Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-07-07 / 27. szám

1907. julius 7. KŐVÁ RVIDÉK 3 alatt kelt ajánlatát Zellerin Mátyás gyáros Budapesten VII. kér. Nagy­diófa-utca 14. sz. és Szatmárvármegye közigazgatási bizottságának 442/1896. szám alatt kelt ajánlatát. Mártonffy Lajos-féle vaskereskedés Fehérgyar­maton, ahol 11 forint 70 krajcárért zománcozott horgony lemezből készült víztartó vízszűrővel rendelhető. Színházi jelentés. Tisztelettel értesítem Nagy- somkut és vidéke művelt közönségét, miszerint azon szerencsében részesültem, hogy megnyer­tem két vendégjátékra Szentgyörgyi István urat, a magyar nemzeti színészet büszkeségét, a ko­lozsvári Nemzeti Színháznak örökös disztagját, a kolozsvári közönség legnépszerűbb kedvencét, aki vendégszereplését kedden, 1907. julius 9-én „A Czigány“ énekes népszínműben, egyik leg­kiválóbb alakitó szerepében kezdi meg, Szent­györgyi István művészete sokkal ösmertebb ez országban minden művelt ember előtt, hogy sem közönséges reklámra szoruljon. Azt hiszem, megsérteném vele a művelt közönséget, ha azt külön magyaráznám, hogy ki 5. Midőn meg­nyertem ezen két vendégjátékra, köszönetemet óhajtottam vele leróni a közönségnek a múlt évben és az idén tanúsított jóindulatért. Egész bizalommal vagyok műérzékük iránt, hogy mél­tányolni fogja áldozatkészségemet, hogy a mi­dőn ilyen alkalomból más igazgató felemelt hely­árral játszik, én még ily alkalomból sem teszem azt, tehát nem fogja megtagadni szives pártfo­gását. Jegyek ez előadásra már ma előre vált­hatók. A bérlők elővételi jogai hétfőn délután 4 óráig tartatnak fent, azontúl a legközelebbi jelentkezőknek fognak eladatni. A n. é. közön­ség kegyes pártfogását kéri mély tisztelettel Szabadhegyi Aladár, színigazgató. Anyakönyvi vizsgálat. Pokoly Lajos belügyminiszteri államtitkár e hó 3-án vizsgálta meg a Nagysomkut vidéki (jederi) anyakönyvi ügykezelést. A helybeli anya­könyvi hivatalnál megtartott vizsgálat al­kalmával felvett jegyzőkönyv szerint az anyakönyvvezetés teljesen kifogástalannak, úgy szinte az anyakönyvvezetéssel össze­függő egyébb teendők példás rendben levőknek találtattak. A jederi anyakönyvi hivatalnál megtartott vizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv szerint az összes be­jegyzések, nem különben a kapcsolatos többi teendők teljesen hibátlanoknak talál­tattak. Mint tudjuk, a kiküldött belügy­miniszteri titkár a járás összes anya­könyvi hivatalait fogja megvizsgálni. Uj lap. „Fehérgyarmat és Vidéke“ cim alatt dr. Jármy Béla ügyvéd szerkeszté­sében, Luby Géza országos képviselő ve­zetése alatt f. évi julius hó 1-én Fehér- gyarmaton társadalmi és ismeretterjesztő heti lap indul meg. Szerelmes diák. Szatmári István volt gimn. tanuló ellen, ki ez év tavaszán reá lőtt Dunka Irmára, a napokban készítette el az ügyészség a vádiratot, melyben gyil­kosság kísérlete miatt emelt vádat a sze­rencsétlen ifjú ellen. Dr. Kelemen Samu, Szatmári védője a vádirat ellen kifogá­sokkal élt s ez ügyben a törvényszék vádtanácsa legközelebb fog dönteni. Kolombácsi legyek. Vármegyénk területén, Mikola községben a kolombácsi legyek ütötték fel fejüket, a múlt héten Kölcsey Antal birto­kos istállójában, négy lovat mérgeztek meg csípésük által, minek következtében azok el­pusztultak. A mellettük alkalmazott kocsis Drágos Ignác szintén áldozatul esett. A nevezettet szintén megszurták a legyek. Súlyos bajával beszállították a szatmári közkórházba, hol három napi kinos szenvedés után folyó hó 25-én el­hunyt. A szerencsétlenül járt embert két felnőtt leánya siratja, kik atyjuk szerencsétlen sorsáról csak akkor értesültek, mikor már a halállal vívódott. Színészet. Mint lapunk múlt számában is jeleztük már, Szabadhegyi Aladár igen jól szervezett színtársulata egy hete kezdte meg előadásait a „Kovács“-féle vendéglő­ben. Örömmel konstatáljuk, hogy a támo­gatásra valóban érdemes színtársulatot községünk színházlátogató közönsége le­hetőleg pártolja is, mert állandóan telt ház mellett tartja előadásait. Az eddig megtartott előadások közönségünket a leg­nagyobb mértékben kielégítették. Vasár­nap a „Helyre asszony és a Bocskay hajdúja“ cimü énekes színműbe szereplők közül különösen ki kell emelnünk Erdélyi Annát „Karáné a város szakácsnéja“ sze­repében, aki úgy látszik, természetes ügyességénél fogva is igen hűen beleéli magát minden szerepébe. Nemkülönben Kovács Birikét és Pataki Ferenczet „ud- varbiró“ szerepében. Hétfőn a „Szalma­özvegy“ került szinre a mikor Szerdahelyi Lajos, Szél Minka és Szigeti Antal kellő tudással és kiváló ügyességgel mutatták be szerepüket. Pataki Ferencz „Argyilán Tógyer baka“ szereplője kitünően mula- tatta a közönséget. Kedden „Milliárdos kis­asszonyt“ adták, ebben Szabadhegyi Ala­dár igazgató és Pataki Ferencz a legere­detibb zsidó kiejtésekkel adták elé a „Feigenbaum“ és „Teitelbaum“ szerepeit és sokszor megkacagtatták a közönséget. Szigeti Antal szerepének teljes tudatában igen hűen játszotta szerepét. Szerdahelyi Lajos igen jól alakította a buta szerpet és többször megtapsolták. Igen ügyesen mutatta be szerepét Sz. Szirmay J. is, aki már alakjánál fogva is teljesen mefelelt szerepének. Meg kell még dicsérnünk Kis Margitot és Erdélyi Annát a kik teljesen beleélték magukat szerepükben, táncukkal pedig sok tapsot arattak. Csütörtökön a „Bolondok grófja“ került szinre. Tilos a szivarválogatás. Mint egy hir forrás jelenti, a dohányjövedék igazgatósága legköze­lebb hasznos újítást hoz be a trafikszivar dol­gában. A reform abból fog állani, hogy minden szivar selyem papirosba lesz burkolva, a leg­olcsóbb szivaroknak pedig legalább a végére papiros kupakot húznak. Ez az ujitás ugyan hasznára fog válni a közegészségügynek, de valószínűleg megszünteti a romantikus trafik­szerelmet, mely aközben szűrődött, amig az ifjú a szivar válogatás ürügye alatt addig-addig szorongatta a trabukók végét, amig meg nem lágyult a szép trafikos kisasszony szive is. Olcsóbb a cukor. Egy igen fontos élelmi cikknek az ára kezd esni. Nem valami nagy még az esés, de hátha nem marad annyiban és tovább fejlődik. Az augusztusi határidőre vonat­kozó tömeges kínálat a cukorárak csökkenését eredményezte úgy, hogy külföldön régibb áru 30, újabb áru 15—20 fillérrel lett olcsóbb. A dohányfüst hatása. Annyi minden rosszat beszéltek össze-vissza a dohányzásról, hogy egy­szer igazán már jót is lehet róla mondani, hisz a legelemibb igazság is megkívánja ezt. Mérges anyagai ugyanis nemcsak az emberi szervezetre hatnak kártékonyán, hanem azokra a haszonta­lan lényecskékre is, melyeket bacillus néven magunkban hordunk. Miután a sok baktérium be­lélegzés utján jön a testünkbe, feltehető és egyébként is világos, hogy a dohányfüst érint­kezésbe jön velük s ezeket megsemmisítik. Hogy ezt a kérdést közelebbről megismerjük, egy bécsi orvostudós tüzetesen foglalkozott vele és eredményeit a következőkben foglaljuk össze: A tudós egyes csöveket különféle bacillusokkal telitett s a csövet azután a dohányfüst hatá­sának tette ki. A difteritisz bacillusaira a dohány­füst nagy mértékben hatott, amennyiben nem növekedtek tovább vagy csak nagyon csekély mértékben növekedtek. A tifuszbacillusokra gya­korolt hatása a dohányfüstnek már sokkal cse­kélyebb volt, de ezek növekedésére is károsan hatott. A gennybakteriumokat ellenben a dohány­füst valósággal pusztítja, úgy, hogy összesor­vadnak, nemhogy növekednének. A tudós abban foglalja össze fejtegetéseit, hogy a dohányfüst a szájban levő baktréiumok legbiztosabb ki- pusztitója. A margarin-forgalom szabályozása. A föld- mivelésügyi miniszter legutóbb évi határozat­ként kimondotta, hogy margarint kis mennyi­ségben (5 kg.-on alul) csak olyan csonkitatlan kocka alakjában lehet forgalomba hozni, amelyen a „Margarin“ felirat be van nyomva. A keres­kedő köteles üzletében külön e célra készült táblán felirattal jelezni, hogy margarint árul. Ezen szabályok megszegése az 1895. évi XLVI. törvénycikk rendelkezései alapján büntetendő. A rózsa. A kelet virágos, napsugaras, poézise igen kedvesen meséli el a rózsa kelet­kezését: Réges-régen, mikor a virágok és nö­vények birodalma megalakult, Flóra bájos gyer­mekein a lótusz virág uralkodott. De nem volt jó királynő, országát hanyagul és rosszul kor­mányozta s alattvalói sehogysem voltak vele megelégedve. Ezért elmentek az Úrhoz pa­naszra és helyette más, jobb királynőért kö­nyörögtek. Az Ur meghallgatta őket és megte­remtette a fehér rózsát. A virágok mély hódo­lattal és bámuló csodálattal vették körül uj királynőjüket. A fülemile pedig, mikor meglátta a csodás szépségű, mámoritó illatú fehér rózsát, szerelmes lett bele és lerepült hozzá, hogy lángoló hévvel a szivére ölelhesse. A fehér rózsa azonban megharagudott ezért a kedves­kedésért, amely sértette királyi méltóságát és büszkeségét. Bosszúságában a rajta esett gya­lázatért tövisét mélyen belevájta a szerelemittas fülemile szivébe. A vérsugár, amely a kis da­losmadár szivéből kiszökkent, vörösre festette a fehér rózsát és ezentúl a fehér rózsa mellett vörös is nyílott. Azonban a görög rege is két igen kedves mesét tud a rózsa keletkezéséről: Amor, az istenek fia, az istenek ebédjénél ült és ajkát nektárral nedvesítette, miközben egy pár csöppet kiöntött a felséges italból; Jupiter parancsára ezek a csöppek fehér rózsává vál­toztak. Afrodité teremtette a vörös rózsát. Mi­kor Adónisz, az istennő kedveltje egyszer vadá­szaton vadkant üldözött, utána dobta a dárdáját. A fegyver célt tévesztett és az állat a haragtól lihegve rávetette magát üldözőjére, akit vesze­delmesen megsebesített. Afrodité ezt látva, csakhogy hamar a sebesült segítségére lehessen, árkon-bokron keresztül törtetett és nem ügyelt a tüskére, amely gyönge kezét véresre tépte. A szerelem istennőjének kicsurgott véréből az ut hosszában vörös rózsa nőtt ki a földből. Ettől a csodától elbájolva lehajolt Afrodité és megcsó­kolta a rózsát. Ettől a leheletszerű csóktól kapta a rózsa a felséges, édes illatot. Az ügyvédi vizsgák reformja. F. évi julius hó 1-ével fontos újítások lettek életbe léptetve az igazságügymininiszter által az ügyvédi vizs­gálatok körül. A főbb intézkedések a követke­zők: Eddig joga volt a jelöltnek kérvényében közelebbi időpontot jelölni meg a vizsga idejé­nek kitűzésére nézve; jövőre a vizsgák a kér­vények beérkezésének sorrendje szerint fognak kitüzetni. A vizsgadij az eddigi 40 kor. helyett 120 korona lesz; pótvizsga dija pedig 60 kor. Ezen vizsgadijak mindig a kérvény beadásával lesznek befizetendők; a vizsgadij lefizetése előtt a kérvények nem intézteinek el. Az Írásbeli vizsgálatok jövőre nem a kamarai titkárnál, hanem az igazságügyi palotában fognak meg­tartatni s két napon át folynak. A szóbeli vizsga két óra hosszat tart. Ennél a vizsgánál eddig az volt a gyakorlat, hogy a vizsga elején a jelölt elsősorban a végzett Írásbeli feladatait adta elő s csak azután következett szakcsopor­tok szerint a kérdezés. Jövőre az egyes irás­50.000 darab égetett aj tégta etadó atalirottaái STERN ÁRMIN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom