Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-10 / 10. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. V- ‘ >■* Előfizetési ár : Egész évre.....................8 K Negyed évre . Fél évre..........................4 „ Egy szám ára . . . 2 K 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 38$. az. MEGJELEN niNDEN VASARNAP. Magyar nők Petőfiért. Petőfi Sándor tragikus sorsa, még ha költészetének nagy világirodalmi jelentőségét nem is tekintjük, részvétet kelt minden érző emberben. Ha nem is lett volna a hon és szív nagy énekese, ha nem is irta volna halhatatlan költeményeit, amelyek drágagyöngyei annak a gyöngyfüzérnek, amelyet a világ minden nagy'énekesének dalaihoz fűztek az irodalom búvárai, Petőfi Sándornak pusztán már az élete, a sok viszontagság, szerelme és hősi halála is kellőképen kiváltják az emberből azokat az érzelmeket, amelyeket a nem mindennapi ember sorsa kiváltani szokott. A férfiakba lelkesedést öntött Petőfi verseivel, amelyeknek mindegyike egy riadó a szabadságért, a nőkbe pedig visszavarázsolta azt a boldog kort, a mikor minden a világon, a fűszáltól a bálteremig, csupa gyönyörű költemény. A „KÖYÁRYIDEK" TÁRCÁJA. Egy levél. Egy egyszerű levél . . . Sima a papírja . . . Rövid a mondata . . . Igazi a szava . . . Nem él már, nem él már Aki nekem irta. Nem sokat ir benne, önmagáról Írja . . . Gyermekit siratja, Hogyha már nem élne, Lesz-e mind az ötnek, Lesz-e édesatyja. A két legkisebbről A szive véréről, Oly kevés a szava, Intenzivebb természetű a férfinál az : asszony. Ami külső benyomást agyába fogad, az egész életén megmarad. Nagyobb a bosszúálló természete épen ez okon. Nem felejt egyhamar. A gyönyör és a kin egyképen mélyen belemarják magukat a szivébe és nem tudja őket onnan kiirtani földi hatalom. A gyönyör nyomai mindig tartósab- bak a fájdalom marásánál. A nő világéletében nem felejti el azt a percet, a mikor meglátta szive választottját és soha ki nem megy emlékezetéből a hely, ahol legelőször összetett kezekkel kért az imádó egy első forró csókot. A költő, aki ezt a jelenetet megrög- ziti, aki az érzéseknek eme legédesebb- jét megint felújítja, számot tarthat rá, hogy a nők nem engedik őt át a feledés örvényének. Ezt tapasztaljuk most, hogy a magyar nők legjava összefogott egy cél kedvéért: Tudom, ahogy látta, Róluk nem Írhatott, Őket csak siratta . . . Ahányszor a levél Eszembe jut újra . . . S a kidőlt tölgyfának Két utolsó sarja . . . S annak a sirdombnak Két kis siratója Úgy megrikat engem ! Simon József. Szörénymegyei képek.- Irta: Dr. Olsavszky Viktor. — Fülembe csengenek a bus német szavai: „Du Orient, du Orient, wo immer blau das firmament“, a Mikszáth németének szavai. Mert én is jártam Keleten! Egy évig administráltam a bozovicsi egészségügyi kört s élményeim változatossága, de meg az egyes tapasztalati tényekben megnyilvánuló felfogás, gondolat furcsasága, bizarrsága s a kedélyi népélet színes, hol Petőfi Sándorra vonatkozp ereklyék öszszegyüjtésééft.r A nagy német hallhatatlannak: Geöthe Wolfgangnak itt minálunk az Akadémia épületében állítottak örök emléket egy Geöthe szoborban. Összegyűjtve találja ott a kegyeletes látogató mindazokat a költő által jegyzett papirszeleteket, amelyek mind valamikor Geöthe környezetének egy kis töredékét képezték. Mert hiszen a lényegesebb hozzátartozandó dolgok nem kerültek Magyar- országba, azok mind künn maradtak a nagy költő országában. De azért emléket emelt számára itt is az a mély tisztelet, ami egy ilyen korszakot alkotó zseninek kijár. Ámde ugyanakkor, a midőn ezt a Geöthe szobát említjük, a röstelkedés érzete fog át bennünket. Mert ha van Geöthe szobánk, miért ne legyen egy oly hajlékunk, amely védelmet nyújt azoknak az ereklyéknek amelyek, egykoborús, hol derült emlékei unszolnak arra, hogy az Almás ismeretlen tájáról papirra vessek egy- pár képet. Az „Almást“ valószínűleg azért hivják Almásnak, mert ott nem terem egy szál alma sem. De hát ki evett nagykörtvélyesi körtét, avagy ki látott Törökfaluban törököt csibukozni ? Az elnevezés jellemzetessége nem tart versenyt az idővel, annak természeti, néprajzi alakulásaival s igy marad azután alma nélkül az Almás, török nélkül Törökfalu és körte nélkül Nagy- körtvélyes. A jó almásiak azonban békésen tűrik a természet eme szeszélyét, mely őket kedves almácskáiktól megfosztotta, hiszen úgyis van elég szilvájuk s a szilva nekik előkelőbb gyümölcs, mert belőle készítik a bozovicsi grani- csárok erős nemzeti italukat, a „rakiát.“ Magyarul rövidesen: dupla silvoriumnak lehetne nevezni a „rakiát.“ Pokoli ital! Melegen, cukrozva, fűszerezve iszszák, apró findzsákból cigaretta mellett, mert ott a pórnép nem szivarozik, nem pipázik, nem bagózik, hanem szívja egyik cigarettát a másik után szakadatlanul, úgy hogy a sodró ujjak hegyei egészen megsárgulnak a sok szivarkakészitéstől. Vérmes, szerelemféltő, szenvedélyes keleti nép : oláh, bolgár, szerb, német, csehvegyülék. í arrínliK XJ'irrAn&ixcAr kaphatók kedvező részletfizetésre Vertheimer Lipót-nál LCgjöDO VdHUgepeií Szatmár Kazinczy-utca 17. (A zárdával szembe). ArjogyzséKet ingyen és bérmentve üüldöü DárKineK. ________
