Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-08-15 / 33. szám

2

KŐVÁRVIDÉK

aug. 16

szerű megelégedettségükben lassan, nyugodtan éltek, mint a falusi emberek. Ez az oka annak is, hogy övéink nem voltak oly idegesek, mint mi, mert ők inkább az élet kellemességeit élvezték úgy, hogy külső viszonyaik helyzete nem zavartatott meg. Hosszabb életűek is voltak ennek következtében, bárha bizonyos, hogy maga az életmód helyessége még nem biztosíthatja a hosszú életet.

Jóllehet, az ember sorsa a természeti vegytan és életerő dynamikus titkába mélyen be van sülyedve, annyi mégis bizonyos, hogy az óletóra gyors lejárata — legtöbb, a hosszasabb járása csupán keveseknél, a világ befolyásaitól és az organizmusnak többó-kevésbbé erős vegytani összeköttetésétől, főképpen azonban a nemzéstől függ, minthogy itt már bennfoglaltatuak a hosszú vagy rövid élet csirái.

De meg kedvező testalkat mellett is szüksége van az embernek még kedvezőbb külviszo- nyokra is, s ezekre megtanít bennünket az egészségtan, mely kimutatja, mint kelljen erőnket fékeznünk vagy gyöngeségünket pótolni, hogy a káros befolyásoktól tartózkodjunk, vagy legalább oltalmazhassuk magunkat azok ellen.

Ily módon nemcsak a látszólag erőteljes, izmos ember él el hosszú életet, hanem mint a tapasztalat éppen ellenkezőleg bebizonyítja, az úgynevezett gyenge testalkatuak is igen gyakran sokkal több életképességgel bírnak, mint erős, vérgazdag, kifejlett idegü és izomzatú emberek.

Hogy ezt elérhessük, nem annyira az orvosi gyógykezelésre kell bíznunk magunkat, hanem inkább arra vigyázni, hogy az orvosnak dolgot ne adjunk, amit legelső sorban mértékletes életmód által érhetünk el.

hi írek.

— Á József föherczeg Szanatórium öt táskát ( küldött községünknek a szegónysorsu tüdőbetegek részére való gyűjtés céljából. A községi elöljáróság a gyűjtés eszközlésére öt hölgyet szándékszik fölkérni, akiknek a táskákat kiosztani fogja.

— Kölcsönös áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Buttyán János szanki (pestmegyei) és Lenkrezsán János somkutpataki állami tanítókat saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte.

— Áz országos vásárról. Az e hó 12. és

13-án megtartott országos vásár a nagy esőzés dacára elég élénk forgalmú volt. A 12-iki baromvásáron eladatott körülbelül 1000 drb szarvas- marha.

— Rendes őszi közgyűlés. Nagysomkut községe ma, vasárnap délután 2 órakor tartja rendes őszi közgyűlését a községháza tanácstermében. Ezen gyűlésen tárgyalja a képviselőtestület az 1909. évi községi és községi közmunka költségpirt, a mely még mielőtt kimondta volna, a mit akart, elfödte arcát.

— Hadd el, — mondottam, — elhiszem, hogy nagy okod lehetett, máskülönben el sem jöttéi volna.

Intett a fejével, hog-y igen. Én siettem (mint ahogy itt mindenki siet), kezet fogtam vele.

— Ha egy pár krajcárral megsegítene, — szólt, — tegnap óta nem ettem, azt sem tudom, hol fogon aludni . . esne.

Megsajnáltam. Adtam neki, a mennyit adhattam, azzal vállunk el; ő egy kicsit könnyebben, én pedig szomorkodással, mert akkor is te jutottál eszembe, szép Domokos Magda.

Hogy mi törtéut Csorna Dezsővel, miért jött el, mi hozta föl ide, a hol olyan nehéz az élet; sokáig forgattam fejemben ezt a gondolatot, de megfelelni csak nem tudtam reá. Nem, egészen addig, a mig a te jóságos Krisztina nénéd nem tudósított felőle.

Megírta egy hosszú, nagyon hosszú levélben a boldogtalanságodat, s a hogy irta gondolom, mennyit sírhatott fölötte, mint ón, a mikor a levelét olvastam. De hát álljon itt az a rész belőle, a mely te reád vonatkozik.

(Folyt, köv.)

vetést. Tárgyalás alá kerül még a községi szervezési szabályrendelet módosítása és még több tárgy. A községi elöljáróság által elkészített költségvetési tervezet szerint az 1909. évre előirányzott bevétel: 12543 kor. 40 tillér, kiadás 24390 kor. 67 fillér, fedezetlen hiány 11847 kor. 27 fillér, amely az előirt 25452 kor. 54 fillér állami adó után kivetendő 46 l/su/0 pótadóval lesz fedezendő.

— Házasság. Néhai Feldmán Samu özvegye Herskovits Etel e hó 9-én kötött házasságot községünkben Borgida Sámuel szatmári termény- kereskedővel.

— Kinevezés. Simon József magyarberkeszi állami tanítót, lapunk munkatársát a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a budapesti siketnémák intézetébe tanárnak nevezte ki.

— Újítás, amelynek a fiakkeresek nem örvendenek. Dr. Péchy Péter járásunk főszolga- birája tekintettel azon körülményre, hogy fiak- kereseink személyszállító kocsijukat nem éppen a lfcgkifogástalanabb rendben tartják, és nem éppen tüzes paripákat fognak kocsijukba, elrendelte, hogy ezek kocsija és lovai kéthetenként a községi elöljáróság által a járási m. kir. állatorvos közbejöttével megvizsgáltassanak és az észlelt hiányokról hozzá jelentés tétessék. Figyelmébe ajánljuk ezen körülményt a bérkocsitulajdonosoknak.

— Az uj szeszadó törvény folytán úgy mint minden szesz ára, a világhírű Brázay sós- borszesz ára is drágább lesz már szeptember hó 1-étől kezdődőleg. Azért mindenki saját érdekében cselekszik, ha szükségletét még e hó folyamán, szeptember elseje előtt szerzi be. A Brázay sósborszesz — mint ismeretes — mindenütt kapható.

— Figyelmeztetés. Az ebtulajdonosokat figyelmeztetjük, hogy ebeket a vadászterületre kivinni vagy kibocsájtani nem szabad. Aki ezen tilalmat megszegi, az 1883. évi XX. t.-c. 32. §-a alapján 20 koronáig fog büntettetni.

A pásztorok kutyái olyan nehezékkel látandók el, mely első lábait térden alul 3 cmtr. távolságra lóg le. Az olyan pásztorok, akik ezt be nem tartják, ugyancsak 20 korona büntetéssel fognak sujtatni. Elöljáróság.

•— Újítás a vasútnál. Az utazó közönségünkre kényelmes újítás lépett életbe e hó elsején vasutunknál. Ugyanis most már nem kénytelen az utazóközönség, ha Nagykárolyba, Debrecenbe, Budapestre, Máramarosszigetre és Visóvölgyre utazik, kétszer jegyet váltani, t. i. Nagysomkuton és Gilvácson, hanem a helybeli állomásnál váltható meg a jegy az említett állomásokra, a podgyász szintén itten adható fel a jelzett állomásokig. Ez az újítás kényelmi szempontból minden esetre előnyös, csak azt nem értjük, hogy miért nem vétetett fel ezek közzé Szatmár is, ahová legélénkebb a forgalom, hogy ezen rövid távolságra is ne legyen kénytelen az utas kétszer jegyet váltani.

— Kedvezmény a községi jegyzőknek. Gróf And- rássy Gyula belügyminiszter a napokban körrendeletét intézett valamennyi vármegyei törvényhatóság . első tisztviselőjéhez és tudomásokra hozta, hogy már az 1908-1909. tanévtől kezdődőleg a községi és körjegyzők leányárvái és leánygyermekei részére 25 ingyenes és 50 féifizetéses tanulmányi alapítványi helyet létesített. A rendelet, a következőket mondja.: „A községi és körjegyzők érdekeit támogatni óhajtván, a magyar kormány hozzájárulásával, egyelőre a jegyzők leány- árvái és leánygyermekei számára a Magyar Gazda- asszonyok Országos Egyesületének cinkotaí leányuo- velö intézetében az 1908 — 1909. tanéviül kezdődőleg 600 korona javadalmazással 25 ingyenes és 300 kor. segélylyel 50 félfizetéses alapítványt létesítettem, fen- tartván a mindenkori belügyminiszternek az alapítványi helyek betöltési jogát. A szóban lévő alapítványi j helyek betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményt mindenkor a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete fogja kibocsátani. (93.835— 1909. B. M. számú körrendelet.)

— A íüdövész pusztítása Szatmármegyében. A

belügyminiszter legutóbb kiadott jelem ése szerint a magyar birodalomban elhunyt 7906 egyén, akik közül szatmármegyei volt 144, Szatmárvárosi 6.

— Lemondott lapvezór. Luby Géza országgyűlési képviselő, a „Szatmár“ cirnü laptársunknál viselt lap- yezéri állásáról lemondott.

— Az Avasban nem találtak szenet. Bikszádi

tudósítónk híradása folytán legutóbbi számunkban mi is megírtuk, hogy az Avasban szénbányákat találtak. Mint most biztos forrásból értesülünk, e hírnek épen az ellenkezője áll. Az t. i., hogy eddig bár 300 méterre fúrtak le, csak 25 cm. átmérőjű szénróteget találtak, s ez a szón is oly rossz, hogy nem érdemes a kiaknázásra.

— Marhakereskedök figyelmébe. A zágrábi Pol- jodjelska bank arról értesíti a kamarát, hogy Horvát országban a rossz takarmánytermés miatt nagy meny- nyiségü állat kerül eladásra. Az érdeklődőknek a nevezett bank szívesen jelöli meg azokat a piacokat, melyeken a legnemesebb fajú állatok kerülnek eladásra. Debreceni kér. iparkamara.

— Válóperek. A statisztika már-már mindenütt kedélyeskedik. Statisztika szól a milliomosokról, statisztika hirdeti az emberi hajszálak számát, statisztikából tudjuk még, hogy hány cső kukurica terem Magyarországon. Statisztika vezet el a születések számarányához, a frigyekhez, a halálozásokhoz és a válóperekhez is. Az 1907. év folvamáu 5915 pár holtomiglan és holtodiglanját semmisítette meg a felsőbb bíróság. Pazar szám. Ötezerkiiencszáztizenöt lyrikusnak indult regény, mely lapos prózává fajult. Annyi mámoros csók, melynek utóize keserűbb az ürömnél. — Annyi forró ölelés, mely most már megdermesztette a puha karokat. Egy igazi ábránd-temetőröi szól ez a rövid hir s a poézis, a romanticizmus bizonyára kesereg, hogy ma-holnap a. „boldog“ házasságok csakis a poéták agyában teremnek meg. A hölgyek ne vádoljanak udvariatlansággal, ha eláruljuk, hogy a válóperek tekintélyes számában a férfit csak 85 esetben találta vétkesnek a biróság. íme a nőemancipáció eredménye és a főzökanál elhanyagolásának következménye.

— Az elhagyott gyermekek. A belügyminiszter körrendeletben figyelmezteti az árvaszékeket, hogy a gyermekek elhagyottságának megállapításánál nem kell bevárni az ügy befejezését, hanem ha azt a szükség úgy kívánja, ba lehet a gyermeket szállítani az állami gyemekmenhelybe az elhagyottsági határozat meghozatala előtt is. A vármegyei árvaszékek eddig is ezt az elvet követték, de a községek nincsenek teljesen tisztában ezzel a kérdéssel, azért az elöljáróságokat is figyelmeztetni kell, hogy valahányszor azt látnák, hogy a gyermekek erkölcsi vagy anyagi jóléte azt követeli, hogy azonüul adják őt át az állami gyer- mekmenhelynek és ne várják meg az árvaszéknek intézkedését, hanem azonuai szállítsák be a gyermekeket. Ebből rájuk semmiféle kötelezettség nem hárul, még az esetben sem, ha az árvaszék nem találna okot az elhagyottság kimondására. A miniszter rendeletének is az a célja, hogy megvédje a gyermekeket minden veszedelemtől, mely gyakran éppen abban áll, hogy késedéimeskedaek a gyermek beszállításával. Az elöljáróságok maguk is elintézhetik ezt a kérdést; ha sürgősen követeli a gyermek érdeke annak menhslybe vitelét, kérjenek vasúti jegyet a meuhelytől és azonnal szállítsák be a gyermekeket és erről tegyenek ujóiag jelentést az árvaszéknek.

— A gyümölcsfák faártáke. Ha gyümölcsfáinkkal már nem vagyunk megelégedve, akkor távolítsuk el azokat, mielőtt odvasokká és korhadtakká váltak vagy teljesen elhaltak volna. A legértékesebb fát adja a diófa; olyan 50 éves diófa, melyekért 150 koronát fizetnek, nem is tartozik a ritkaságok közé. A diófa szerény igényeire, dús terméshozamára, különösen azonban fájának értékére való tekintettel ennek a fának az ültetését ajánlhatjuk. Az almafa fája kiválóan alkalmas esztergályos munkára. Továbbá gyümölcsprések előállítására, mely célra csak igen kemény fát használhatunk, szintén előszeretettel és nagy előnynyel használják az almafa fáját. A körtefa fája valamivel az almafáé mögött áll. Igen jól használható rajzsinek és háromszögek stb. készítésére, mert azzal az előnynyel dicsekszik, hogy nem tágul és nem vetemedik meg, miut más fafajta, mikor azok a levegőnek vannak kitéve. A körtefa továbbá a puszpángfa pótlására és a becses ébenfa szolgál. Az öregebb cseresznyefák fáják az asztalosok a becses és ritka mahagóuia pótlására és utánzására használják. Különösen igen köny- uyeu fényesíthető és akkor igen szép színűvé válik. A szilvafa fája főleg technikai eszközök, mint töltögető kannák, vödrök stb. előállítására való. A barackfa fáját szép színe és szép farajza miatt finomabb asztalos munkára használják. — A téli idő a legalkalmasabb arra, hogy olyan fákat, amelyek már nem teremnek vagy egyébként kívánni valót hagynak hátra, kiirtsuk.