Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-02-17 / 7. szám

4 KŐVÁRVIDÉK 1907. február 17. Márton ur 2 koronával, Hirch Ignác ur 2 ko­ronával Cseh Károly ur 1 K 20 fillérrel. Felülfizettek: Szabó Lajos járási számvevő ur 1 koronát, Veisz Leopold 1 K 40 fillért, Petrika János 40 fillért. Mind a jegyeiket megváltók, mind a felülfizetők fogadják ez utón is egye­sületünk hálás köszönetét. Kedves hallgatósá­sunk pedig kiváló tiszteletünk őszinte nyilvání­tását. Sárosmagyarberkesz. 1907. február 14-én. Az egyesület nevében: Simon József, egyesületi igazgató. Cégbejegyzés. Ecker Béni helybeli fakeres­kedőt, kérelmére, a szatmárnéinetii kir. törvény­szék a bejegyzett cégek közé iktatta. Országos vásárok. A kővárhosszufalusi leg­közelebbi országos vásár február 22-én lesz. Nagysomkuton február 27-én barom vásár, 28-án kirakodó vásár. Vig-estély. A nagybányai zsidó ifjúság dr. Weisz Ignácné védnöksége alatt március hó 2-án a Kaszinó termeiben a „Fillér-egylet“ javára Eleven Ujság-gal és tánccal egybekötött vig-estélyt rendez, melyre már is javában folynak az előkészületek. A nagy ötletességgel szer­kesztett Eleven Újság tartalma a következő: Prolog. Előfizetési felhívás. Vezércikk. Udvari hir. Politikai hírek. Tárca. Irodalom és művészet. Hirek. Divat. Sport. Törvényszék. Szerkesztői üzenet. Epigramm. Rikkancs. Hogy a meglepetés annál nagyobb legyen, a rendezőség az Eleven Újság szereplőit egyelőre a legnagyobb titokban tartja, de annyit már előre is elárulhatunk, hogy a szereplők között igen szép leányok vannak. A minden tekintetben nagyszabásúnak Ígérkező vig-estélyre a belépő-jegy 2 K, család- jegy 3 személyre 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Rezső Gyula és Vajda Mihály üzleteiben. A részvények átruházása. Érdekes határozatot hozott a minap a kolozsvári kir. Ítélőtábla a részvények átruházhatósága dolgában. Egy erdélyi részvénytársaság alapszabályaiban tud­niillik az a korlátozás foglaltatott, hogy a részvény csak a részvénytársaság igazgatóságá­tól előzetesen nyert beleegyezés mellett ruház­ható át más személyre. Az alapszabályoknak e rendelkezésre ellen a kereskedelmi cégbejegy­zések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos felfolyamodássai élt és a nagyszebeni kir. törvényszék ehhez képest kimondta, hogy ilyen intézkedés az alapszabályokban nem foglalhat helyet s felhívta a részvénytársaságot, hogy alapszabályait 45 napon belül módosítsa. A kolozsvári kir. Ítélőtábla most a törvényszék határozatát megerősítette azzal a megokolással, hogy az alapszabályoknak ilyen intézkedése a tulajdonnal való rendelkezési jogot foglalja magában s a részvények forgalmának korláto­zására vezethetne. A tulajdonos cselekvő képességét korlátozó intézkedésnek pedig, mint törvényellenesnek, helye nem lehet az alapsza­bályokban. Nem változtat a dolgon az a körül­mény sem, hogy a részvényen is fel van tün­tetve, mert a részvények átruháztatásának megszorítása csak annyiban ismerhető el hatá­lyosnak, amennyiben a kérdéses intézkedés a részvények forgalmi képességét nagyobb mérv­ben nem csökkenti. Műkedvelői előadás Sárosmagyarberkeszen. A sárosmagyarberkeszi ifj. egyesület f. hó 12-én szépen sikerült műkedvelői előadással egybe­kötött táncmulatságot rendezett, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg gazdagon jutalmaz­tatott. Az ifj. egyesület tagjai a vezető tanító­val együtt talpraesett előadásukkal valóban lekötötték a zsúfolt terem hallgatóságának figyelmét. Simon tanító Baracs Imréje szépen sikerült alakítás volt. Dézsi Sándor Matyija és Kádár Erzsébet Rozija kedves jeleneteikkel gyönyörködtettek, Domokos Teréz Észtere, Kolozsváry Mari Zsuzsija és Turuczkó Gáspár kovácsmestere komikus jelenetei, valamint Göre, Göréné, Durbints sógor személyesitői Demeter Ferenc, Dézsi Ida és Skárlát Sándor általános derültségben tartották a néző közönséget. Kőrössy Bertalan Mihály bácsija, Kolozsváry Ilona Julija és Csiszár Ágnes Szunyognéja kedvesen hatottak. A Kacsa cigány (Demeter László) sokszor megnevettetett. Az a két kis fiú (Kádár Józsi és Turuczkó Sándor, egyik bátorságával, a másik kedvességével olyan jól hatottak! A rendezés és ossz játék mintaszerűek voltak, a mi kizárólag Simon József állami tanítót dicséri, a ki, úgy látszik, nemcsak kiváló tanító, de tehetséges mint műkedvelő előadást rendező is. Derék és munkás ifjúsági egyesület bizony. Szent István napjának megünneplése. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter körrendele­tét intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben a felmerült kétségek eloszlatása végett tudatja, hogy Szent István napján sem országos, sem hetivásárok nem tarthatók, még akkor sem, ha Szent István napja vasárnapra esnék.így aztán meg lesz ünnepelve Szent István napja. A veszélyes csók. A szerelmesek ne igen csókolózzanak, ezt mondják az orvosok már évtizedek óta. Most egy orvosi hetilap, a „Köz­egészség“, a'következőket Írja azokról a veszé­lyekről, amelyeket a csók magában rejt: A csók, a szeretet és gyöngédség kifejezője, sok veszélyt rejt magában, különösen ilyen időben, amikor majdnem mindenki többé-kevésbbé hurutos. A légcső-hurut, a nátha, fertőző betegségek, ame­lyeknek csirái a csókkal könnyen átvitetnek. Épen azért az egészség szempontjából nagyon kívánatos vagy teljesen mellőzni a csókot, vagy pedig az arcra, homlokra illeszteni, nem pedig a szájra. Mert az bizonyára nem a szeretetnek jele, ha egy egészséges embert csókunkkal beteggé teszünk. Különösen megfontolásra méltó az a körülmény gyermekeknél, akiknek szerve­zete a fertőző betegségekkel szemben nem tud olyan ellenállást kifejteni és akiknél pl. a szinte csak jelentéktelen gégehurutban szenvedő anya csókja súlyos mandola-gyuladást vagy garat- hurutot okozhat. Az államjegyek vége. A most megindult újév a valutarendezés szempontjából annyiban neve­zetes, hogy az állarnjegyek, amelyek még for­galomban vannak, ebben az évben teljesen érvé­nyüket veszítik. Ugyanis az 5 frtos és 50 frtos államjegyeket 1907. év augusztus hó 31-ig kell bemutatni az osztrák-magyar bank budapesti vagy bécsi főintézeténél, vagy a bank fiókjánál, ahol az államjegyek helyett megfelelő összegű koronaértékü bankjegyet szolgáltatnak ki. — Aki tehát 1907. év augusztus 31-ig az 5 frtos és 50 frtos államjegyeket be nem cseréli bankjegyekre, az elveszti pénzét, mert az említett államjegyek 1907. év szeptember 1-én már érvénytelenekké válnak és ezentúl még kérvényezni sem lehet, mert az ilyen kérvényeket a pénzügyi kormány­zat nem veheti többé figyelembe. A legutóbbi november végéről szóló kimutatás szerint még 1.292,250 forintnyi ily államjegy volt beváltat­lan. Az osztrák-magyar bank decemberben még beváltott 31.797,70 korona értékű ily állam­jegyet, továbbá a birtokában is marad még 3279,30 korona, amit legközelebb szintén bevált. Ezzel valószínűleg azután meg is szűntek az államjegyek, mert a többi jobbára megsemmi­sült és nem kerül többé beváltásra. Az a mint­egy harmadfél milliónyi államjegy a két állam- kincstár nyeresége lesz. A még forgalomban levő 10, 100 és 1000 frtoa forint értékű bank­jegyek is becserélhetők, még pedig a 10 frtos bankjegyek 1909. év augusztus 31-ig, a 100 frtos bankjegyek 1910. év október 31-ig és az 1000 frtos bankjegyek 1910. december 31-ig. Ez időn túl a bank egyátalán nem váltja be a forint értékű bankjegyeket. Követendő példa. Egy ici-pici kis község, melynek nevét talán minden tizedik ember hal­lotta, nagyszabású reformra határozta el magát, olyanra, mely eddig nincs sehol Magyarorszá­gon, olyanra, melynek párja kerek e világon, csak egy helyütt akad s ez London. Tamásda (ez a neve annnak a községnek) és London tehát együvé kerültek a civilizáció kétségtelen emelésében. Mert mihelyt arról van szó, hogy az alkoholnak, a modern kor e legnagyobb nyavalyájának hadat üzennek, az feltétlenül a műveltség, a felvilágosodottság emelkedését jelenti. Igen, Tamásda kisközség lefőzte az ösz- szes magyar városokat, nagyközségeket és fal- : vakat. Képviselőtestülete ugyanis azon határo­zatot hozta, hogy vasárnap megtiltja a korcsmák nyitvatartását. A vármegyei! törvényhatóság- ugyan megsemmisítette ezen határozatot. Azon­ban a község felebbezett és a minisztérium jóváhagyta a község határozatát. íme, Tamásda úttörő, nemes, követésre méltó példája. Ezen­túl ott megszűnnek a vasárnapi tobzódások, duhajkodások, végtelen ivások. Nem lesznek parázs verekedések, nem fognak elmerülni a politizálásban, amely előbb-utóbb nézeteltéré­sekre vezet. Vége a farsangnak. Kedden volt a farsang utolsó napja s most már kezdetét vette a nagybőjti időszak, mely nem a vigaságnak, hanem a magábaszállásnak ideje, előkészület Jézus feltámadásának ünnepére. Az idén rövid volt a farsang, de azért volt mulatság bőven, aki mulatni akart, nem panaszkodhatik, hogy nem volt módja benne. A nagyböjt alatt most már azon kell lenni, hogy a lélek is vegye el a maga táplálékát. Nyitva állanak mindenki előtt az ur hajlékai, itt az ideje, hogy a hivő teljesítse kötelességét, melylyel Istennek tartozik. Jegyzőválasztások. A vármegyénkben újonnan szervezett községi jegyzőségek betöltéséről eddig a következő értesítéseket vettük: Penész­leken Bódy László, Vezenden Becsky Sándor, Sályiban Schwartz Jenő, Opályiban Németh Lajos, Giródtótfaluban Eperjesy Mihály és Zsadányban dr. Sauermann István választattak meg. Áthelyezett állatorvosok. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Reich János nagykárolyi járás; m. kir. állatorvost Déváról, Nagykárolyba köl­csönösen áthályezte. Csendórségi hirek. Csoltye Dumitru csolti lakost Birle Juon a Ilia ugyancsak csolti lakos, a korcsában valami váltóügyből kérdőre vonta és mert kijelentette, hogy a kérdéses váltóról mit sem tud, alaposan ellátta. Előbb a korcs­mában felpofozta, majd a midőn a megbántott egyén menekülni akart, Birle Juon utána sza­ladt és egy felkapott doronggal úgy fejbe kó­lintotta Csoltye Dumitrut, hogy a vér elborította és eszméletlenül rogyott össze. A súlyos testi sértést szenvedett egyént apósa bevitette laká­sára. A csendőrség a tettes ellen megtette a följelentést a helybeli kir. járásbíróságnál. - Egy másik eset. Tógye György a Irimie Ber- keszpataki lakos, állítólag minden ok nélkül Danes Szimion berencei lakost az utcán egv vaskaróval megtámadta és olyan súlyos sérü­lést ejtett rajta, hogy életbenmaradásáhozj alig van remény. A szakállosfalvi csendőrség az esetről nyomban jelentést tett, kérve az orvos kiküldését. Tiszti értekezlet. Dr. Péchy Péter járási főszolgabíró a járási jegyzői kart folyó évi február hó 18-ik napjának d. e. 9 órára tiszti értekezletre hívta egybe a főszolgabírói hiva­talba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom