle 1893-iki rendelet kibocsátása óta különösen a vidéki kereskedők köréből a vasárnapi munkaidőnek túlságos megszorítása miatt elhangzott, ime mégis figyelembe vételre talált. A kereskedelemügyi miniszter részéről legutóbb kibocsátott előadói tervezet teljes mértékben honorálja a vidéki kereskedelemnek a vasárnapi munkaszünet megfelelő újabb szabályozására vonatkozó kívánalmát, nemcsak erről szóló rendelkezésében, hanem abban az indokolásban is, amely az intézkedést támogatja. Az előadói tervezet indokolásának idevonatkozó része a következő: „A törvényjavaslat akkor, a mikor eltér az 1903. évi rendelet álláspontjától és az ipari és kereskedelmi árusításra a vidéken az eddiginél két órával hosszabb időt állapit meg, csak az ólet feltétlenül parancsoló követelményeivel számol. Általánosan ismert tény, hogy a vidéki üzleti forgalom igen jelentékeny, mondhatni túlnyomó része évtizedek óta vasárnapokon bonyolódik le. A köznapokoa mezei munkával elfoglalt vidéki kisgazdák, gazdasági munkások, kik a vidéki fogyasztóközönsóg zömét alkotják, egyenesen rá vannak utalva arra, hogy vasárnapokon teljesítsék bevásárlásaikat, mert közrapokon a forgalmi gócpontoktól távol végzik munkájukat és bevásárlásaikat csak munkájuk abban hagyásával teljesíthetik. Az érvényben levő rendelet szerint a bevásárlások csak délelőtt 10 óráig teljesíthetők, ez az idő azonban, mint azt az idézet rendelet kibocsátása óta szerzett tapaszDini csak nézett. Szinte elfeledte vcjét megölelni. Nem értett meg hamarjában semmit. Ezt a Lacit az ördög hozta ide ilyenkor. — Ugy-e az öröm, tata? No nem haragszom, hogy még meg sem csókolt. Hadd mutatom be az én legkedvesebb, aranyos kis húgomat, özvegy Benyeinét. | Ha nem ő vele utazott, sokat vesztett tata. Helyre : asszony mi? Dini csak bámult. Zavarában azt mondta: nagyon i sajnálom. Kétségbeesése még jobban fokozódott, midőn látta a szép asszonyt teljes szivéből kacagni.- Együtt jöttünk édes. De nem tudtam, hogy a tatád. Nagyon kedves ember a Bihari ur. Gratulálok, nagytata. — És a szép asszony erősen megrázta a boldog Dini kezét. A szép asszony pokolian mulatott az ő kísérője zavarán. De könyörületes volt, nem bántotta. Hisz a szép asszonyok rendesen nem haragudnak azokra, akik szépségüknek meghódolnak. Könnyű kocsi fél óra alatt Laci birtokára röpi* tálatok kétségtelenné tették, a legtöbb helyen elégtelen, mert a gócpontoktól távolabb eső helyekről a vevőközönség nem érkezhetik olyan időben a bevásárlás helyére, hogy szükségleteit délelőtt 10 óráig beszerezhesse. Eltekintve a téi'beli viszonyoktól, a vidéki vevőközönség életrendje, szokásai is egyenesen kizárják a délelőtti tízórai záróra további fenntartását. Annak a biztosítása érdekében tehát, hogy a vidéki vevőközönség szükségletét akadálytalanul beszerezhesse, szükséges a vidéki üzletek déli 12 óráig leendő nyitva- tartásának megengedése.“ Teljes elismerés illeti a kereskedelemügyi minisztert, hogy ezúttal helyes érzékkel számolt a való élet követelményeivel és gondoskodott arról, hogy az előadói tervezetnek szóban levő rendelkezése e szerint igazodjék. De a kérdés szóvá- tételénél, mint azt a Magyar Kereskedők Lapja, ez az elsőrendű kereskedelmi orgánum írja, nem hagyható említés nélkül, a kereskedők országos szervezetének, az 0. M. K. E.-nek nagy érdeme van, amelyet azzal szerzett, hogy megállapítása ; óta a vidéki kereskedelemnek a vasárnapi munka- i idő kiterjesztésére irányuló kívánalmát törhetetlen eréllyel képviselte minden alkalommal és értesülésünk szerint á most kibocsátott előadói tervezet : megállapításánál is nyomatékosan igyekezett min den befolyását érvényesíteni abban az irányban, hogy a vidéki kereskedelem vasárnapi munkaideje déli 12 óráig terjesztessék ki. __________ szept. 27. Hí rek. — Személyi hír. Dr. Teleki Jenő gróf járásunk szolgabirája, tartalékos huszárhadnagy 28 nap katonai gyakorlat eltöltése után haza érkezett és hivatalát elfoglalta. — X. Pius papságának 50 éves jubileuma. A jelenlegi pápa áldozópappá való szentelésének 50-ik évfordulója volt e hó 20-án. Ezt a ritka ünnepet községünk rém. kath. hívei is nagyobb szabású egyházi házi ünuepélylyel ünnepelték meg. — Hivataivizsgálat. Dr. Fal ussy Árpád vármegyénk főispánja Mangu Béla tb. várni, főjegyző, Kál- nay Gyula főispani titkár és Mező Károly számvizsgáló közreműködésével folyó hó 15-én a szinérváraljai, 16-án pedig az erdődi járási főszolgabírói hivatalokat vizsgálta ineg. — Uj irodalmi-kör Nagybányán. Nagybányán ebben a folyton haladó kis bányavároskában folyó hó 18-án uj irodalmi-kör alakult a „Teieky-kör.“ A kör megalapításának kezdeményezői Egly Mihály városi főjegyző, Révay Károly az ismert nevű költő és Fliesz Henrik járási számvevő voltak. — Hány képviselő lesz ? Mint a fővárosi lapok írják, a választói jog reformjáról szóló törvényjavaslat szerint a képviselők száma 412-ról 440-re, a magyar kerületek száma 229-röl 300-ra emelkedik. — Fegyelmi egy jegyző ellen. Szatmárvánnegye közigazgatási bizottsága Beuesik Andor avasujvárosi körjegyző ellen fegyelmi vizsgálatot indított. tette utasainkat. A boldog apa azonnal bemutatta kedves vendégeinek az uj kis jövevényt. Bihari karjaiba vette a csepp jószágot és áhita- tos figyelemmel tekintett rá. Szivében meg élűit a bosz- szuság és háborgó indulat. És amint a szép asszonyra tekintett, a déli nap ragyogó sugara mintha ezüst glóriát vont volna az újdonsült nagyapa fejére. Látta a dús, fekete hajban megcsillanó ezüst szálakat, mely a szép és férfias arc fölé vetette árnyékát. És a nagyapa szemében ott volt a szeretet megható sugara, mely sokkal szebb az udvarló tüzes tekinteténél. Melegen megrázta Bihari kezét. — De mi azért jó barátok maradunk. És Bihari szelíd melankóliával monda : — Igen, „azért“ jó barátok. És ebben az „azértban“ megérezte, hogy vége a nyárnak és kezdődik az ősz, (Vége.)
