Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-06-16 / 24. szám

4 1907. junius 16. K ŐVARVIDÉK kifogástalan előadásban fogom bemutatni a budapesti színházak újdonságait. Minthogy az idény legnagyobb biztosítéka a bérlet, tisztelettel kérem a n. é. bérlő és müpártoló közönséget, hogy a bérletet minél tömegesebben felkarolni szíveskedjenek. Bérletárak 12 előadásra támlás és oldalszék 20 korona, körszék 16 korona, zártszék 12 korona. A bérlet eszközlésével, bérletpénzek nyugtázásával előzetes intézkedé­sek megtételével Pintér Dezső színházi titkár van megbízva. Azon reményben, hogy a n. é. közönség igyekezetemet és fáradságomat mél­tányolni fogja, magam és társulatom b. párt­fogásába ajánlva, vagyok kiváló tisztelettel Szabadhegyi Aladár színigazgató. Faiskola kezelési jutalmak. A földhitelintézet alapítványából a földmivelésügyi miniszter huszonegy jutalmat tűzött ki olyan tanítók ré­szére, kik faiskolákat kezelnek és a fatenyész­tés terén szembetűnő sikereket értek el. A huszonegy jutalom egy hatszáz, két négyszáz és tizennyolc száz koronásra oszlik. Pályázati kérvényeket julius hó elejéig ahhoz a tanfel­ügyelőhöz kell a földmivelésügyi minisztérium címére henyujtani, akinek kerületében a folya­modó tanító működik. Kérvényező folyamod­ványa mellé csatolja faiskolájának vázlatos raj­zát, részletes leírását, kor szerint az oltványok kimutatását. A jutalmat az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és Kertészeti Egyesület kebeléből összeállított bíráló bizottság ítéli oda. Fogházra ítélt földbirtokos. Áttombolt éjszaka után délutáni álmát aludta 1905. évi junius 5-én Kávásy Sándor szinérváraljai földbirtokos, amikor nagy dorombolás zavarta fel szender- géséből. Somogyi Gerő községi esküdt jött hozzá látogatóba egy rendőr kíséretében, hogy az útadót hajtsa be rajta. A felriasztott mámo­ros ember torkon ragadta a hívatlan vendéget, akit a földre tepert s miután alaposan eldön­gette, kirúgta szobájából. A szatmárnémetii tör­vényszék a hirtelenkezü vádlottat hatóság elleni erőszak és könnyű testisértés vétsége miatt nyolc napi fogházra és 10 korona pénzbünte­tésre ítélte. A debreceni királyi tábla Kávásyt felmentette a könnyű testi sértés vétsége alól, de hatóság elleni erőszak címén négy napi fog­házzal sújtotta. A kúria negyedik büntető taná­csa, ma Hérics-Tóth János elköklésével Vargha Ferenc koronaügyészi helyettes indítványára a vádlott semmiségi panaszát, mint alaptalant - elutasította. Anyakönyvi kinevezés. Szatmárvármegye fő­ispánja Sepsy Jenő jegyzői gyakornokot a csomaközi anyakönyvi kerületbe anyakönyvve- zető-helyettessé nevezte ki. Szerencsétlenség a vadászaton. Péclty Elemér szatmári kataszteri mérnök, ki a délafrikai há­borút a burok részén fényes rangban s nagy vitézséggel küzdötte át, a napokban szerencsét­lenül járt a vadászaton. Kacsázni indult, de midőn kocsijába felszállt, fegyvere véletlenül elsült s a sörét-töltés a hónaljába fúródott. Sebe súlyos, de nem életveszélyes. ' Kitüntetett iparos tanuló. A debreceni keres­kedelmi és iparkamara a helybeli iparos tanoc- iskola egyik növendékét, Fülöp Ede szabó- tanoncot ezüst érem kitüntetésben részesítette. Az ezüst érmet az alábbi átirattal küldte meg a kereskedelmi kamara az iskola igazgatóságá­hoz: „Tekintetes Igazgatóság! A tanonciskolái érmekre nyitott pályázatra vonatkozólag, a kamarához benyújtott előterjesztésére csatoltan megküldjük a kitüntetett tanoncok érmeit s ok­mányait. Szíveskedjék azokat az illetőknek az évzáró vizsgálatok alkalmával a szokásos ün­nepségek keretében átnyújtani.“ Az érem tulaj­donosának pedig az alábbi igazolványt adta ki: „A debreceni kereskedelmi és iparkamara ezennel közhitelesen igazolja, hogy Fülöp Ede szabó, mint a nagysomkuti iparos tanonciskola jeles végzettségű növendéke a folyó évben a kamara ezüst érem kitüntetésben részesült. Debrecen, 1907. évi junius hó 1. A debreceni kereskedelmi és iparkamara nevében: Serly Ede s. k., elnök. Szávay s. k., titkár.“ Műtanrendőri bejárás. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a nagykároly-somkuti h. é. vasúiból kiágazólag megépített kavicsbánya vá­gány műtanrendőri bejárását elrendelvén, annak határidejéül 1907. évi junius hó 13-ik napjának délelőtt 10 órája Erdőszáda állomás felvételi épületéhez kitüzetett. A közigazgatási bizottság képviseletében Kacsó Károly műszaki tanácsos vett részt a műtanrendőri bejáráson. Egy tizenhárom éves fiú bosszúja. Opris Irimia kövárkölcsei, 13 éves kondás fiú már régibb idő óta bosszút akart állani Kocsis György 14 éves, ugyancsak kövárkölcsei kondás fiun, azért, mert előbbi mindig csúfolta őt és édes anyját. Folyó hó 7-én sikerült is neki, hogy régi bosz- szuvágyát kielégíthesse. Ugyanis, amidőn ellen­felét a mezőn egyedül találta, neki ment egy nagy karóval és agyba-főbe verte Kocsis Györ­gyöt, úgy, hogy elszenvedett sérülése — a be­szerzett orvosi látlelet szerint — gyógykezelése 35 — 40 napot igényel. A szakállosfalvi csend­őrség a tettest súlyos testi sértéséért jelentette fel a helybeli kir. járásbíróságnál. Lopás. A fővárosi lapokban gyakran olvas­suk, hogy a gyermekek füléből a fülbevalókat lopják. Ilyen eset történt a napokban Karulya községben is, dacára annak, hogy a tettes nem igen olvasta a fővárosi lapokat és igy nem onnan jött arra a gondolatra, hogy ilyent is meglehet cselekedni, amit meg is cselekedett Szabó Irina 15 éves karulyai cseléd leány. Ugyanis Kimpán Gavrillásnénak 4 éves Róza nevű kis leánykája füléből egy pár fülbevalót kilopott. A szakállosfalvi csendőrség lopás vét­ségért följelentést tett Szabó Irina ellen. Elrendelt fegyelmi eljárás. A közigazgatási bizottság folyó hó 7-én tartott ülésén Zagyva József kapnikbánvai elemi iskolai tanító ellen a növendékekkel szemben tanúsított durva bánás­módjáért, a fegyelmi eljárást elrendelte. Drága a napszám. A birtokosoknak nagy panaszuk van, rém drága a napszám, egy kapás nem kér kevesebbet, mint 2 korona 40 fillér, 2 korona 60 fillér napszámbért. Kilátás van arra is, hogy később még drágább lesz a napszám, ha a birtokosok nem találnak valami módot arra, hogy a napszám béreket szabá­lyozzák. Véleményünk szerint egy mód volna arra, hogy a napszámosok ne emeljék tetszé­sük szerint a napszámbért. Ugyanis, ha a bir­tokosok közösen meghatároznák a napi bért, úgy, hogy annál többet senkinek fizetnie nem szabad. De ha tétlenül elhallgatják, odajutunk, hogy még drágább lesz a munkás nálunk, mint Amerikába. A húsára még sem szállott lejebb. Úgy látszik, hogy mészárosainknak nincs hajlamuk a hús­árakat lejebb szállítani. Ezért én ismét aján­lom,^ hogy keressünk egy módot arra, hogy olcsóbb húshoz jussunk. — X. Y. Egészségügyön E címen indított egy lapot Fodor G. Géza Sz. fővár, központi fertőtlenítő tiszt, az orsz. közeg, egyesület tagja Buda­pesten. A lap megjelenik minden hó 15-én. Előfizetési dija egy évre 5 kor. félévre 2 kor. 50 fillér. Községek, orvosok, állatorvosok, az o. k. e. tagjai, körök, vendéglők, kávéházak és iskolák felét fizetik. Szerkesztőség és kiadó- hivatal Budapest, IX. kér. Gyáli-ut 3. szám. A lap különösen céljául tűzte ki előfizetőit a fertő­zéstől való óvakodásra kioktatni: mily eljárást kövessenek, ha már a baj megtörtént, miként védje meg magát, családját, hozzátartozóit a nagyobb bajtól; mi módon éljen, szórakozzék, hogy a mellett elejét vegye esetleg a fertőzés veszélyének, miféle óvintézkedést tartson szem előtt, ha az utcán, kávéházban, vendéglőben avagy a templomban, a hol a tömeges érint­kezés elkerülhetlen. A mint a röviden felsorol­takból kitűnik, mind oly nemes cél, a melyet ezen lap magának kitűzött, hogy méltán arra, anyag imádásának is, úgy hogy félelmes módon szaporodik azoknak száma, kik személyes ér­deküket szeretik a közjó helyébe tolni s meg­feledkeznek arról a nagy igazságról, hogy sze­retet nélkül üres, értéktelen a legokosabb, a legképzettebb ember is. Az a szeretet, mely mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr, mindent megbocsát, az a sze­retet a valódi műveltség épületének sarokköve, mely ha kidől, megrendül az egész épület, ha­lállal fenyegetve összes lakóit. Szeretet nélkül minden tudásunk, minden életrevalóságunk, minden ügyességünk, minden okosságunk, sőt minden hibánk dacára nem vagyunk egyebek, mint csengő érc, pengő cimbalom. Ha törvényt tisztelő szabad polgárokká lesztek egykoron, kedves tanuló ifjak és az igaz szeretet lángja fog embertársaitokhoz fűzni; ha e két erény lesz ékessége Magyar- ország ifjabb nemzedékének általában, akkor bizhatunk ennek a nemzetnek a jövőjében, akkor mi éltesebbek, földi pályáink végén, békében hajthatjuk majd nyugalomra fáradt fejünket. Mert az említett két sarkalatos erény birtokában megfogjátok szerezni azt az erényt is, melynek gyakorlásában dicső királyunk oly fényes példát ad, t. i. a kitartó munkásság, a | szigorú kötelességérzet erényét. „Az ibolya ép oly fontos, mint a cédrusfa“, - mondja a külföld egy jeles Írója. Ennek a j mondásnak az a félre nem magyarázható ér­telme, hogy a maga helyén, a maga körében egyik ember olyan fontos, mint a másik s hogy értéke nem állása nagyszerűségétől, hanem azon szakértelemtől, pontosságtól, lelkiisme­retességtől függ, melylyel állását, legyen az bármi szerény betölti. Munka és munkafelosz­tás, ez a legújabb kor jelszava. Miért állíthatják elő a gyárak olyan olcsón az ő iparcikkeiket? Azért, mivel minden gyári munkás állandóan ugyanazt a munkát végzi, melybe annyira bele gyakorolja magát, hogy teendőjét a lehető leg­rövidebb idő alatt mégis jól képes elvégezni, így van ez a népek életében is. Hova lennénk munka felosztás nélkül? Bizony megvolnánk akadva, ha mindenikünknek magának kellene szántania, vetnie, aratnia, a háztartás teendőit teljesítenie, ruházatát elkészítenie, lakását föl­építenie és emellet, még valamely nyilvános hivatalt is bekellene töltenie. Ezért minden ifjú minél előbb vessen számot magával, vizsgálja meg hajlamait és te­hetségeit és amely foglalkozásról hiszi, hogy egykoron kedvvel, sikerrel fog abban munkál­kodhatni, azt válassza életpályául, abban képezve ki magát alaposan, arra vesse magát^ egész ere­jével, annak éljen testtel-lélekkel. És ha ez a foglalkozás még oly szerény volna is — ne nézzen az irigység kancsal szemével embertársára, kinek magasabb, fényesebb hatáskör jutott, hanem merítsen kedvet és erőt abból a tudatból, hogy nem a hatáskör nagysága, hanem a kör méltó betöltése határoz az ember értéke fölött. Adja Isten, hogy ifjúságunkat a jövő biztos zálogának tekinthessük; adja Isten, hogyne le­gyen okunk Petőfivel felsóhajtani: „Lesz-e gyü­mölcs a fán, melynek nincs virága?“ - Adja Isten, hogy okosabb, képzettebb, jobb, munká- sabb emberekké váljatok, kedves tanulók, mint mi vagyunk; — mert mi éltesebb emberek, úgy nézünk rátok, mint az apa néz fiára, - irigység nélkül. Nincs jó apa, ki ne kívánná, hogy fiából külömb ember váljék nálánál. Adja Isten, hogy szép haladásnak indult nemzetünk a jövőben, a ti tudástok, a ti munkátok, a ti lelkesedéstek se­gítségével, még gazdagabbá, műveltebbé, hatal­masabbá, tekintélyesebbé, boldogabbá legyen. Adja Isten, hogy felségés királyunk is még sokáig örülhessen hű magyar népe boldogságá­nak; sokáig legyen még jóságos atyja ennek a nemzetnek, mely kormánypálcája alatt oly szép virágzásnak indult! Azt hiszem, nem rekeszthetem be szavaimat helyesebben, mintha mindannyiunk érzelmét ko­szorús költőnk eme szavaival tolmácsolom: „ A legelső magyar ember a király, Érte mmden honfi karja készen áll; Lelje népe boldogságán örömét S hir, szerencse koszoruzza szent fejét!“ Bérbeadó üzlethelyiségek és lakás. A Fő-utcn a piac-tér szomszédságában újonnan épülő szálloda és vendéglő épületemben két nagy üzlet helyiség kirakatokkal ahoz megfelelő lakással folyó évi november l=tő! kezdődőleg bérbe kiadó. Értekezhetni STERN ÁR1T1N tulajdonossal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom