Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-06 / 40. szám
1907. október 6. 3 HÍREK. Október 5. A mennyiben október hó elsején egy évnegyed vette kezdetét, nagyon kérjük lapunk tisztelt előfizetőit, hogy az elő= fizetést megújítani szíveskedjenek. Hátra= lékos előfizetőinket pedig arra kérjük, hogy a hátralékot lehető mielőbb befU zetni szíveskedjenek. Szenzációs kedvezmény. Mindenki, aki lapunkra legalább egy félévre előfizet, igényt tarthat egy vagy több életnagyságu fény- képnagyitásra, ha a tetszés szerinti akármely kis fényképet lapunk kiadóhivatalába beküldi. Csupán a diszes papirkeretért (gravirozott passepartout) erre való feszítésért és a kép retou- cholásáért 3 korona fizetendő. A kép mérete: 55X68 centim. Személyi hírek. Dr. Teleki Jenő gróf, járásunk szolgabirája szabadság idejének eltöltése után haza érkezett és hivatalos működését megkezdte. — Dr. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügy igazgató, Hegedűs Ferencz pénzügyi titkár társaságában hivatalos ügyben községünkben időzött. - Poroszlói Graefl Károlyné, leánya, Teleki Sándor gróf ur Öméltósága nejének látogatására községünkbe érkezett. Községi közgyűlés. Sok érdekes tárgya volt a községünk képviselő testületé által múlt hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlésének. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. Első tárgya volt a közgyűlésnek járásunk főszolgabírójának a községi jegyzőhöz intézett rendelete, melyben fölhívja, hogy a marhahús magas árára való tekintettel Írjon fel a képviselőtestület a vármegyei alispánhoz mint Il-od fokú iparhatósághoz, miszerint rendelné el az elsőfokú iparhatóság és a kereskedelmi és iparkamara meghallgatásával azt, hogy a marhahús ára időnként pl. negyedévenként hatósági szabályozásnak legyen alávetve. A közgyűlés örömmel fogadta a rendeletben foglaltakat és egyhangúlag kimondta, hogy ez irányban a szükséges lépéseket megteszi. Egyidejűleg pedig köszönetét szavazott dr. Péchy Péter járási főszolgabírónak ezen közérdekű intézkedéséért. Kimondta továbbá, hogy fölkéri járási főszolgabírót, hogy a mészárosokat kénysznritse arra, Az a magány elviselhetetlen volt. Meg a gyermek miatt is kellett ___Pedig én - tette utána elk omolyodva — igazán szivemből mondom, nagyon szerettem szegény Ödönt. (Ez volt első urának a neve.) Ellenszenves képű, pocakos gavallér alakja tűnt föl a sarkon. Melánie suttogva mondta:- A férjem. Itt jön. udapillantottam: ösmert fővárosi pénzem" bér volt. Nem, ehhez már nem szerelemből ment férjhez ! . . . . . . . Ekkor jutott eszembe az egész fönt elmondott történet, melynek a kis nőcske, Melánie volt a hősnője.- A kis Melánie, ki mire nagy lesz, menynyire átváltozik és inkább megcsalja érzelemben a második urát, csakhogy a valóságban megcsalhassa az elsőt. Ha máskép nem, legalább az emlékét. Zsoldos László. KŐVÁRVIDÉK hogy magukat jégveremmel lássák el, hogy a nyári időszakban a fennmaradt húst abban helyezhessék el, mert különben husvágásra engedély ne adassák ki. A vasúti menetrend megváltoztatása iránti kérelemre érkezett választ a kereskedelemügyi miniszterhez megfellebbezi a község, ennek különösen azon részét, hogy a gyorsvonat nemcsak reáfizetés- sel, hanem feltétlenül álljon meg Gilvácson, mert ezen körülmény nem kíván semmi változtatást a menetrenden, a mi kitűnik abból is, hogy ha Nagykárolyból jövet 4 koronáért megállítják a vonatot, megállítható mihden felül- fizetés nélkül is. Kiutalványozta a tanítóknak a tankötelesek összeírásáért megállapított napidijakat. Megállapította a községi vendéglő, mészárszékek és vágóhíd bérbeadására vonatkozó árverési feltételeket és az árverést folyó október hó 27-ére tűzte ki. Ecker Béni és társainak a vármegyeházának valamely ipartelepre való felhasználása és vasutunknak széles vágányuvá való átalakítása tárgyában beadott kérvényre kimondta a közgyűlés, hogy ennek támogatására egy küldöttség utján fölkéri gróf Teleki Pál kerületünk országgyűlési képviselőjét és a tölle nyerendő válasz alapján megteszi a netalán szükségeltető további lépéseket. Egyben elhatározta azt is, hogy a tervben levő országos tébolyda felállítása ügyében egy három tagú bizottságot küld ki, hogy a hason körülmények között Nagykállóban felállított országos ! tébolyda felállításával felmerült helyi viszonyokat a helyszínén tanulmányozza és tapasztalatairól tegyen jelentést a közgyűlésnek, hogy igy személyes meggyőződés alapján a támasztott nehézmények könnyebben eloszolhatók legyenek. A kerületünk országgyűlési képviselőjéhez gróf Teleki Pálhoz menendő küldöttség tagjaiul megválasztattak: gróf Teleki Sándor, Veszprémy Sándor r. kath. plébános, dr. Olsav- szky Gyula, dr. Goldstein Ármin, Ecker Béni, dr. Simon Miksa, dr. Gellert Márton, Buttyán János a Tóbi, Pap Illés, Buttyán Miklós, Goldstein József, Buttyán Péter községi képviselők, Buttyán János községi biró és Barna Benő községi jegyző. A nagykállói viszonyok tanulmányozására pedig Veszprémy Sáádor, Ecker Béni községi képviselők és Barna Benő községi jegyző lett kiküldve. Smilovits Mendel j vállalkozó kérvényét kiadta egy bizottságnak szakértőül Bogsch Kálmán kir. mérnököt kérvén fel. Pap Mária és Pap Tógyer illetőségét nem ismerte el a közgyűlés. Olcsóbb lett a hús. Nem nagy eredmény ugyan a jelenlegi úgyszólván alacsony marhaárak mellett, de mégis annak mondható, hogy a hús ára kilónként 4 krajczárral olcsóbb lett. Azt hisszük, hogy ez is annak tulajdonítható, hogy a közgyűlés kimondta, hogy a marha hús árakat hatósági szabályozásnak kívánja alá vetni. Tanácsos lesz, ha a mészárosok a hús árát a marháknak jelenlegi árához viszonyítva mielőbb még lejebb szállítják. Küldöttség országgyűlési képviselőnknél. Községünk küldöttsége, melyben Veszprémy .Sándor r. kath. plébános vezetése alatt gróf Teleki Sándor, Buttyán János községi biró, Barna Benő községi jegyző, Goldstein József, Ecker Béni, Buttyán Miklós és Pap Illés vettek részt e hó 2-án jelent meg Pribékfalvi birtokán tartózkodó országgyűlési képviselőnknél, gróf Teleki Pálnál. A küldöttség szónoka Veszprémy Sándor tolmácsolta a község óhaját, valamint többeknek azon agodalmát, a mely a tervbe vett országos tébolyda felállítása okoz. A közgyűléshez a vármegyeházának valamely iparteleppé való felhasználása és keskenyvágányu vasutunknak szélesvágányuvá való átalakítása tárgyában beadott és a közgyűlés által elfogadott indítványnak támogatására kérte fel képviselőnket. Gróf Teleki Pál képviselőnk megköszönvén a küldöttségnek a szives megjelenést, tudomására hozta a küldöttségnek, hogy neki is legfőbb óhaja, hogy a vármegyeház épülete mielőbb a község óhajának megfelelően használtassák fel. Minden törekvése oda irányul, hogy a szerinte is legnagyobb lendületet adni képes valamely ipartelep, mint pl. egy szövő posztó gyár helyeztessék el ezen é:ületben. Kijelentette, hogy ez irányban már tett lépéseket, de ennek kivitele első sorban azért is nehézségekbe ütközik, mert keskenyvágányu vasutunk van. Mindezek dacára bírja a kormány azon Ígéretét, hogy ha kaphatunk egy olyan vállalkozót vagy iparost, a ki ezek dacára községünkben valamely ipartelepet létesíteni óhajt, | az állam részéről olyan támogatásban fog ré- í szesülni, mint a hason gyárak és ipartelepek részesülnek. ígéretet tett a küldöttségnek arra nézve is, hogy tudakozódni fog az iránt, hogy min alapul azon hangoztatott Ígéret, hogy ha a község beleegyezik abba, hogy a vármegye- háza épületébe egy országos tébolyda helyeztessék el, úgy a mostani keskenyvágányu^ vasutunk szélesvágányuvá fog átalakíttatni. És ha némi kilátás lesz arra nézve, hogy ezen hangoztatott hir megvalósulható, úgy kész örömmel f°g egy nagyobb szabású küldöttséget az illetékes miniszter elé vezetni, a mely kérje, hogy a vasutunk még azon esetben is alakittassek szélesvágányuvá át, ha a tébolyda nem is helyeztetik el ide. Á mi pedig azon polgárok aggodalmát illeti, hogy ha a vármegyeháza épületében egy országos tébolyda fog elhelyeztetni, akkor a közeli szomszédos lakóházak értéke csökkenne, állandóan félelembe tartaná azok lakóit és ottan a forgalmat is teljesen megszüntetné, tévedésen alapul, mert a mai korban a tébolyodókkal való bánásmód azok ápolása olyan, hogy azoknak ottan történendő elhelyezése a szomszédos lakóházak lakóira a legkisebb kellemetlen hatást egyáltalában nem gyakorolhat és gyakorolni nem fog. Ami pedig a szomszédos épületek értékének csökkenése és a forgalom megszűnésére vonatkozó aggodalmat illeti, határozottan megnyugtathatja, hogy ellenkezőleg a forgalom ez által csak emelkedni fog, mert az elmebetegeket gyakran látogató hozzátartozói a forgalmat jóval emelni fogják. Számos példát tud arra, hogy az újabban épült tábolydák köré azután vendéglők, üzlethelyiségek épültek és létesültek. Ammeny- nyiben tehát mint már kijelentette bár, mely ipartelep létesítése nemcsak nehézségekbe ütközik, de úgy szólván kivihetetlen, nagyon ajánlja, hogy a község kész örömmel fogadja el a kormány azon ajánlatát, hogy községünkben a vármegyeháza épületében egy országos tébolydát elhelyezzen. Ezzel nemcsak a forgalom emelkedését fogja elérni a község, hanem eléri azt is, hogy ennek következtében a község feltétlenül épülni fog, amennyiben a vármegyeházában elhelyezett kir. járásbíróság, kir. adóhivatal, főszolgabírói hivatal és több magán lakó részére több épület emelése feltétlenül szükségessé fog válni. Most tehát a midőn módunkban volt alaposan megismerkedni képviselőnktől a fenálló viszonyokkal, feltétlenül és minden további aggodalomtól nem félve — ki kell jelentenie a községnek, hogy ha már csakugyan nem lehet kilátás arra, hogy itten egy ipartelep létesüljön, fogadja el a kormány azon jóakaratu ajánlatát, hogy a tervezett tébolyda ide elhelyeztessék, annál is inkább, mert ha ezen kedvező alkalmat most elhalasztjuk, tovább várhatunk mindaddig, mig talán csak romaji lesznek ezen épületnek. Vasúti szerencsétlenség Érkörtvélyesen. Az elmúlt héten szerdáról csütörtökre virradó éjszakán végzetes vasúti szerencsétlenség történt Érkörtvélyes állomáson. A Debreczen felől jövő 1768. számú vegyes vonat a kiszabott időnél tovább vesztegelt Körtvélyesen, mert sok szőlőt raktak föl rája. Egy óra tájt lehetett az idő, amikor egy ugyancsak Debreczen felől jövő tehervonat, amelynek vezetője nem tudta, hogy nem szabad előtte a pálya, beleszaladt a vegyes vonatba. Az összeütközés ereje irtózatos volt. Rémületes lárma, sikoltozás törte meg az éjszaka csöndjét. Az utasok, álmukból fölrebbenve, rémülten ugráltak le a vegyes vonat személykocsijairól és halálra váltan szaladgáltak le s föl a sinek mentén. A vasúti személyzet hamarosan magához tért ijedelméből és igyekezett a katasztrófa nagyságát megállapítani. A kocsik belsejéből jajgatás, siránkozás hallatszott. Ki is tűnt hamarosan, hogy a vegyes vonat első és középső kocsijában mintegy 15-20 utas sebesült meg, ki könnyebben, ki súlyosabban. Az összeütközött vonatok látványa hátborzongató volt. A vegyes vonat végén csupa III. oszt. vaggon volt. Ezek közül az utolsót, gyufaskatulya módjára, pozdorjává morzsolta a nekiszaladt tehervonat mozdonya. Szilánkká hasadt minden része. Az előtte volt 3 — 4 személykocsi is hasznavehetetlenné zúzódott össze. Szerencse, hogy ezekben a kocsikban nem volt utas, mert azok menthetetlenül valamennyien elpusztulnak. Az utolsó kocsit például rendes hosszának negyedrészére lapította össze a hatalmas összeütközés. A fülkéket elválasztó falakat egymásra nyomta, csak a
