Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-02-24 / 8. szám

IV. évfolyam Nagysomkut, 1907. február 24 8-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. IBlötlzetésl ál-: Egész évre.....................8 K Negyed évre .... 2 K Fél évre..........................4 „ Egy szám ára . . 20^tléi-x, Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nafysomknt, Teleki-tér 28S. sz. MEOJELEN niNDEN VASARNAP. a lehető legnagyobb részletességgel igyek­szik ismertetni; mindazonáltal szükséges­nek tartom annak egyes pontjaira ma­gyarázattal szolgálni; ugyanis feltűnhetett «2 igazgatósági jelentést olvasva, uraság- tok előtt az a körülmény, hogy a váltó- tárca a múlt üzleti évben 115.165 koro­nával emelkedett, mig a jelzálog-üzlet 12.456 koronával esett; ez azonban az igazgatóság céltudatos üzlettervének ter­mészetes következménye és nem egész­ségtelen állapot, mert az igazgatóság különös súlyt fektetett arra, hogy a künn levő pénz váratlan meglepetések esetén lehető gyorsan legyen mozgósítható, de másfelől a váltók legnagyobb része óva- dék-okmánynyal van biztosítva, a kocká­zat kizártnak tekinthető: de kellett a váltó­forgalmat azért is emelnünk, mert nagyon kiterjedt, üzleti kör megszorítása nélkül okvetlen szükségünk volt a visszleszámi- tolási üzletre elégséges váltó-érték eme­lésére, amennyiben az tényleg — a meg­előző évvel szemben — 12.623 koronával emelkedett. Nem titkolhatom el azonban a feletti aggodalmaimat, hogy 698.415 kor. betét és 638.330 kor. visszleszámitolt kölcsön, tehát összesen 1.336,745 korona idegen pénz forgatása mellett, ennek ellenében részvény-alaptőke és tartalék-alapokban csak 190-000 korona biztosítékunk áll fenn, vagyis az idegen pénz alaptőkénk­nek 7-szeresét teszi ki, a most távozó igazgatóság tehát kötelességszerüen erre becses figyelmüket felhívja. Viszont örömömnek kell kifejezést adnom a felett, hogy 1.507,723 korona forgatással csak 1215 korona Íratott le, tehát circa 0-08/100 % 5 de remélhetőleg ebből is fog valami visszatérülni, amint tényleg már e néhány nap alatt is 199 korona befolyt, 13.952. váltószám mellett; óvatolt váltó átjött a mult évről 11, per alatt van 15, rövid kötvény egy sincs per alatt, mig jelzálogos van 7. Nem tartom helyénvalónak, hogy most közvetetlen az igazgatóság válasz­tása előtt az intézet igazgatósága és a tisztviselői kar eddigi működéséről szól­jak ; mert önök jogos itélőszéke előtt állva, igazságszerü dicséretemmel becses véleményüket irányítani látszanám, de mulhatlan kedves kötelességemnek tartom az igazgatóság és tisztviselői karnak, de különösen a vezérigazgató Mán Lajos urnák, a hosszú évek során át velem való együttműködés alatt személyem iránt A „KÓYÁRYIDEK“ TÁRCÁJA. Chautauqua.- Irta: Incze Kálmán műszaki tanácsos. — Alig hiszem, hogy sokan ismerjék t. ol­vasóim közül ezt a pogány hangzású nevet. Pedig az amerikai népoktatás története egyik legér­dekesebb fejezetének képezheti címét. Magam is csak véletlenségbő! bukkantam rá. A dolog igy történt. Két napig élveztem a Niagara hatalmas vízesésének és környékének változatos panorámá­ját. Végtére is búcsút kellett venni, hiszen nem azért jöttem én Amerikába, hanem azért, hogy a közútak ügyét tanulmányozzam. A legköze­lebbi programmpont Newyork állam Mayville és Jamestown városait összekötő közút be­utazása volt. Az óriási Erie tó partján haladó vonatunk Bufíalóból rövid két óra alatt Broncton ál­lomásra hozott. Felkapaszkodva reám váró amerikai kollegám mellé a könnyű kétkerekű kocsira, vígan robogtunk a szép augusztusi reggelen Mayville felé. Egy hegytetőre érkezve, erdős halmoktól körülvett gyönyörű tó terült el előttem, partján egy kis városkával, mig a távoli partokon számos villaszerű épület kör­vonala szegélyezte a látóhatárt. Gőzösök és vitorlás bárkák hasították a vizet, élénkséget kölcsönözve az elragadó tájképnek. Kérdezős- ködésemre megmagyarázta utitársam, hogy a tónak Chautauqua (olv. Csotóka) az indián szár­mazású neve, hossza 28, szélessége 2-5 kilo­méter, víztükre 218 méterrel magasabb a tőle csak 10 kilométer távolságra eső Erie tónál. Lazacban és pisztrángban bővelkedő vize azonban nem ebbe ömlik, hanem a Conewango Allegheny, Ohio és Missisippi folyókon át a mexicói öbölbe. De nem az elmondottakban áll Chautauqua nevezetessége. Elhagyva Mayvillet, kitűnő karban tartott utunk mindenütt a tó nyugati partján egy szá­mos apró hotel és nyaralóból álló villavárosba vezetett, a melynek utcáin és terein csak úgy hullámzott a jól öltözött, intelligensnek látszó embertömeg. A városka 1878. évben épült és a tótól vette nevét. Keletkezésének története a következő. A nálunk is lassankint tért foglaló „University Extension“ vagy Szabad Egyetem eszméjéből kiindulva, két lelkes ügybarát, Vincent püspök és Lewis Miller azt a célt tűzték maguk elé, hogy a néptanítók szellemi színvonalának emelésére törekedjenek, felkeltve bennük az önképzés szükségességének érzetét. Ennek a mozgalomnak középpontja Chautauqua. Nyaranta, különösen a júliusi és augusztusi szünidőben mintegy tízezer férfi és nőtanitó gyűl itt össze, hogy együtt élvezzék az üdülést és a szellemi életet. Egyszerűen és szerényen élnek, előadásokat, hangversenyeket hallgatnak a szabad ég alatt az ezerek befogadására képes amphitheatrumban, vagy kisebb csoportokra oszolva a leggazdagabb választékban rendel­kezésükre álló tanfolyamokban vesznek részt. Előadók gyanánt jobbára egyetemi tanárok működnek, de ismert politikusok, hivatalnokok, tudósok, lelkészek is tartanak előadásokat. Ki­rándulások, színi előadások, ünnepélyek, hang­versenyek nyújtják a szórakozást, de ezenkívül alkalom van a sportok különböző nemeinek, az evezésnek, úszásnak, horgászatnak, golf és tennis-játékoknak gyakorlására is. A Yale egyetemnek egy ismert tanára, aki sokáig működött ott, a következőleg nyi­latkozik. „Chautauqua egy testvéries, lelkes, de egyúttal rendszeres kísérlet az egyénnek ma­gasabb színvonalra való emelésére és inspirá- lására és pedig az által, hogy igyekezünk fel- ébreszteni a tudásvágyat, a fejlődés szükséges­Legjobb varrógépek kaphatók kedvező részletfizetésre Vertheimer Lipót-nál Szatmár Kazinczy-utca 17. (A zárdával szembe). Árjegyzéket Ingyen és t>érmentve küldök, bárkinek. A „Kővárvidéki“ tak.-pénztár közgyűlése. A „Kővárvidéki“ takarékpénztár íő%4 évi február hó 12-én délután tartotta XXIII. évi rendes közgyűlését saját helyi­ségében. Nem tartjuk szükségtelennek, hogy ezen 23 év óta fennálló pénzintézet múlt évi működéséről, melynek elnöke gróf Teleki Sándor, a megtartott közgyűlés alap­ján részletesen ne tájékoztassuk olvasó- közönségünket is. A megtartott közgyűlésen igen szép számban jelentek meg a részvényesek személyesen és a távollevők képviselői, úgy, hogy a jelenvolt részvényesek ösz- szesen 332 részvényt képviseltek. Annak utána, hogy a közgyűlésnek határozatok hozatalára való képessége megállapittatott, az elnöklő gróf Teleki Sándor az alábbi megnyitó beszéddel nyi­totta meg a közgyűlést: Mélyen tisztelt közgyűlés! Bár az összes részvényeseknek kellő időben megküldött és ez alkalommal is felolvasandó igazgatósági jelentés az in­tézet üzleti életének minden momentumát

Next

/
Oldalképek
Tartalom