Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-20 / 42. szám
1907. október 20. KŐVÁRVIDÉK 3 kásság és ott is legnagyobbrészt szünetelt a munka. Megemlítésre méltó, hogy sehol- sem történt nagyobb rendzavarás. A király egészségi állapotáról mindinkább szaporodnak az aggasztó hírek, melyek ugyan, tekintettel a király előrehaladott korára, nem nélkülöznek minden alapot, de mégis túlzottak. Tény, hogy ki van merülve a király, meg is hült az utolsó hadgyakorlatok alatt, de azért veszedelemtől nem kell tartani, mert immár jobban érzi magát és csak kissé bágyadt még. Csütörtökön délben nagy vasúti szerencsétlenség történt a fővárosban. A Zimony felől érkező gyorsvonat és a Szabadka felé indult tehervonat ütközött össze s a katasztrófának eddig két halottja és tizenöt sebesültje van. A szerencsétlenséget hibás jelzés okozta, a vizsgálat eddigi eredménye szerint a tehervonat személyzete hibáztatható, mert az állomás utasítása és a megállító jelek dacára az állomáson megállás nélkül keresztülhaladt és a szembejövő gyorsvonat ellen folytatta útját. Legutóbb megemlitettiik, hogy uj bank van alakulóban Magyar-Amerikai Bank címen, mely „kezelni“ kívánja a kivándoroltak pénzeit. Kormány és közönség egyformán bizalmatlansággal fogadták e bank tervét, annyival is inkább mert ez a „bank“ csak Amerikában akar megalakulni, a magyar kormány és a magyar közönség tehát semmiféle biztosítékot se kapna a bank tisztessége iránt. E tervezett alapításnak a lólába most válik láthatóvá. Az „alapítók“ ugyanis a kormányhoz fordultak támogatásért, hogy földet vásárolhassanak a kivándoroltaknak, abból a pénzből, melyet haza küldenek. A kormány azonban kereken visszautasította ezt az ajánlatot, egyrészt, mert semmi biztosítékot nem nyújt egy csakis Amerikában bejegyzett igen csekély tőkéjű bank, másrészt, mert a repatriálást és földszerzést az uj kivándorlási törvény fogja szabályozni, még pedig úgy, hogy kapzsi spekulánsok vissza ne élhessenek a haza vágyódó és földre éhes emberek bizalmával. ennek a nyomán felébredt bennem. Azzal, hogy a keresztséget fölvettem, közel hoztam magamhoz az egető emlékeket, az atyám alakját, aki őrizte apja örökségét, a jámborságot, kihalt családunkat, melyet a hit tett boldogságossá. Hiába szüntelenül képzeletem előtt, anyám alakja közé pedig glóriát sző a pénteki gyertyák fénye . . . A zenész itt megáll, megfogta kezemet és ijjedt tekintetével a szemembe nézett: — Tartson eszelősnek, az vagyok. Mert nem lehetek más, ha most jut eszembe, hogy zsidó vagyok. A miután annyira vágytam, hogy egy kórust dirigáljak, most kin és gyötrelem. A ceremóniák a véremet forralják is, leküzdhetetlen erővel ébresztgetik bennem a faji érzést, amire edddig sohse gondoltam. Anarkia van a lelkemben. A kicsi emberke már reszkető hangon beszélt és őszinte szánalmat éreztem iránta. Fáradtan vonszolta magát mellettem, amikor egyszer csak meghökkenve megállt és kimeredt szemei magasra emelték szempilláit. A harangok megszólaltak. Tompa, bus hangok ölelkeztek a kicsi harangok énekével. A zenész teste csekély hosszában végigrázkódott és sovány kezeit a levegőbe emelgette. — Ezek a hangok . . . Egyet se tudok megfogni közülök ... A dal ... a dal — meghalt. A bűn megfoszt az eszemtől, a gyötrelem ránehezedik képzelődésemre. Alkotni nem tudok. A lelkem megfertőzött a lelkiismeretHÍREK. Október 19. A mennyiben október hó elsején egy uj évnegyed vette kezdetét, nagyon kérjük lapunk tisztelt előfizetőit, hogy az eiő= fizetést megújítani sziveskedjenek. Hátra- lékos előfizetőinket pedig arra kérjük, hogy a hátralékot lehető mielőbb befi= zetni sziveskedjenek. Szenzációs kedvezmény. Min- denki, aki lapunkra legalább egy félévre előfizet, igényt tarthat egy vagy több életnagyságu fény- képnagyitásra, ha a tetszés szerinti akármely kis fényképet lapunk kiadóhivatalába beküldi. Csupán a díszes papirkeretért (gravírozott passepartout) erre való feszítésért és a kép retou- cholásáért 3 korona fizetendő. A kép mérete: 55X68 centim. Képviselőnkről. Az országgyűlés uj ülésszakára országgyűlési képviselőnk dr. Teleki Pál gróf a kérvény bizottság tagjául választatott meg. Tiszti értekezlet. Dr. Péchy Péter járási főszolgabíró a járási jegyzői kart f. hó 20. napjának d. e. 10 órára tiszti értekezletre hívta egybe. A iöispáni titkár kinevezése. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy gróf Andrássy Gyula belügyminiszter — Kálnay Gyula szatmár- vármegyei közigazgatási gyakornokot belügyminiszteri segédfogalmazóvá nevezte ki és ebben a minőségben szolgálattételre Szatmár- vármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város főispánja mellé. Kinevezés. Őfelsége a király Czébel Gusztáv debreceni kir. táblai elnöki titkárt és Matolay Gábor dr. szatmári kir. törvényszéki bírót a debreceni kir. Ítélő táblához birákká nvezte ki. Uj albiró. Őfelsége a király a nagybányai kir. járásbíróságnál dr. Makray Mihály albiró- nak polgármesterré való választásával megüresedett albirói állásra Busz János soproni törvényszéki jegyzőt nevezte ki. A nemesi erdő bírói átadása. A már rég húzódó nemesi erdő felosztása, illetve birtokba furdalástól és az Isten az ujjaimra sulykot kötött ... A karmesteri pálca kiesik a kezemből, az orgona billentyűit érinteni nem tudom, a bosszúálló Istent ismerem. Eddig a történet, folytatását nem ismerem. A furcsa emberke még aznap mindörökre eltűnt a városkából, visszahagyva családját — és számomra egy témát. Révész Béla. Őszi strófák. Rövidülnek a napok, az esték hűvösek, a nap heve nem oly erős, a korzók tele vannak, a gavallér nyári ruháját becsapja, felöltőjét meg kiváltja, mind csalhatatlan jele annnak, hogy : itt az ősz. Akik egy hónap előtt jöttek haza nyaralásukból, csak most mutatják magukat ismerőseik előtt és nagy garral, megfelelő (főleg az asszonyok) gesztusokkal és mimikákkal kisérve magyarázgatják, hogy hol nyaraltak és utóku- ráztak. Az utókura a szobában telt el, de azért röpködnek a levegőben a legnépszerűbb és legdrágább fürdő helyek. Az asszonyok remek őszi kosztümjei, a selymek, csipkék, bársonyok, a virágos kertek és madár kongresszus és gyümölcskereskedéses női kalapok, a ragyogó, szemkápráztató ékszerek, melyek utcák során, gumikerekükben, automobilokban, kávéházakban és vendéglőkben, adása most talán már befejezést fog nyerni a mennyiben a kir. törvényszék e hó 23. napjának d. e. 9 órára tűzte ki a községházához az erre vonatkozó tárgyalást. Az eljárás vezetésével dr. Matolay Gábor kir. törvényszéki bírót bízta meg. Nem kapunk katonákat sem gyárat. A m. kir. belügyminisztertől vármegyeházunk ügyében az alábbi leirat érkezett a községhez: „A kereskedelemügyi és honvédelmi miniszter urakkal folytatott tárgyalás eredménye alapján értesítem a vármegye közönségét, hogy a nagy- somkuti vármegyei épületet a honvédelmi Miniszter ur katonaság elhelyezésére át nem veheti, a kereskedelemügyi Miniszter ur pedig kijelentette, hogy ezen épületet iparfejlesztési célokra nem áll módjában megvenni, mert a vezetése alatti minisztérium semmiféle gyárat vagy ipartelepet fel nem állít, sem üzembe nem tart. Áz sem valószínű, hogy valamely gyár vagy ipartelep részére sikerrel volna ajánlható, mert ilyen esetekben az épület harmadrangú kérdés, e határozó befolyást leginkább a közlekedési eszközök és munkás viszonyok kedvező konpunkturája gyakorolnak.“ Mint szén leiratból kitűnik, semmi reményünk nem lehet arra, hogy katonaságot, vagy ipartelepet kaphassunk' ide. Egy kis tévedés. Hámon József kanonok elhalálozása alkalmával a püspöki hivatal közsürgönyt bocsátott ki, melyben a halálesetről értesítette a vidéki papságot. A sürgöny igy hangzott: „Hámon kanonok meghalt.“ De nemcsak nyomdahibák, hanem sürgönyhibák is vannak s mire a vidéki papság az értesítést vette, a távirat igy hangzott: „Három kanonok meghalt.“ Képzelhetni azt a konsternácziót, melyet ez a távirat okozott, mig a tévedés ki nem derült. Visszavándorlás. Annyi sötét hir és tudósítás között, mely a kivándorlásnak emelkedéséről beszél, jóleső örömmel hallottuk, hogy az utóbbi időkben az erősebb visszavándorlásnak jelei nagy mértékben tapasztalhatók. Legutóbb 4 községbe 14 család érkezett vissza Amerikából olyanok, akik már évek óta laktak künn. Arra a kérdésre, hogy mi hozta vissza őket, azt adták feleletül, hogy odakünn a viszonyok megromlottak s a következő elnökválasztás idejében még rosszabbak lesznek. Ellenben Magyaroszágon nagyban fölment a munkabér sőt azzal ők itt most már meg is vannak elégedve. Megdrágul a trafik. A dohányjövedéki igazgatóságok képviselői már régebben tárgyalnak a pénzügyminisztérium megbízottjaival és ezeknek a tárgyalásoknak az lesz az eredménye, hogy a dohány, szivar és cigaretta árát fölemelik. A mezőgazdasági munkások béremelésével ugyanis a dohánytermékek előállítása ig színházakban és lóversenyen láthatók, élénken dokumentálják, hogy idehaza van mindenki, megérkeztek a nyaralók, megérkezett az ősz. A megannyi fény és pompa, a tündöklés és ragyogás, a jóltáplált, violet termetek, a vidám arcok, a sugárzó szemek jólétet, tehetős- séget, gazdagságot árulnak el, avagy szegénységet takarnak. Hol is volna ilyen nagy városban, mint Budapest, nyomor, nélkülözés, mikor széliében, hosszában a városnak, mulatóhelyeken, szórakozási helyeken ott látható boldog-boldogtalan; tehát van pénz, sok pénz, bőven pénz, fölösleges pénz. És jajgatnak, siránkoznak a polgárok, hogy drága a lakás, a hús, a szén, a tej, a ruha és minden. A sok kabaré, mozgószinház, mulató, kávéház és vendéglő ellenben olcsó, talán pénzbe se kerül, azaz ki tudja, kinek a pénzébe kerül. És hitel sincs, váltóleszámitólás sincs és pénz - a fővárosiaknak ördögük van — az van, ennek kell lenni, ennek muszáj lenni. Hát a tényleges szegénység vájjon hol lehet? Tényleges szegénység nincs is, mert a szegény is szégyenli, hogy szegény. Másrészt mindenki azt hiszi vagy képzeli, hogy nálánál is vannak szegényebbek. Néhány dúsgazdag ember megengedhet magának egy és más luxust. Ez szemet szúr a kevésbbé tehetősebbeknek és utánozzák, majmolják és szórják a pénzt. A szerényebb viszonyok között lévők a valamicskével jobbmóduak nyomán akarnak haladni; igy mindenki többet költ, mint tehetsé-
