Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-07-12 / 28. szám
VI. ♦•vfo1 varn. Nagy som kút 1908. julius 12. // 28-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTÍ JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Egész évre Fél évre — Előfizetési á r: — , — 8 K Negyed é\cce — •«» 4 K Egy szám 4ra — 2 K 20' fillér. Főszerkesztő : Dr. Oisavszky Viktor Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Szatmarvámegyei baromfí-lenyószlö és tojaséilékesiiő szövetkezet. A vármegyénkben létesíteni tervezett baromfitenyésztő és tojásértékesitő szövetkezet létesítése érdekében vármegyénk agilis alispánja az alábbi szószerinti felhívást adta ki, melyben annak célja, létesítése és kezelési módozatai részletesen vannak körülírva. A felhívás szövege a következő: Czélja: a) hogy a.vármegye helyi piacait a lehető olcsó árban a fokozottabb igényeknek is megfelelőíeg tyúkkal, csirkével, kappannal, kacsával, libával, pujkával és tojással ellássa; b) a főváros részére és a külföldi kivitelre termeljen; c) a megyei baromfi tenyésztést kereskedelmi kivitelre is nagyon alkalmas állománnyal felfrissíteni; d) i. hogy a faluhelyt levő törpe birtokosnak egyik fő termelési ága legyen; 2. a faluhelyt lakó mezei munkás, ezekhez értve a gazdasági cselédeket is, továbbá a kisiparosokat, a házi és .csekély piaci termelés kereteit túllépje és mint számottevő, hasznot hajtó kereseti forrásnak tekintse; e) téli foglalkozás nyújtás. P. o.: baromfi száliitó ketrecek, tojást szállitó ládák stb. készítése. Létesítési módozat. Hivatalból kötelességének ismerje minden főszolgabíró, hogy a kezdet- kezdetén a járása községeiben a lakosok a birtokukban levő baromfi-állományból legalább 1700 üzletrészt írjanak alá. — Ezzel a szövetkezet működését 15300 üzletrészszel kezdené meg. -- Egy üzletrész lenne: a) 12 tyuk, 1 kakas; b) vagy 8 kacsa, Lgácsér; c) vagy 5 liba. 1 gúnár; dj vagy 5 pujka. és 1 kakas. Kezelési módozat. Minden üzletrész tulajdonos a naponta termelt tojásokat a helyi bizottsághoz köteles beszállítani. — A helyi bizottság áll legalább 6 tagból, kiknek tagjai a lelkész, tanító, egy elöljáróság! tag és még hárman a képviselőtestületből. Amely községben a bizottság létre nem hozható, vég szükségeseién a bizottság teendői a községi elöljáróságra hárulnak. A bizottság ügyrendjét és munkaprogrammját az elöljáróság állapítja meg, de köteles azonban jóváhagyás céljából a járási főszolgabíróhoz beterjeszteni. A bizottság az átvételkor nyomban köteles nedves bélyegzővel az átvétel napját a tojásra rányomni. Ezután a készenlétben levő szállító-ládába a tojást elrakatni. Amikor egy láda telve lenne, nyomban szállításra alkalmas módon lezárni. Nagyobb falvakon, főleg közvetlen a vasúti állomáson — vagy ahoz nem messze eső községekben egyes gyűjtő-állomások lennének berendezve — ugyancsak a községházán, honnan mikor egy vasúti kocsi rakományra való an} ag együtt lenne, akkor az a fővárosba, esetleg külföldre lenne inditva. A megyei népes községek és városok piacai tojás áruval úgy volnának ellátva, hogy bizonyos eladási °/0 adása mellett egyes kereskedők, vagy arra alkalmas egyenek lennének megbízva, kik a szövetkezet által megszabott árban árusíthatnák a tojást. Az élő, sovány és hízott baromfi eladásra nézve a tóvárosi árucsarryok szokvány szokásai és a jegyzet-árak az irányadók. A megyei piacok számára elárusítóknál rendelés teendő 2 3 nappal előbb, hogy X'házhoz sovány baromfiból ennyi és ennyi kiló, viszont kövér baromfiból X házhoz mennyi kiló szükséges. — Önként értetődik a helyi piacainkon a fővárosi árakból árleirások lesznek, még pedig abban az arányban, mint például a helyi és tóvárosi piaci búza áringadozás van, különben az árakat az adott viszonyok számbavételével sürü időközökben községenként a helyi bizottság állapítja meg; a tarifa tételeit pedig a községben kif üggesztés, vagy más alkalmas módon közzé teszi. A helyi piacok szükségletein felül mutatkozó áru a fővárosban még pedig a vásárcsarnokban valamelyik nagykereskedőnél, vagy a külföldön nyerne elhelyezést. A termelőtől átvett baromfi a községházánál lohne megmérve —. és a súlyozás eilen csak ha feltűnő aránytalanság mutatkozna — van helye a felszólalásnak. Minden, a helyi piacokon eszközlött eladás csak készpénz mellett történik. A fővárosban vagy később a külföldre szállított árura nézve, hogy előnyös árakat nyerhessen a szövetkezet, kell hogy 4 - ö hétig terjedő hitelt engedélyezzen. Ezen helyre küldött áruk értéke valamelyik megyei pénzintézetnél leszámítolandó, melynek költsége a vételarat terheli; a csekély kiadási többlettel szemben megvan a termelőnek azaz előnye, hogy 48 óra alatt az áru értékét kézhez veszi. Ami előnyös különösen a tömegesebben termeit árunál, p. o.: hízott ludak. A baromfi és tojás szállításhoz szükségelt dolgok előállításáról a szövetkezet gondoskodik. A helyi piacok számára szánt áruk a helyi bizottságnál vezetett feljegyzési könyvben nyernek elszámolást, hol annak valamelyik rovatában az eladó a pénz átvételét is elismeri. Ellenben a főváros vagy később a külföldre küldött áruk a központi könyvvezetésben lesznek nyilvántartva és elszámolva. A szövetkezet székhelye: Nagykároly. Vezetése: 20 igazgatósági és 4 felügyelő- bizottsági tag. Az igazgatóság nevezi ki a tisztviselőket a központban. Az igazgatóságnak hivatalból tagjai a 20 létszámba betudva az alispán és a 9 járási főszolgabíró. Az eladásból egy bizonyos % a központba lesz szállítva, melyből a központi kiadások nyernek fedezetet. A küi- és belföldi piacok kutatása és az összeköttetés ientartúsa a központi igazgatás teendője. indokolás. Országszerte ma már sürü foltokban működik a mezei és házi termékek ipar- szerű kitermelése. De hogy ezeknél a fejlődés és fejlesztés nyomában a siker felfakadjon, ahoz szükséges az összes tényezők együttes rnükö„Híméit Az erdő titka. Szomorúan szól a falu, Érces öreg harangja, Betölti a szivet-lelket, Csengő tiszta mély hangja. Tölgy és bükkfák lombja közt. El-el lágyul bus szava, Ha az esti enyhe szellő, Fel-fel kapja ringatja. Busan bug a vadgalamb is Párja után szive fáj! Elkomorult, alkonyba vész, Besötétült a határ. Ébredező hüs fuvalom Halkan zug a fák között. Élet — valóság helyébe, A sejtelem költözött I S hogy lassan az éjfél mindent -Árny :— s sötéttel vonna át. Néma csendje a magánynak Mintha kelne uj világ. Nyüzsgés, mozgás sóhaj ébred El-el csukló zokogás. Hallik néha távolból Tán kisértet? Avagy más? Nem kisértet. Az erdőben Földre borult nő alak Térdepel imára kulcsolt Kézzel egv bükkfa alatt Átszellemült buzgósággal Mint fohász mint ima szól Ó Hatalmas nagy Isten Szabadíts a gonosztól. Könyíől ázva a kedves fát, Ölelgetve lábra áll. Bükkfa törzsén tapogatva, A mit keres rá talál ! Boldog idők emlékjegyét Szeretettel öleli, Kezdő betűjét nevének. Vágyó ajka megleli! Menydörög, villám cikkázik, Megszólalt az ég ura 11 Yiszhangzik az erdő mélyén, Hatalmas tiltó szava !' Gyenge válasz, dörrenése Alig hallszik ! Alig szól Elhaló ajkán, az ima : „Szabadíts a gonosztól" !! Halottja van a falunak, Falu legszebb asszonya. Ott találták kint az erdőn, Átlőtt szivei hajnalba. Kebelébe volt elrejtve, írott végrendelete : Hogy a mely fa alatt meghalt Abból legyen keresztje 1 Szomorúan szól a falu, Érces. Öreg harangja! Sir vele a falu népe, Öreg, ifja, apraja. Ácsolják a keresztet is. A ledöntött bükk fából, Azon fészkelt a vad galamb, Elszakasztva — párjától! I! Szeráfin.
