Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-10-27 / 43. szám

4 1907. október 27. anélkül, hogy tudnék, miért éltünk, minek éltünk, mi célja volt életünknek és jól­eső munka, a türelem, a jóság mind bol­dogító érzéseket adnak. Az irigység, gyűlölködés, kapzsi vágyak soha soha boldoggá nem tesznek. Pedig sorsunk mindhiába egy és ugyanaz. A halál egy- kép bánik el velünk kérlelhetetlenül, irgal­matlanul. A halál, e hatalmas kaszás, nem ösmer rangot, fokozatot, egykép bánik el velünk, legyünk bár óriási palo­ták gazdag urai, vagy földhöz ragadt szegény emberek. A halál kiengesztel bennünket, a halál kiegyenlíti az ellen­téteket közöttünk; az ő nagy birodalma a valódi demokráció országa. Azért éljünk megelégedetten, éljük azzal, a mi nekünk megadatott, a vagyon, a pénz, a jólét még nem a teljes boldog­ság alapja. Sok szegény, gazdag ember él e földön, aki szívesen cserélne meg­annyi gazdag szegénnyel. Az elmúlás gondolata még ne fájjon nekünk, ne keseregjünk rajta, hisz ebben valamennyi­ünknek része van, de öntsön belénk reményt, erőt és bizalmat ama tudat, hogy van föltámadás. Gondoljunk a halálra, de vigasztaljon az a tudat, hogy feltámadunuk! Kereskedelmi bíróságok. Több napilap azt az újságot hozta, hogy a minisztériumban a kereskedelmi bíróságok felállítására vonatkozó törvény- javaslat elkészült és valószínűleg azt a képviselőház már legközelebb tárgyalja. Ha igaz ez a hir, mindenesetre ör­vendetes esemény volna. A kereskedelmi világ régi óhaja teljesednék, ha a kor­mány egy hivatásának magaslatán álló kereskedelmi bíróságot létesítene. Keres­kedelmi körökben ugyan a legutóbbi idők óta az a nézet van elterjedve, hogy a mostani kormány nem lelkesedik a kereskedelem érdekeiért. Habár erre a bizalmatlanságra különösen a kereske­delmi minisztérium a legkevesebb okot sem szolgáltatta, mégis azt tapasztaljuk, hogy az ország kereskedelmi férfiainak vezetői a mostani kereskedelmi minisz­tériumtól szenvedélyes üdvös újítást nem várnak. Mi azonban nem csatlakozunk a bizalmatlankodók táborához. Be kell vár- nuk a leleményeket. Lehetetlennek tartjuk, hogy olyan kiválló államférfiak, mint Kossuth Ferenc és Szterényi József ne tudnák, hogy erős és egészséges keres­kedelem nélkül az ipar sem boldogulhat. Honi iparunk csak úgy lehet életképes, ha kereskedelmünket szabaddá és fejlő­dőképessé tesszük. Az ipart a kereske­delemtől elválasztani nem lehet. Azért mi tudjuk mindezeket, de amikor a ke­reskedelmi bíróságok létesítésére vonat­kozó lépésekről beszámolunk, hogy gyenge szavunkkal jóakaratulag figyelmeztessük az érdekelt köröket, hogy a kereskedelmi bíróságok felállításával sokat használhat a kormány kereskedelmünknek, de sokat is árthat. A polgári bíróságok tudvalevőleg túl vannak terhelve kereskedelmi pörökkel, fontos kereskedelmi érdek az, hogy a bírói eljárás kereskedelmi pöröknél meg- gyórsittassék. Szakszerűség szempontjá­ból is ezer előnye van a kereskedelmi bíróságnak. Valószínű, ha a kormány az uj tör­vényjavaslatot igazán és komolyan meg­KOVARVIDEK akarja csinálni, akkor ki fogja kérni az érdekelt szakkörök véleményét is a tör­vényjavaslatról. Legalább eddig ez szokás volt. Ismételjük, hogy a kereskedelmi bíróságok felállítását épp a számottevő és tekintélyes kereskedőink kívánják. Annak szellemének és intenciójának azon­ban a törvényes jogrenddel egy irányban és egy utón kell haladnia. Természetesen a tisztességes kereskedelem érdekeit sér­tenie nem szabad. Ha a kereskedelmi bíróságokról szóló törvényjavaslat elké­szítésénél ezt a kereskedelmi miniszté­rium figyelmen kívül nem hagyja, úgy elfogja oszlatni azokat az aggályokat, a melyeket kereskedelmi körökben táplál­nak a kereskedelmi kormány minden reformja alkalmával. A szabad ipar a szabad kereske­delem útja elé akadályokat gördíteni annyit tesz, mint nemzetgazdaságunk két fontos tényezőjének a lassú, de biztos kivégzése. HÍREK. Október 26. A mennyiben október hó elsején egy uj évnegyed vette kezdetét, nagyon kérjük lapunk tisztelt előfizetőit, hogy az elő= fizetést megújítani szíveskedjenek. Hátra= lékos előfizetőinket pedig arra kérjük, hogy a hátralékot lehető mielőbb befi= zetni szíveskedjenek. Szenzációs kedvezmény. Min­denki, aki lapunkra legalább egy félévre előfizet, igényt tarthat eoy vagy több életnagyságu fény- képnagyitásra, ha a tetszés sze­rinti akármely kis fényképet lapunk kiadóhivatalába beküldi. Csupán a díszes papirkeretért (gravírozott passepartout) erre való feszítésért és a kép retou- cholásáért 3 korona fizetendő. A kép mérete: 55X68 centim. Személyi hírek. Szabó József kir. törvény- széki biró, Bánik Gyula kát. főmérnök, dr. Fejes István szatmári ügyvéd és dr. Erdőss Ferenc kir. törvényszéki jegyző a nemesi erdő felosztása ügyében folyó hitelesítési tárgyalás alkalmából községünkben időznek. - Ilosvay Ferenc vármegyei árvaszéki elnök hivatalos ügyben községünkben időzött. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a helybeli állami óvodához óvónőül Nagy Anna — néhai Nagy József szatmári r. kath. gimnáziumi tanár nővérét nevezte ki. ~I Ifjabb Teleki Domokos Gyaszeset- gróf - id. Teleki Do­mokos gróf és neje született Teleki Edinne grófnő Öméltóságái gyermeke folyó hó 24-én Gernyeszegen váratlanul elhunyt. Mi, kővár­vidékiek, akik a nemes grófi család tiszta és állandó fényben lobogó családi érzületeit mé­lyen tiszteljük, el is képzelhetjük mérhetetlen bánatukat az egyetlen és forrón szeretett ked­ves kis gyermek, illetőleg unoka ifjabb Teleki Domokos gróf, a bájos kis gyermek ^váratlanul bekövetkezett elhalálozása felett. Épp ezért legyen szabad nekünk lapunk utján azon ki­jelentést tenni, hogy a nemes grófi családnak a kis ravatalra hulló könnycseppjeivel együtt a mi igaz részvétünk is elfogja kisérni a kedves kis halottat utolsó útjára. Vigasztaló szavakat, sem a szülőkhöz, sem a nagyszülőkhöz nem bátorkodunk intézni, hiszen ők egy oly re­ményteljes világot vesztettek el az elhunyt kis­dedben, amelyért semmi szó és semmiféle érzés nem nyújthat vigasztalást, mert e vesz­tességnek szívig nyilaló megtépő fájdalmát csak az tudja igazán mérlegelni és megérteni, aki hasonló szerencsétlenségen már átment. A hit és gondviselés kegyelme adja meg a nemes grófi családnak a haladó idő csendesen, fokonként enyhetadó minden vigasztalását. Iskolai gondnokság. Dr. Falussy Árpád vár­megyénk főispánja, a helybeli állami elemi is­kola gondnokság tagjaiul gróf Teleki Sándor, gróf Teleki Jenő, Barna Benő, Lugossi Károly és Máthé Athanászt nevezte ki. Istentisztelet a királyért. A helybeli izr. hitközség templomában a betegen fekvő ma­gyar király felgyógyulásáért szombaton dél­előtt külön imát mondott Keller H. főrabbi. Tüzek. A múlt hét folyamán vármegyénk több községében óriási kárt okoztak a tüz­esetek. Pénteken Aranyosmedgyesen és Ve­tésen, szombaton Udvariban és Pusztadarócon voltak óriási tüzek. A belügyminiszter és a hazárdjáték. A bel­ügyminisztérium Andrássy Gyula gróf miniszter rendeletére tanulmányozta azt a kérdést, miként lehetne védekezni az egyre terjedő hazárdjáték ellen. A kaszinókkal és klubokkal szemben a belügyminisztérium azt a védelmi módot fogja követni, hogy előbb bizalmas utón figyelmezteti a kaszinók vezetőségét a hazárdjáték megszün­tetésére s ha ennek foganatja nem volna, a kaszinókat alapszabályaikra való hivatkozással feloszlatja. A kaszinók és a társaskörök ugyanis a hazárdjátékok megengedésével eltérnek azok­tól az alapszabályszerüleg kijelölt céloktól, amelyekért az alakulásra és működésre enge- delmet kaptak a belügyminisztériumtól. A vé­delmi rendszabályokat elsősorban csak néhány prononszirozottabb kaszinó ellen alkalmazzák, mert azt remélik, hogy ezek föloszlatásából a többiek levonják a helyes következtetést és a maguk jószántából tiltják be a hazárdjátékokat. Fogyasztási adók reformja. Wekerle Sándor pénzügyminiszter, mint ismeretes, megígérte, hogy még az idén elkészíti és a parlament elé terjeszti az adóreform tervezetét. A pénz­ügyminisztériumban most a fogyasztási adók reformján erősen dolgoznak. Kiszivárgó hírek szerint a szeszadó emelése hektoliterenként 30 korona lesz, ellenben a bor és sör fogyasztási adóját ennek az emelésnek az arányában csök­kenteni fogják. Halál a síneken. A nagysomkuti vonat teg­napelőtt éjjel Barlafalu község mellett egy 25 - 30 éves férfiút gázolt agyon. A dolog úgy történt, hogy az ismeretlen ember való­színűleg öngyilkossági szándékból a sínek közé feküdt s a nagy sötétben a mozdonyvezető nem láthatta s igy nem volt módjában a sze­rencsétlenséget megakadályozni. Az illető kül­sejéről Ítélve czigány volt, borzalmasan össze­roncsolt hulláját bevitték Barlafaluba. Kilétét ez ideig nem sikerült megállapítani. Kilószámra vett menyasszony. Thuzser köz­ségben — igy írja ezt egy debreczeni újság — a közelmúlt napokban- a menyasszonyszerzés érdekes módját választotta egy thuzséri legény. Menyasszonyát az örömszülők és két tanú jelen­létében mázsálóra tette és pontosan megállapí­totta a test súlyát. A mázsálás műveletére azért volt szükség, mert a menyasszony kilón­ként három forintot tartozott fizetni vőlegényé­nek hozományul. Szerencsétlenségére a vőle­génynek, a menyasszony a könnyebb súlyúak közé tartozott, csekély 43 kilót nyomott és igy mindössze csak 129 forintot tartozott fizetni a leány apja. Ez a hir az eladó leányok sorában élénk tetszést fog kelteni, mert a kövérebb és nehezebb súlyú hölgyek papái Marienbadba fogják küldeni menyasszony leányaikat soványitó kúrára. Udvardi pusztulása. F. hó tizenkilenczedikén óriási tűzvész dühöngött Udvariban. A tűz a templom körül a délelőtti órákban ütött ki s csakhamar számos ház állott lángokban. A ve­szedelem helyére kivonultak a szatmári tűzoltók is s Vajay Károly szatmári polgármester és Tankóczy Gyula rendőrfőkapitány személyesen vezették az oltási munkálatok, de az óriási szá­razságban a nagy vízhiány miatt az oltás szinte lehetetlenné vált. A tűz kétségbe ejtő gyorsa­sággal harapodott tovább. Mintegy 120 ház pusztult el a gazdasági melléképületekkel együtt. A kár óriási, több mint három millió korona, mert sok gabona is elhamvadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom