Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-06-02 / 22. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: i Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. Egész évre.....................8 K Negyed évre .... 2 K , D .. „ ------------Fé l évre ...... 4 „ Egy szám ára . . 20 fillér Felelős szerkesztő: Barna Benő. MEOJELEN TÜNDÉN VASARNAP. V. A felmerülendő állandó költségek fedeztetnek : Javaslat. Dr. Teleki Jenő gróf nagysomkuti járási szolgabiró ur tollából vettük az értékes czikket, melyet lapunk főhelyén eredetben közlünk a következő sorok utján: A nagysomkuton ujjonnan szervezendő tűzoltóságra vonatkozólag: I. A tűzoltóság címe: Nagysomkut községi tűzoltóság. II. Létszáma: 1. főparancsnokság, 2. egy alparancsnok, 3. egy tűzoltó őr, 4. tizenkét tűzoltó. Ezen kivűl, vagy még ezeken kivűl 2 — 3 őrparancsnok, a kik külön díjazásban nem részesülnek. A tüzoltő legénység díjazásban részesülne. Még pedig minden egyes tűzoltó — minden egyes gyakorlaton való megjelenésért 60 fillér gyakorlati díjban részesül — azonkivűl 1 rend ruhával lesz ellátva. III. A tűzoltó legénység kiképzése végett egyelőre 7 hónapi idő tartamra, tehát 1907. junius 1-től 1907. dec. 31-ig fizetéses alparancsnoki állás rendszeresítése javasoltatik, a melynek tartania esetleg dec. 31-én túl (a szükséghez képest:) 6 hónapra vagy esetleg 12 hónapra is meghosszabbítható lenne, ennek fizetése havi 50 korona és 10 korona lakáspénz összesen 60 korona, 1 rend ruha, 1 pár csizma i és egy pár cipő. Feladata az összes tűzoltó szerek jókarban tartása a legénységnek 36 heti időtartamban való kiképzése, - hetenkint | 1-szer vasárnap tartandó gyakorlatokon. Törekvésünk oda fog irányulni, hogy eme meglehetős anyagi áldozattal járó — oktató — alparancsnoki állást mielőbb I nélkülözhetővé tehessük. Ezen oktató alparancsnoki állás betöltésénél Fábri Pál nyugdíjas fővárosi i tűzoltó jelenleg nagysomkuti lakos hoza- tik javaslatba, aki mint alapos szakképzett ember a nagybányai városi tűzoltóság szervezésénél is közreműködött. IV. Minden olyan dolog, a mi szolgálatra — a szolgálati viszonyra stb. vonatkozik — a testület belügyét képezi -- a miről azonban a főparancsnokság — a községi elöljárósághoz beadandó évzáró jelentésében beszámolni tartozik. 1- ször a már befolyt tűzoltó váltságdíjak összegéből. 2- szor a jelenleg és befolyó váltságdíjakból. 3- szor a Teleki Géza gróf-féle alapítvány kamataiból. 4- szer a zászló-alap kamataiból. Ezen felsorolt összegekből esetleg kisebb átmeneti költségek is fedeztetnek u. m. nyomtatványok beszerzése sat. Minden nagyobb átmeneti költséget azonban, úgymint épület javítás — szerek beszerzése stb. a község tartokik fedezni. VI. A felmerülő költségek tételenkint 1 és összegezve 12 tűzoltó díjazása 36 gyakorlatra ä 60 fillér, 259 korona 20 f., oktató alparancsnok fizetése havi 60 kor. 7 hóra 420 korona. 1 pár csizma.......................20 K 1 pár cipő............................10 K 1 rend ruha.......................40 K 12 tűzoltó ruha a 30 korona 360 K nyomtatványokra..................40 K tűzol tó őr fizetése . . . . 216 K Összesen: 1365 K 20 f. Üdvös volna, ha a község a tűzoltó őr díjazását, a ki különben mint lámpaA „KŐYÁRYIDEK“ TÁRCÁJA. A madarak napján. Irta és az állami iskola által tartott madarak ünnepélyén felolvasta Zsilinszky István állami tanító. Mélyen tisztelt Közönség! Kedves Gyermekek! A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1906. április 27-én 26.124. számú rendeletével úgy intézkedett, hogy minden év julius 1-én ünnepség tartassák az iskolákban, madarak napja néven. Hogy mi vezette Őt e rendelet kiadására, azt mindannyian tudjuk : a madarak védelme, az elhagyott, üldözött madarak iránt is nemesen dobogó szive. „Minden embernek, ki nyitott szemmel jár a természetben, bizony már feltűnik, hogy megcsappant a fecskék száma, a vetésben már alig-alig szól a pity- palaty; a kökényesből kimaradoz a poszáta és' a „tövisbijók“ sok más fajtája“. Ez pedig nagy baj! Mert a megsokasitott termesztménynyel sokasodik annak minden fajta ellensége és kárositója is; nagyon meg kell fontolnunk cselekvésünket, mert szükséges, hogy hasznos madarainkat megtarthassuk, azokban ezentúl is teljék, a haszon mellett gyönyörűségünk — mondja Herman Ottó. Bizony itt az ideje, itt az utolsó órája, hogy siessünk védelmére a madárseregnek, mert maholnap alig lesz madarunk, midőn már megbecsülnénk, nem lesz mit megbecsülni. A madarak üldözésének főoka nem az ember ellenszenvében, gyűlöletében van, hanem tudatlanságában, könnyelműségében. Épen ezért a madarak üldözésének gátat lehet vetni helyes ismeretre való vezetés, fölvilágo- sitás által. E célból rendelte el a nm. miniszter ur e nap megünneplését, hogy a gyermekeket s mindazokat, kik nem ismernék a madarakat a természet határában, kellő felvilágosítás után meglehessen nyerni a madárvédelemnek. A tudomány a madarakról a következő- képen szól: „A madarak nélkülözhetetlen szemet alkotnak az élőlények láncolatában; az állatvilág egyensúlyának hathatós őrei ők, mert megakadályozzák más állatosztályok, kivált a rovarok túlkapásait, melyeknek kiszolgáltatva, az egész természet alighanem elpusztulhatna. A haszon persze, mit nekünk szereznek, nem számítható ki, még kevésbbé becsülhető meg, mert e tekintetben még sok az eldöntetlen j kérdés; az azonban meglehetősen bizonyos, hogy ez a haszon nagyobb, mint az a kár, mely a madarak révén ránk háramlik. Ezért tehát helyesen cselekszünk, mikor őket oltalmunkba, ápolásunkba fogadjuk.“ (Brehm.) íme tehát az isteni gondviselés nem cél nélkül helyezte a madarat a természetbe. S az a kis madár be is tölti hivatását. Mily szorgalommal, hasznos falánksággal, ügyességgel tisztogatja fáinkat s minden növényünket az ártalmas rovarok, férgektől. Ha megfigyeljük e kis állatok rendszeres, hasznos munkáját, lehetetlen, hogy fel ne emelkedjünk lélekben nagy Alkotójához. Kis gyomra éhező fiókái munkára késztetik. Ő dolgozik. Dolgozik, nem mint a durcás gyerek, hanem jókedvvel, dallal, csicsergéssel. Isten kezének eszközei ők. Kétségtelenül a beléje öntött természeti ösztön készíti a rovarok pusztítására, de munkájuk elvégzésében, annyi ügyességet, önállóságot tanúsítsanak, hogy lehetetlen tőlük megtagadni minden öntudatosságot. Mily leleményesek a rovar lesésében, az elejtésben, fiókáik táplálásában, a fészek készítésben. Miért ne volna neki szabad egyik fáról a A Kórház-utcában levő és tulajdonomat képező azon lakóház, melyben Szappanvos kir. járásbiró ur lakik, mellék épületekkel együtt bérbe kiadó. ' ::~ZI Értekezhetni ez iránt bármikor alulírott tulajdonossal KTyilván Miltlós.
