Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-03-10 / 10. szám

KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. V- ‘ >■* Előfizetési ár : Egész évre.....................8 K Negyed évre . Fél évre..........................4 „ Egy szám ára . . . 2 K 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 38$. az. MEGJELEN niNDEN VASARNAP. Magyar nők Petőfiért. Petőfi Sándor tragikus sorsa, még ha költészetének nagy világirodalmi jelentő­ségét nem is tekintjük, részvétet kelt minden érző emberben. Ha nem is lett volna a hon és szív nagy énekese, ha nem is irta volna halhatatlan költeményeit, amelyek drága­gyöngyei annak a gyöngyfüzérnek, amelyet a világ minden nagy'énekesének dalaihoz fűztek az irodalom búvárai, Petőfi Sándor­nak pusztán már az élete, a sok viszon­tagság, szerelme és hősi halála is kellő­képen kiváltják az emberből azokat az érzelmeket, amelyeket a nem mindennapi ember sorsa kiváltani szokott. A férfiakba lelkesedést öntött Petőfi verseivel, amelyeknek mindegyike egy riadó a szabadságért, a nőkbe pedig visszavarázsolta azt a boldog kort, a mikor minden a világon, a fűszáltól a bálteremig, csupa gyönyörű költemény. A „KÖYÁRYIDEK" TÁRCÁJA. Egy levél. Egy egyszerű levél . . . Sima a papírja . . . Rövid a mondata . . . Igazi a szava . . . Nem él már, nem él már Aki nekem irta. Nem sokat ir benne, önmagáról Írja . . . Gyermekit siratja, Hogyha már nem élne, Lesz-e mind az ötnek, Lesz-e édesatyja. A két legkisebbről A szive véréről, Oly kevés a szava, Intenzivebb természetű a férfinál az : asszony. Ami külső benyomást agyába fogad, az egész életén megmarad. Nagyobb a bosszúálló természete épen ez okon. Nem felejt egyhamar. A gyönyör és a kin egyképen mélyen belemarják magu­kat a szivébe és nem tudja őket onnan kiirtani földi hatalom. A gyönyör nyomai mindig tartósab- bak a fájdalom marásánál. A nő világ­életében nem felejti el azt a percet, a mikor meglátta szive választottját és soha ki nem megy emlékezetéből a hely, ahol legelőször összetett kezekkel kért az imádó egy első forró csókot. A költő, aki ezt a jelenetet megrög- ziti, aki az érzéseknek eme legédesebb- jét megint felújítja, számot tarthat rá, hogy a nők nem engedik őt át a feledés örvényének. Ezt tapasztaljuk most, hogy a magyar nők legjava összefogott egy cél kedvéért: Tudom, ahogy látta, Róluk nem Írhatott, Őket csak siratta . . . Ahányszor a levél Eszembe jut újra . . . S a kidőlt tölgyfának Két utolsó sarja . . . S annak a sirdombnak Két kis siratója Úgy megrikat engem ! Simon József. Szörénymegyei képek.- Irta: Dr. Olsavszky Viktor. — Fülembe csengenek a bus német szavai: „Du Orient, du Orient, wo immer blau das firmament“, a Mikszáth németének szavai. Mert én is jártam Keleten! Egy évig administráltam a bozovicsi egészségügyi kört s élményeim vál­tozatossága, de meg az egyes tapasztalati té­nyekben megnyilvánuló felfogás, gondolat furcsa­sága, bizarrsága s a kedélyi népélet színes, hol Petőfi Sándorra vonatkozp ereklyék ösz­szegyüjtésééft.r A nagy német hallhatatlannak: Geöthe Wolfgangnak itt minálunk az Akadémia épületében állítottak örök emléket egy Geöthe szoborban. Összegyűjtve találja ott a kegyeletes látogató mindazokat a költő által jegyzett papirszeleteket, ame­lyek mind valamikor Geöthe környezeté­nek egy kis töredékét képezték. Mert hiszen a lényegesebb hozzátar­tozandó dolgok nem kerültek Magyar- országba, azok mind künn maradtak a nagy költő országában. De azért emléket emelt számára itt is az a mély tisztelet, ami egy ilyen korszakot alkotó zseninek kijár. Ámde ugyanakkor, a midőn ezt a Geöthe szobát említjük, a röstelkedés érzete fog át bennünket. Mert ha van Geöthe szobánk, miért ne legyen egy oly hajlékunk, amely védelmet nyújt azoknak az ereklyéknek amelyek, egyko­borús, hol derült emlékei unszolnak arra, hogy az Almás ismeretlen tájáról papirra vessek egy- pár képet. Az „Almást“ valószínűleg azért hivják Almásnak, mert ott nem terem egy szál alma sem. De hát ki evett nagykörtvélyesi körtét, avagy ki látott Törökfaluban törököt csibukozni ? Az elnevezés jellemzetessége nem tart versenyt az idővel, annak természeti, néprajzi alakulásai­val s igy marad azután alma nélkül az Almás, török nélkül Törökfalu és körte nélkül Nagy- körtvélyes. A jó almásiak azonban békésen tűrik a természet eme szeszélyét, mely őket kedves almácskáiktól megfosztotta, hiszen úgyis van elég szilvájuk s a szilva nekik előkelőbb gyü­mölcs, mert belőle készítik a bozovicsi grani- csárok erős nemzeti italukat, a „rakiát.“ Magyarul rövidesen: dupla silvoriumnak lehetne nevezni a „rakiát.“ Pokoli ital! Melegen, cukrozva, fűszerezve iszszák, apró findzsákból cigaretta mellett, mert ott a pórnép nem sziva­rozik, nem pipázik, nem bagózik, hanem szívja egyik cigarettát a másik után szakadatlanul, úgy hogy a sodró ujjak hegyei egészen megsárgul­nak a sok szivarkakészitéstől. Vérmes, szerelemféltő, szenvedélyes keleti nép : oláh, bolgár, szerb, német, csehvegyülék. í arrínliK XJ'irrAn&ixcAr kaphatók kedvező részletfizetésre Vertheimer Lipót-nál LCgjöDO VdHUgepeií Szatmár Kazinczy-utca 17. (A zárdával szembe). ArjogyzséKet ingyen és bérmentve üüldöü DárKineK. ________

Next

/
Oldalképek
Tartalom