Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-06-09 / 23. szám

1907. junius 9. KŐVÁRVIDÉK 3. 2. Hullaszállitást s az ingyen (gratis) te­metkezéseket. 3. Hatósági és magánfertőtlenitéseket hely­ben, esetleg a megye vagy járás területén, nemkülönben az állategészségügyi fertőtleníté­seket ugyanily terjedelemben. 4. A köztisztasági intézményi utcák, terek tisztogatását, locsolását, télen a hó eltakarítását, a szemét-fuvarozást, feldolgozást és égetést. 5. A gyepmesteri, illetve egészségügyi te­lepet. 6. A hulladék-feldolgozó telepet. Tervezetében rámutat azon körülményre, hogy vidéki városaink teljesen tehetetlenül állanak szemben egy-egy járványnyal vagy na­gyobb szerencsétlenséggel. A fejetlenség, az ide-oda való kapkodás nemcsak hogy a legtöbb esetben haszontalan munkát végez, de különö­sen ha valamely járványos betegség felüti a fejét, nem is képes eiiene védekezni, mert nincsenek meg a szükséges eszközei, amit pedig azonnal beszerezni bármily nagy áldo­zatok árán sem lehet. Másrészt pedig folyton és állandóan arra kell törekednünk, hogy az egyes eseteknél alkalmazott erélyes fertőtleni- tési eljárással a mutatkozó veszedelmet már lehetőleg csirájában elfojtsuk. Mennyivel kevesebb ienne a vörheny, kanyaró, tuberculosis, roncsoló toroklob, bárány­himlő minálunk is, ha a kellő óvintézkedések megtétetnének. Hogy mennyire fontos, közérdekű és meg­szívlelendő dolog ez a tervezet, kitűnik abból is, amit előadó a következőkben mond : Rendesen azt halljuk úgy a polgárság, mint a hatóságok részéről: „Megvalósítanánk mi minden modern intézményt, de nincs rá fe­dezet, a község vagy város polgársága nem bírja ki az ezzel járó terheket.“ Jelen szerény javaslatom, illetve munkám főtárgya épen az kiván lenni, hogy mindezen intézmények mikép valósíthatók meg úgy, hogy azok az adófizető polgárságra semmiféle külön terheket ne rójanak, mert ezeknek a dolgoknak a létesítése nemhogy újabb anyagi áldozatokat nem igényel, de még megtakarítást is ered­ményezhet. Rámutat előadásában arra is. hogy mily káros közegészségügyünkre a Cséry-féle szemét­feldolgozó telepen követett eljárás, ahol ezidő- szerint több mint 100.000 vaggon szemét fel­dolgozásával foglalkozó munkások százainak egészsége és élete forog kockán; s ahol a Pál: Oh jól tudom, A többit hagyja . . . Ida . . . asszonyom. Ida: Özvegy vagyok most, független, szabad, Kényemre élem a világomat; Huszonnyolc évvel igy mulatom át A tizennyolcnak eltűnt, szép korát Szabad vagyok most, megvan mindenem, Csak ifjú szivem ifjú álma nem. De . . . lássa, miért. — Pál: Ön könnyezik Ida? Szive még ifjú s nincs mit bánnia. Huszonyolc év? Valóban úgy beszél, Mint az, ki nem az ifjúságnak él. Hiszen megvan még lelke himpora, És az idő le nem törli soha. Mosolyg az élet, hiv száz öröme, Zajong az ár, hát mért nem tart vele? A társaságnak annyi élve van, S amig ezer más vágy rá hasztalan, Ön, ki uralna szivet, szellemet, Búsan lemondva sóhajt: nem lehet! Miért e hang? hiú önámitás, Bocsásson meg, de higyje: semmi más. Ida: Csak úgy Ítéljen mi a nő szive, Ha behatolt a titkos mélyibe. Pál: Boldog, kinek e szépséges titok Kutatás nélkül megfejtődni fog. Ida: Keresse meg: a nyitja merre van, S talán munkája nem lesz hasztalan. Pál: Ida! a nyitja... nem, de nem lehet, Ida, szeret? hát igazán szeret? Ida: Könnyű a titok megfejtése annak, Kinek kezébe hozzá kulcsot adnak. Pál: Oh édes kulcs, mely megnyitotta nékem Boldogságom, és földi üdvösségem! (Függöny.) szeméthegyekben tenyésző patkányok ezrei messze távolságban az egész környéket nagy mértékben inficiálják. Sok megszívlelni való dolog található e munkában, amit mi is megvalósíthatnánk. A tanulságos munkát az érdeklődők figyelmébe ajánljuk, kiknek azt a szerző (Fodor Géza Pusztaszentlőrincen) készséggel megküldi. HÍREK. Junius 8. Személyi hir. Bodnár György kir. tanfel­ügyelő az iskolák látogatása végett községünkben időzött. Gyászeset. Dr. Goldstein Ármin helybeli orvos és dr. Gellért Márton helybeli ügyvéd édesanyja Goldstein Péterné hosszú szenvedés után e hó 5-én Égerháton elhalt. Meghívó. A Nagykárolyi Ipartestület és a Magyar Védő Egyesület 1907. junius hó 16-tól kezdődőleg 1907. julius hó 7-ig bezárólag gróf Károlyi István országgyűlési képviselő és dr. Falussy Árpád főispán védnöksége alatt Nagy­károlyban, a városháza nagytermében és mel­lékhelyiségeiben iparkiállitást rendez, melynek ünnepélyes megnyitására és annak megtekinté­sére az érdeklődőket meghívja a rendező bizottság. Belépődíj a megnyitás napján személyenkint 1 korona, a többi napokon 20 fillér. A megnyitás ünnepsége d. e. 11 órakor kezdődik, mikor a magas kormány képviseletében dr. Falussy Árpád főispán ur Öméltósága ünnepi beszéd kíséretében a kiállítást meg fogja nyitni. A ki­állítás nyitva: reggel 9 órától 1-ig, délután 3 órától 6-ig. Kórházi bizottsági ülés. A nagysomkuti nyil­vános jellegű kórház bizottsága f. hó 6-án tartotta meg rendes közgyűlését dr. Teleki Jenő gróf járási szolgabiró elnöklete alatt. A gyűlésen résztvettek: Gróf Teleki Sándor, Veszprémy Sándor, Hirsch Náthán kórházi bi­zottsági tagok, Buttyán János kórházi gondnok, Buttyán János kórházi pénztárnok és Barna Benő kórházi ellenőr. Ezen gyűlésen állapította meg a korházi bizottság az 1908. évi költség- vetést. A letárgyalt és megállapított kórházi költségvetés szerint mutatkozik bevétel: 14.939 K 95 f. Kiadás: 15.553 K 42 f. Fedezetlen hiány 613 K 47 f. A napi ápolási dijakat 1908. évre 1 K 40 fillérben állapította meg. Elha­tározta még a bizottság, hogy a felszerelési tárgyakról uj leltárt készít, melynek eszközlé­sével Veszprémy Sándor korházi bizottsági tagot, Barna Benő kórházi ellenőrt és Buttyán János kórházi gondnokot bízta meg. Elhatá­rozta végül, hogy a kórház részére főző edé­nyeket szerez be és azokat leltár mellett szük­ség esetére készletben tartja. Járási számvevőnk esküvője. Szabó Lajos, járásunk számvevője a múlt hó 30-án tartotta esküvőjét Berkeszpatakán Vojsza László föld- birtokos és községi biró kedves leányával Ka­ticával. A majdnem hozzáférhetetlen félreeső község talán még soha nem látott annyi intel­ligens úri közönséget egyszerre, mint ez al­kalommal, ami csak annak tulajdonítható, hogy az örömapa, az egész környéken a legnagyobb tiszteletnek örvend és ezért keresték is fel annyian vendégszerető házát. Az alig egy­néhány hónap óta járásunkban működő vő­legény, járásunk számvevője is, rövid idei itteni működése alatt kivívta magának a szim­pátiát a vele hivatalosan érintkező tisztviselők­nél, mely körülménynek bizonyítéka az, hogy esküvőjén megjelent járásunk szolgabirája dr. Teleki Jenő gróf és a járási jegyzői kar majd­nem teljes számban. Ä szép számban egybe- gyült násznép jelenlétében adta össze a ref. egyház szertartásai szerint Pap István ev. ref. esperes a fiatal párt a menyasszony szülői házá­nál, igen szép beszédet intézve a fiatal párhoz. Ennek megtörténte után elindult a nászmenet a községben levő gör. kath. templomba, ahol Botha Gyula berkeszpataki gör. kath. lelkész adta áldását a menyasszony vallása a g. kath. vallás szertartásai szerint. E helyen meg kell dicsérnünk Botha Gyula berkeszpataki g. kath. lelkészt, aki az egyházi szertartás végzése előtt magyar beszédet intézett a fiatal párhoz. Mint násznagy, Szabó Ernő magyarberkeszi kör­jegyző és neje szerepeltek. Az egyházi esketés után a szépszámú násznép az örömszülők há­zánál e célból előkészített helyen estebédre gyűlt egybe, ahol a vendégek a leggazda­gabb ellátásban részesültek. A legjobb ételek és italokban nem volt hiány, ami a vendége­ket a legjobb hangulatra emelte. Az estebéd közben következtek a pohárköszöntők, amikor először Mois Győző kir. járásbirásági aljegyző szólalt fel, éltetve a fiatal párt. Pap István ber- keszi ev. ref. esperes gróf Teleki Jenő szolga- biróra, Simon József a hölgyekre, Pap István p.-fentősi gör. kath. tanító a papokra és az örömszülőkre, László Sámuel jár. Írnok a fiatal párra és Ilosvay Jenő szakállosfalvi körjegyző a papokra emelték poharukat. Az estebéd be­fejeztével táncra perdült a társaság, amelyet Teleki Jenő gróf a menyasszonnyal nyitott meg s ezután a táncot Székely Lottikával folytatta. így folyt a mulatság a legjobb hangulatban reggelig. Községi közgyűlés. Nagysomkut község f. évi junius hó 2-án tartott rendkívüli közgyűlé­sében elfogadta gróf Teleki Jenő tűzoltó fő- parancsnok javaslatát a tűzoltóság szervesésére vonatkozólag és annak végrehajtásával őt bízta meg. Ellenben a mászó-torony építésére vonat­kozó javaslatot mellőzte, amennyiben az arra szükséges költségekkel a község ezidőszerint nem rendelkezik.Elhatározta továbbá, hogy a vasúti ál­lomáshoz vezető ut bejárójánál és acsolti utón egy- egy uj utcai lámpát állíttatott fel. A piac tér ren­dezésére vonatkozó javaslatot elfogadta és an­nak végrehajtásával a községi elöljáróságot bízta meg. Felír az államvasutak igazgatóságához a vasúti menetrend helyesebb összeállítása iránt és főleg azért, hogy a vasutunknak csatlakozása le­gyen a reggeli gyorsvonathoz Budapest felé, továbbá, hogy délután Budapest felől jövő gyorsvonat Gilvácson feltétlenül álljon meg és végül, hogy a Szatmár- Erdődi vonatnak is fel­tétlen csatlakozása legyen vasutunkhoz. Elha­tározta továbhá, hogy e tárgyban csatlakozásra hivja fel az összes érdekelt községeket. Ezeken kívül még több tárgyat tárgyalt le a közgyűlés. Tűz Magyarberkeszen. E hó 1-én délután Fodor Samu magyarberkeszi lakos udvarán tűz ütött ki, mely alkalommal a csűr és az istálló, amely biztosítva nem volt, leégett. A kár mintegy 300 korona. Mint tudósítónk írja a tüzet a károsult és szomszédjainak gyer- : mekei okozták, akik az udvaron gyufával ját- ■ szottak és a gyufát passzióból pattogtatták. Jó lesz a szülőknek nagyobb gondot fordítani arra nézve, hogy gyermekeik ilyen mulatságot ne űzzenek, mert ezáltal kiszámithatlan kárt okoz­hatnak a gyermekek. Meghívó. A nagysomkuti járás izr. hitköz­ségei által Nagysomkuton a hitközség tanács­termében f. 1907. junius hó 23-án d. e. 11 órakor tartandó választási közgyűlésre van szerencsém a vidéki és helybeli izr. hitközségi tagokat tisztelettel meghívni. A gyűlés tárgya: Hitközségi kér. elnök választása. Nagysomkut, 1907. junius 2. Goldstein József, járási alelnök. Megváltoztatott határozat. Nagysomkut köz­ség képviselőtestületének ama határozatát, mely- lyel Grün Ede szilágysomlyói illetőségű borbélyt település iránti kérelmével elutasította, a vár­megyei közigazgatási bizottság megsemmisítette és nevezettnek Nagysomkut községben való le­településre az engedélyt megadta azon indok­ból, mert nevezett mint fodrász Szilágysomlyó rendezett tanácsú város rendőrkapitánya által kiállított hatósági bizonyitványnyal igazolja, hogy magyar állampolgár, csőd alatt nem áll, büntetve nem volt s általában erkölcsi maga­viseleté kifogás alá nem esett, magát pedig mesterségéből fentarthatja, ennélfogva a község a települést meg nem tagadhatja. Siketnémák felvétele. A siketnémák debre- czeni intézetébe a jövő iskolai évben 15 első osz­tályos nyer felvételt. Folyamodni lehet 7 — 10 éves korban levő mindkét nembeli siketnéma gyerme­kekért. A kérvény folyó évi junius 15-ig beadandó. Hozzá intézett megkeresésre mindenben tájéko­zást nyújt az intézet igazgatósága. 50.000 darab égdeli ujíég/a STERN ARMIN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom