Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-13 / 41. szám
4 KOVARVIDEK 1907. október 13. különösen a torkán levő seb veszélyes, de mint az orvosok megállapították, egyik seb sem halálos. Kiss József rendőrtiszt még aznap délután kihallgatta Kerekest, ki azzal védekezik, hogy anyósa nap-nap után ingerelte és ezen állapotban követte el tettét. Mint mondotta, nem akarta megölni feleségét, csak megijeszteni. Kerekes állapota napról-napra súlyosabb és ha felgyógyul, — útja a kir. ügyészség börtönébe fog vezetni. Morvay központi vizsgálóbíró a merénylő férj annak idején leendő letartóztatása iránt már intézkedett s átiratban megkereste a közkórház igazgató főorvosát. Nincs harmadik osztály. Az utazó közönség régi kívánsága volt, hogy a Máv. gyorsvonataival harmadosztályú kocsikat is járassanak, vagyis hogy a gyorsutazás előnyeiben a szegényebb vagyoni viszonyok között élő harmadosztályú utasok is részesüljenek, kik ebből államvasuti vonalainkon egy-két vonal kivételével teljesen kivannak zárva. A kívánság teljesítése érdekében a kereskedelelemügyi miniszter elrendelte, hogy a Máv. olyan vonalain, amelyeken a gyorsvonatok terhelése és a forgalom s a menetrendi viszonyok megengedik, próbaképen járassanak néhány harmadosztályú kocsit is a gyorsvonatokkal. Az erre vonatkozó kísérletek azonban arra a tapasztalatra vezettek, hogy a gyorsvonatok aránytalanul késve közlekedtek s ezért egyelőre elejtették az egész ügyet, azaz a gyorsvonatok jövőben se közlekednek harmadosztályú kocsikkal. Megszűnt újság. Mint értesülünk a „Fehér- gyarmat és Vidéke“ cimü hetilap három hónapi fenállása után megszűnt. A lap megszűnésének okául a lap kiadója a következőket adja elő: „Nem volt elegendő anyaga a mit a szerkesztők kiszerkesszenek. Nem volt riportere, nem volt riportja és a lap közönsége nem támogatta szellemileg a lapot.“ A mi lapunk a „Kővárvidék“ négy évi fennállása óta ilyen panaszt nem emelhet hála Istennek. Van anyaga bőven, van riportere quantumsátis, van riportja és a lapot a mi közönségünk szellemileg úgy támogatja, hogy ilyen szellemi támogatásban nem sok vidéki lap részesül. Egy sajnálatos körülmény azonban még is van nálunk és ez az, hogy nagyon sok olvasója van lapunknakl kik a lap fenállása óta, habár a lapot elfogadják és biztos tudomásunk van arról, hogy szívesen is olvassák, még egy fillért sem fizettek érte, dacára annak, hogy tudják, hogy nékünk a készkiadásokat feltétlenül fedezni kell. Reméljük tehát, hogy most már minden olvasója lapunknak sietni fog fenálló hátralékát mielőbb befizetni. Templom szentelés. A helybeli gör. kát. templomnak újonnan történt kifestése folytán annak újbóli felszentelése vált szükségessé. E tárgyban e hó 6-án gyűlést tartott az egyházi tanács és elhatározta, hogy e hó 27-én szenteli fel ujonnon a templomot mely alkalomra kül- döttségileg hívja meg a Szamosujvári püspököt. A küldöttség tagjaiul Nyilván Miklós egyházi főgondnok takarékpénztári vezérigazgató, Szerb János gör. kát. esperes, dr. Nyilván Viktor, Pap Ilia a K'osztánné, Buttyán Péter, Drágos Vaszalika, Mik Tódor és Pap Vaszalika választattak meg. A felszentelési ünnepély bankettel és táncmulatsággal lesz egybekötve. Tanítók figyelmébe. Bodnár György kir. tan- felügyelőnk a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t.-c. és ezen törvény végrehajtása tárgyában 76.000--1907. sz. alatt kiadott vallás és közoktatásügyi miniszteri utasitáshoz egy oly részletes tárgymutatót szerkesztett, a mely a legnagyobb részletességgel tájékozást nyújt arra nézve, hogy a törvény és utasítás mely szakasza intézkedik minden előforduló esetről és hogy a vonatkozó §. mely oldalon található fel. Ezen mű, melynek összeállítása nem csekély fáradságot igényelt, különösen a tanítói karnak van hivatva hasznos és kiváló szolgálatot tenni. Amennyiben véleményünk szerint az említett mű minden tanítónak nélkülözhetetlen kézi könyve, hisszük, hogy nem fog akadni az égész vármegyében egy tanító sem, aki ezen értékes művet meg nem szerezné. A mű ára 1 korona. Megrendelhető Lővy Miksa könyv- és papir kereskedéséből Szatmáron. 1862-907. Hirdetmény. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-cikk életbe léptetése tárgyában. Tudomására hozzuk a nagyközönségnek, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak és mánkaadók- nak, hogy az említett törvény 1907. julius hó elsején életbelépésekor a régi törvény érvénytelenné lett. Ez a törvény újításokat tartalmaz, a munkás és munkaadókra nézve. A biztosítást más egyénekre és vállalatokra is kiterjeszti. A biztosítás más alapokon fog nyugodni és más közegei lesznek. Ebből folyólag a ma meglevő egyesületi betegsegélyző pénztárak is mind megszűntek julius elsejével, ezeket át kell számolni a helyükbe lépő uj szervezeteknek. Ezentúl a biztosítás betegség és baleset esetére szól és ez kötelező és önkéntes. Kötelező a biztosítás mindazon ipari alkalmazottakra nézve, nemre, korra és honpolgárságra való tekintet nélkül, kik ideiglenesen vagy állandóan oly fizetéssel vagy bérrel vannak alkalmazva, mely évenként 2400 koronával, illetve naponkint 8 koronával nem több. 1907. évi julius hó elsejétől kezdve köteles minden munkaadó, aki 5-nél több munkást alkalmaz, munkás és bérjegyzéket vezetni. A betegség esetére való biztosítás járuléka az átlagos napi bér 2 °/0-nál kevesebb és 4 °/0-nál több nem lehet. A betegség esetére való biztosítás céljait a munkaadó és munkás egyenlő arányban fizetik, vagyis felét a munkaadó, felét a munkás. Az inasok és gyakornokokért azonban a munkaadó fizeti, de a szüle és gyámmal kiegyezhetik, hogy csak felét fizesse. A balesetére való biztosítás diját kizárólag a munkaadó fizeti. Nagy- somkuton, 1907. október 8. Elöljáróság. Modern szépségápolás. Jóllehet a londoni „szépségdoktorok“ jó egy pár évre el vannak halmozva munkával, az előkelő angol hölgyek között mindig akad újabb meg újabb paciens, aki hozzájuk folyamodik. A használatban levő szépitőszerek, melyek a higiénia törvényeinek szem előtt tartásával készülnek, néha igen drágák, de mit nem fizet az asszony azért, hogy szép lehessen? Ha elmúlt negyvenöt éves, a tükör gorombán megmondja neki az igazat; az áruló ráncos vonalak az orrtól a száj szegletéig szinte kiabálva hirdetik, hogy öregszik. De a lady egy csöppet sem esik ezen kétségbe. Egyszerűen belátja, hogy az arca javításra szorul, a bőrét ki kell vasalni. Erre a célra egy hengeralaku eszközt használnak, amelynek felületét forró vízzel inegtüzesitik s midőn egy kissé kihűlt, végig hengerzik vele a ráncos felületet, amelyet már előzetesen egy arra a célra készített speciális krémmel kentek be. Az eredmény meglepő: az arcbőr simább lesz, mint valaha. Gyakran használják a lávavasat is, vagy ahogy Londonban hívják, a „szépség kövét.“ Ez egy fogóval ellátott, felül sima, alul recézett lávakő, melylyel szintén az arcbőrt „készítik ki.“ Előkelő körökben is az a babonás hit járja, hogy a lávának mágikus ereje van, amely megfiatalítja az arcot. Finom, lágyszőrü kefék szolgálnak arra a célra, hogy az orr hajlása mellett az arcbőrt szépítő krémmel bekenjék. Párisban, ahol a szép kéz elengedhetetlen követelmény a társaságban, az előkelő hölgyek ujjaikat elefántcsonttokba préselik éjszakára. A tok végén jóval keskenyebb, mint a nyílásnál s folytonos használat mellett az ujjat hegyesre formálja. Főmunkatárs: ACKERMAN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 5252-1907. tksz. Hirdetmény. Koltókatalin község tkvi birtokrendezés folytán átalakíttatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, melyekre az 1886. évi XXIX. t.-c., 1889. évi XXXVIII. t.-c. és 1891. évi XVI. t.-c. a tényleges birtokos tulajdonjogának lejegyzését rendelik az 1892. évi XXIX. t.-cben szabályozott eljárás a tkvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganatosíttatott. Ez azzal a felhívással tétetik közzé: 1. Hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. t.-c. 15. és 17. §-a alapján ide értve e §-oknak az 1889. évi 38. t.-c. 5. 6. §-ai és az 1891. évi 16. t.-c. 15. §-a pontjában foglalt kiegészítéseit is valamint, az 1889. évi 38. t.-c. 7. §. és az 1891. évi 16. t.-c. 15. §. b. pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy 1886. évi 29. t.-c. 22. §. alapján történt törlések érvénytelenségét kimutathatják e végből törlési keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1908. évi április hó 25 napjáig bezárólag alulírott telekkvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat. 2. Hogy mindazok, kik az 1886. évi 29. t.-c. 16. és 18. §§-ainak eseteiben ide értve ez utóbbi §-nak az 1889. évi 38. t.-c. 5. és 6. §-ban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1908. évi április hő 25 napjáig bezárólag a tkvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. Hogy mindazok, akik a telekkönyv átalakítása tárgyában tett intézkedések által, nem különben azok, a kik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül az 1892. évi 29. t.-c. szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban, beleértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi 38. t.-c. 16. §. alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásaikat tartalmazó kérvényüket ezen tkvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1908. évi április hó 25 napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosz- szabitható záros határidő elmúlta után az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az említett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, kik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak az eredetieket a tkvi hatóságnál átvehetik. Nagysomkut, 1907. okt. hó 2-án. Kir. járásbíróság tkvi hatósága. BLoós, kir. aljbiró. 1875-1907. sz. Árverési hirdetmény. Nagysomkut nagyközség képviselő- testületének 1907. évi szeptember hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlésének 66—907. szám alatt hozott határozata alapján ezennel közhírré tesszük, hogy a Nagysomkut nagyközség tulajdonát képező községi ven* déglő épülete az abban levő három mészárszékkel és ahhoz tartozó húskamarákkal együtt, esetleg külön-külön is, továbbá a községi közvágóhíd az ahhoz tartozó felügye= lői lakással együtt nyilvános szóbeli árverés utján a legtöbbet ígérőnek 1908. évi január hó 1-től kezdődő három egymást követő évre — haszonbérbe fog adatni. Az árverés megtartására határidőül a f. 1907. évi október hó 27dk napjának d. után 3 órája tűzetik ki a jegyzői hivatalban. Kikiáltási ár a vendéglő épületre 1083 K 10 fillér, a három mészárszékre ugyanazon épületben 247 K 10 fillér, a vágóhíd és szolgai lakásra 281 K 10 f. Az árverés részletes feltételei az árverés napjáig a hivatalos órák alatt a jegyzői hivatalban megtekinthetők. Nagysomkut, 1907. okt. hó 7. Barna Benő, Buttyán János, községi jegyző. községi biró.
