Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-11-17 / 46. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. az. Egész évre.....................8 K Negyed évre .... 2 K ^ r, D s I -----------------Fé l évre..........................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér Felelős szerkesztő: Barna Benő. j MEQJELEN niNDEN VASARNAP. Pénzválság. Immár ott tartunk, hogy közvetlenül érzi minden egyes állampolgár annak a nagy pénzhiánynak hátrányait, amely világszerte grasszál és magával sodorja Magyarországot is. Nem lehet érdektelen a nagy pénzválság okait és körülményeit fejtegetni. Magyarország ebben a válságban tisztára az áldozat szerepét játsza, a pénzválság egy szerencsétlen nemzetközi szituációnak a következménye. Itt röviden ismertetni fogjuk ezt a nemzetközi helyzetet. Az amerikai pénzválság hullámai Európa gazdaságát roppant veszedelemmel fenyegeti. Oly rettenetes a pénzszükség a milliárdosok hazájában, hogy mindenáron pénzhez jutni egyedüli törekvésök jelenleg a fizetési eszközökre éhes amerikai pénzügyi köröknek. Nincs az a kamatláb, melyet New-Yorkban a pénzért meg ne fizetnének és a büszke, életerős újvilág a lekicsinyelt Európához fordul aranyért. Az angol bank, hogy aranykészletének Amerikába való kiözönlését megakadályozza, rövid néhány nap alatt háromszor egymásután emelte fel a kamatlábat s ennek nyomán az angol bank is hét százalékra emelte a bruttó kamatlábat, amire 34 esztendő óta nem volt példa. Már a hatszázalékos kamatláb is Londonban mindig válságos idők kísérője szokott lenni. Ez a hétszázalékos kamatláb nem egyéb, mint kétségbeesett védekezés az aranynak Amerikába való kiözönlése ellen. Az újvilág, mely Európától annyi munkabíró kezet von el évenkint, a kivándorlás révén, most egy újfajta, nem ke- vésbbé veszedelmes k'vándorlásra csábítja Európát: a pénz, az arany kivándorlására. Az amerikai nagyipar a legutóbbi évtizedben hihetetlen arányokban emelkedett. Uj bányáknak, uj gyáraknak se szere, se száma s beállott az a helyzet, hogy az amerikai fogyasztás nem áll arányban a produkcióval. Számtalan uj gyár és uj bánya pang, a részvények napról-napra esnek, de még igy sem kellenek. Rockefeller, Vanderbillt és még néhány amerikai pénzkirály, a trösztök teljhatalmú urai, közbeléptek, hogy az amerikai értékek devalvációját megakadályozzák. — Óriási összegeket bocsátottak a zavarba jutott new-yorki piac rendelkezésére, amely e segítség nélkül rettenetes helyzetbe került volna. Erre kellett az amerikai pénz, amelyet ezidőszerint a milliárdosok Wertheim- szekrényeiben őriznek. Miután az általános gazdasági depresszió a! pénz befektetését nem teszi ajánlatossá, úgy szintén a bizonytalan tőzsdeviszonyok is arra intenek, hogy a pénzt ne ereszszék ki a világba, újabb pénzszükség állott be az amerikai piacon, mely most Európa segítségével akar kilá- bolni a hínárból. Hallatlan előnyöket kínál Amerika az európai pénzért és máris annyi millió arany vándorolt ki innen a tengeren túlra, hogy az minden európai tőzsdén és minden államban megérzik. Ezért kell nekünk az arany ittmaradása kedvéért még nagyobb kedvezményekben réA „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. Egy perc. Miért is születtünk gyenge embereknek, Kiknél elmúlik bánat és öröm, És a mosolygás bánatkönynyé válik, S ismét mosolylyá változik a könny... ? S én nem sajnálok semmit a világon, Csak téged, édes, röpke pillanat, Midőn először érintette ajkam A lázban égő ajkakat. Elszállt a perc és ő reám tekintett, Mint a testté vált szűzi szellem. És szinte fáj, hogy ezt az égi percet Örökkétartóvá nem tehetem. E perc emlékéből olvad lelkem, Szivem kinyilik, mint nyíló virág, Melyet a szellő csókol önfeledtem, S ő önfeledten szórja himporát. Az orvos. — Irta: Sebestyén Béla. — A fiatal doktor vacsora után rosszkedvűen ült fekete kávéja mellett. Egész nap sok dolga volt, sokat járt-kelt s bár jólesett most a pihenés, jókedvét mégsem nyerte vissza. — Itt kell maradnom a fővárosban, ebben a tikkasztó hőségben. Mig más ember fürdőn mulat vagy falun nyaral, én nem szabadulhatok el a friss levegőre. Cigarettára gyújtott, majd íróasztalához lépett, hogy a délután érkezett leveleket elolvassa. Gépiesen bontotta fel egyiket a másik után, átfutotta, majd eldobta őket. Egyiknél azonban kissé elgondolkozott. Egy páciensének az atyja irta, aki örömmel újságolta, mennyire használ leányának a falusi levegő:- Látogasson meg mennél előbb, kedves doktor ur, hogy maga is meggyőződjék a nem remélt kedvező változásról. Kedves betegünk már alig köhög és a rég nem látott pirosság is visszatért arcába. Az orvos pillanatig gondolatokba mélyedt, majd hátradőlve székében, gondosan tanulmányozni kezdette a levélhez mellékelt táblázatot. E táblázaton gondosan volt feltüntetve a beteg leányka hőmérsékletének minden emelkedése vagy csökkenése, valamint az is, hogy mindennap mennyit töltött künn a szabad levegőn.- Szinte csodálatos! De nem, nem bizhatok a javulásban. Az ember csak magamagát csalja meg, ha ideig-óráíg tartó kedvező változás alapján már a legjobbat reméli. A táblázatot is oda tette a többi irás közé, azután felkelt, hogy dolgai után lásson. Másnap reggel ismét eszébe jutott a beteg leányka. Levelet kellett Írnia atyjának, bővebb utasítással. Sokáig kezelte a kis Lilikét, ismerte betegségét és maga küldötte a vidékre, hogy a friss levegőn gyógyulást találjon. — Ha vasárnap időm volna, meglátogatnám, mondotta magában. Különben nincsen kizárva, hogy a mérnökné addig elutazik fürdőbe, mert ez az ideges asszony egy percig sem tudna orvos nélkül ellenni. . . . Fölviradt a vasárnap és az orvos maga sem tudta miért, a kávéházban a pincértől a menetrendet kérte. Csak akkor jutott eszébe, hogy a kis Lilikét akarja meglátogatni. Kissé haragudott saját magára, miután utazásának Fehér Tamás. Eladó birtok. Nagysomkuti határban Venyis dűlőben és a Csolti-ut mentén levő tag és szőlőbirtok terület örök áron eladó, esetleg több évekre bérbe kiadó. — Értekezni lehet Pap János tulajdonossal Pusztafentősön.
