Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-07-26 / 30. szám
VI. évfoW KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKÜTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed évre — — 2 K i Fél évre — — — «=• 4 K Egy szám ára — 20 fillér. | SvkriníJ lyeiigfe Közepes termés. Péter Pál napja óta szerte az országban folynak már az aratási munkák és gazda- és munkás megkettőzött szorgalommal fáradoznak, hogy minél hamarább betakarítsák az áldást, a mit adott a jó Isten. Sajnos, derűs megelégedett arcot ismét keveset látunk. Az idei termés sem ütött be. A tavasz- szal a legszebb reményekkel eltelve nézett egész Magyarország az aratás elé, szépen fejlődtek az ősziek s a tavasziak is. Hivatalos szakértők is, sőt maga a földmivelésügyi minisztérium is az ő jelentéseiben azt jósolta az örvendező világnak, hogy jó termés várható. Jött aztán a száraz, tropikus hőségével a május és elperzselte a reménységet. Ilyen forró májusra még alig emlékeznek nálunk. Eső is roppant gyéren volt ebben a terményekre nézve oly fontos hónapban és igy minden forró, napsugaras nap százezreket és milliókat égetett el a termő magyar föld kincseiből. Júniusban jöttek aztán zivataros esők több is a kelleténél és a mit a hőség megkímélt, azon pusztított a sok nedvesség. Rohamosan romlott a termés mindenfelé úgy, hogy most a mikor szerte az országban aratnak, kézzel fogha- tóan látja mindenki, hogy a termés felónyire sem olyan jó, mint a milyennek várták. Némely vidéken valamivel jobb, másutt meg valamivel rosszabb a termés, mint tavaly volt, pedig azt tudja mindenki, hogy tavaly rossz esztendeje volt a magyar termő tőidnek. A miből következik, hogy az 1908-ik óv sem kecsegteti jobbal a magyar gazdaközönségat, mint a tavalyi esztendő. De azért ne ragadjon el bennünket a pesszimizmus. Ha mennyiségileg nem [fürgéi" íárczaja. itt és ott. (Folyt, és vége.) Pezsgőt tehát minél többet, item szabad félni a mámortól, a boldogságot csak mámorosán lehet élvezni. A vig özvegy különben már eleget ivott a mámor kelyhóből. A szeme csillog, mint az absinth, a karja szenvedelemmel fonódik a nő köré. Mégis banális dolgokat beszél : — Esküszöm, hogy féleségül veszlek — ígéri a vörös nőnek. Az ősszel, ahogy mondani szokták, az oltár elé vezetlek. — Ne tréfálj ! — Esküszöm, hogy nem tréfálok. De te talán nem akasz a feleségem lenni ? — Dehogy nem. De előbb valamire kérlek. Nos ? — Had nézzem meg a mellényzsebedet! — Nincs több pénzem — és ezt már majdnem sirva mondja. Sőt néhány vastag könny le is folyik a hímzett, fehér melényére. Nincs több pénzem — is* Főszerkesztő: Dr. Gísavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagyaomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. : is nagyobb az idei termés átlaga a tavalyinál, minőségére minden képpen fölötte áll és igy remélhető, hogy ezen a réven még nehány millió koronával nagyobb bevétele lesz a magyar gazdaközönségnek. Az aratási munkálatoknak is kedvez az időjárás s ez is sokat ér. De még nagyobb jelentősége van annak, hogy szerte az országban békésen folyik az aratási munka. Sebőn nincsen sztrájk, sehol nem kezdtek a munkások bérmozgalmat, a szocialista urak úgy látszik, nyári szünetet tartanak és fürdőznek. Most látszik meg, milyen jó hatással volt Andrássy Gyula gróf belügyminiszter fellépése a munkás és munkaadó között elégedetlenséget szitó szakszervezetekkel szemben. A földmunkás szakszervezetek egy jelentékeny részét azokat a melyek a törvény ellen vétettek és az alapszabályokat nem tartották be, a belügyminiszter feloszlatta vagy felfüggesztette és ez a szigorú példaadás üdvös hatással volt a többi szakszervezetekre, mert ezek most nem mernek izgatni és aránylag elég csendesen viselkednek. A miniszter mindenütt szigorúan, de igazságosan jár el és ennek köszönhető, hogy most rend van az országban a munkás- kérdés tekintetében Másik kedvező körülmény az, hogy a búzának és a többi gabonanemünek elég magas ára van. Reméljük, hogy a kormány, mely eddig is annyi jelét adta annak, hogy minden lehetőt elkövet a mezőgazdaság érdekeinek előmozdítására, lehetetlenné fogja tenni az olyan börzemanővó- reket, amelyek a gabonaárakat természetellenesen lenyomják vagy felsrófolják. És igy nem lesz kitéve a magyar gazda annak a szomorú eshetómétli. Minden pénzemet neked adtam. A papirospéuzfc a kezedbe tettein, az aranyakon pezsgőt ittunk Esküszöm. — Nem keil pénz ! — szól Eliz s finom fehér ujjai kutatni kezdenek a férfi mellényzsebeiben. Az úgy érzi mintha valami édes, delejes áram járná át a testét.-- Csak ezt kerestem ! — kiáltott föl a vörös nő s diadalmasan tartja a férfi elé az aranykarikágyiirüt, amit a zsebében talált. Hiszen te feleséges ember vagy. Pfuj ? A férfi nem tágított : — Azért mégis te lész a feleségem. Esküszöm, hogy elválok a feleségemtől és tégedet veszlek el, Különben tudd meg, hogy már meg is indítottam a válópört. Igen, igen . . . Azért volt a karikagyűrű a a zsebemben. Esküszöm. A nő tudta, hogy hazudik, de azért mégis hamarosan megbéküit. Hiszen neki nem házasság kellett, csak az a gyönyörűség, a mit a férfi vérgődése okoz a nőnek. De meg már Ígértek neki komoly házasságot is. A férfi — tenorista volt a szerencsétlen — térden állva kérte, hogy legyen a felesége. Kinevette. Mi neki a férfi ? Megbomlott hárfa, amelynek összeszaggatott aranyhurjairól a legizgatóbb dal a tehetetlen vergődés, az őrült vágyódás, az egész életre való szenvedés dala száll feléje. Virtuóza ennek a hangszernek. És neki csak a dal kell, a hangszer. ségnek, hogy amit jég, szárazság és eső meghagyott néki, azt elvigye a pesti börzespekuláns. Csak a fogyasztó közönség nem találja meg a maga számadását ennél a gyenge, közepes termésnél. Megint nincsen kilátás arra, hogy az élelmiszerek ára aratás után lényegesen csökkenjen A drágaság megmarad, hacsak külföldi kedvező konjunktúrák mérsókelőleg nem fognak hatni az árakra. Legszomorubb az, hogy a hús magas ára is megmarad, miután takarmány dolgában a legsilányabb ennek a mezőgazdasági esztendőnek az eredménye. A fejfájásról. A főfájás különféle okokra vezethető vissza. Egyik ok az igen gyakran előforduló emésztési zavarokban rejlik, midőn a belek tartalma erős nyomást gyakorolván a véredényekre, a vér a rendesnél nagyobb mennyiségben tolul az agyvelőhöz, ami a fejfájás kellemetlen érzetét okozza. E fejfájás ellen a leghatalmasabb gyógyszer a hashajtó, vagy a zöldségekkel (saláta, ugorka stb.) való táplálkozás és a szabad levegőn való mozgás. Egy másik oka a fejfájásnak az, ha nem áramlik elegendő vér az agyvelőhöz. Itt tápdusabb eledelek élvezése válik szükségessé; erős ó-bor ivása és gyakori mozgás megteszik a hatást. Ha ezzel nem érnénk célt, orvoshoz kell folyamodni. Egy harmadik ok a megerőltetett munkában rejlik. Ilyenkor pihenni kell és tartózkodni a megerőltetéstől. — Ne esküdözzél! — szólt a nő, inkább vigy el kocsikázni. — Hová ? — A Stefánia — útra. Már mennek is. Szorosan egymáshoz simulva, mint férj és feleség. Aztán gummrádlisba ülnek. Kocsikéinak ide-oda. És a férfi kocsikázás közben undo- rodás nélkül csókolja le a nő arcáról a festéket. Reggel vetődik haza. Almos de azért még nem fekszik ie. Előbb levelet ir a feleségének. Forrót, szerelmesét, a milyen ilyenkor már szokás. S ahogy — levélírás közben — eszébe jut a felesége arra is gondol, valamivel meg kellene lepnie. Valami szép ajándékkal. Megnézi a pénztárcáját, üres abból a pár megmaradt fillérből még egy ezüstgyürüt is alig vehet. De valami ajándék mégis csak kell 1 Talán előleget vesz föl a bankjában. De ennél a gondolatnál is csak pár pillanatig időzik. Tudja, hogy ez is lehetetlen. Neki már legalább három hónapra való előlege van. — A vörös nővel úgyis szakitanom kell gondolja visszaveszem tőle a gyémánt mell tüt. Azt adom majd a feleségemnek. Ettől is irtózott. Ez már kétszeres becstelenség lenne. Még pedig becstelenség lenne ha a feleségével olyan ékszert viseltetne a melyet már egy táncosnő viselt, de az is becstelenség ha az em«
