Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-05-26 / 21. szám

1907. május 26. KOVÁRVIDÉK 3 művészeti szempontokat követve, nem mindig jutnak valójában érvényre. Sokkal udvariasabbak vagyunk, mint hogy erről bővebben beszéljünk, csupán a mondottak támogatására engedtük meg magunknak e pár szavas kitérést. Hogy sóit qui moly pense. A másik tényező — s erről már nyíltabban beszélhetünk - a férfiak felfogása szerint iga­zodik. Amennyiben befolyással bírtak a férfiak a nők öltözködésére — s bizony igen sok be­folyásuk volt — s azok t. i. a nők az általános művészi, esztétikai határt átlépték, az ódium azért minden gondolkozás nélkül rákenhető a férfiakra. Ez bővebb magyarázatra nem igen szorul s ha valaki mégis, ennek precizirozásait kívánná - feltéve, hogy nő az illető - csak annyit felelhetünk neki, hogy erre vonatkozólag az általános emberi gyarlóság, illetve az egeiz- mus, vagy jobban mondva a hiúság jegyében maradunk adósok a válaszszák Az obscenitás bizonyos fokú lábrakapása az öltözékben a korral jár, magában viseli a társadalom jelenlegi képét, természetesen csak részlegesen, már a mennyire obscen jelenlegi társadalmunk. Ez azonban egy nőt sem riasztott vissza s úgy tudjuk nem is riaszt a divatnak való hódólástól. Bizonyos abszormitások támadhatnak ezen a téren is, amint minden téren támadnak is, az igazi esztétika azonban mégis lecáfolja s amilyen kihívó annak a fellépése, olyan rész­leges az élete is. Feltűnik itt is, ott is, de valójában nem tud érvényre jutni. Az igazi művészet szelleme, mely körül lengi haladó, folyton előbbre jutó társadalmunkat, nem engedi hogy befészkelje magát a triviális Ízlés, illetve Ízléstelenség az ő honába. HÍREK. Május 25. Kinevezés. A mint legőszintébb örömmel értesülünk, a kereskedelmi miniszter Ince Kál­mán műszaki tanácsost, kinek kitűnő szak cik­keiben többször volt alkalma a „Kővárvidék“ olvasó közönségének gyönyörködhetni, ugyan­csak Budapest székhelylyel műszaki főtanácsosé nevezte ki. — A törhetetlen kötelességtudás, szorgalom, szakmabeli kiválóság érdemeit jutal­mazó eme kitüntetés széles hírben fogja a jól­eső örömek megnyugtató és biztató érzéseit felgerjeszteni. Az alig ötven évet mint szellemi és testi erejének teljes virágzásában bővelkedő főtanácsos életrajzi adatai nagy vonásokban a következők. Ince Kálmán Zoványon Szilágyme­gyében született előkelő közép nemes családból az 50-es évek körül. Középiskolai tanulmányait Zilah és Debrecenben kitűnő eredménynyel elvé­gezvén, előbb Zürichi, majd a hírneves Stutt­garti műegyetemnek polytechnicusa lett egyik legkiválóbb növendéke úgy, hogy amint a mér­nöki oklevelet megszerezte Kolozsvármegye az alig 24 éves fiatal embert megyei főmérnöknek megválasztotta. Itt pár évig működvén, átment az akkor Kolozsvárt újonnan felállított állam építészeti hivatalhoz főmérnöknek, a mely mi­nőségben mint hivatal vezető főnök, később Karánsebesen és Deésen tett állami szolgálatot. Mintegy 8 év előtt műszaki tanácsosi ranggal Marosvásárhelyre nevezték ki kerületi közúti felügyelővé és innen hasonló minőségben a minisztériumhoz hívták be, ahol az a kitüntetés érte, hogy a miniszter részéről ő lett kiküldve 4000 K államsegélylyei a st. louisi kiállításra Amerikába az ottani közutak tanulmányozására. Amerikai tapasztalatairól igen gondos és érté­kes tanulmányt irt és felolvasást is tartott ve­thet képekkel a budapesti országos mérnök-és gépész-egyesületben a technikai tudományok­kal foglalkozók eme előkelő clubjában. Műkedvelői előadás Magyarberkeszen. A ma­gyarberkeszi ifj. egyesület f. hó 21-iki műked­velői előadása ezúttal is kitünően sikerült. Az érdeklődő közönség zsúfolva töltötte meg az áll. iskola mindkét helyiségét, az eső erősen csapkodta az ablakokat de azért benn kitűnő kedv, sok szép nóta kallszott. Késő reggelig tartott a jókedv, úgy hogy lámpáknál már nem kellett táncolni, sütött egy nagyobb lámpa is — a nap. - A koldus a hatodik faluban lehetett, mikor vége volt. a hejehujának. Az előadás a legjobbika volt az egyesület ily irányú törekvé­seinek. Gyönyörködtünk benne. Olyan ottho­nosan mozogtak a színpadon. Bámultunk egy veterán vérbeli színészt, az öreg Körössyt. Jaj, de megnevettetet, megkacagtatott. Minden moz­dulata, minden szava kitörő hahotára hangolt. Szépen játszott Simon tanító, Göndör Sándor­ban igazán jó volt. Szépen énekelt. Kolozsvári Ilona, Finum Rózsiját ügyességéért meg is tapsoltuk. Kádár Fmzsébet Boriskája olyan ked­ves volt. Csiszár Ágnes Bátki Tercsi szerepé­ben figyelmes leánynak mutatkozott. Dézsi Ida Kolozsvári Mari és Berkeszi Eszter veszekedő asszonyai sokszor megkacagtattak. Jó volt Go- noszné szerepében Domokos Teréz. A férfisze­repekben Dézsi Sándor, Dézsi Károly, Skárlát Sándor, Mikola Sándor, Demeter László, Bon- ridás Sándor ügyeskedtek. A két cigány szere­pét, valamint a makhetes szerepét játszók Si­mon József, Demeter Ferenc és Pajovlos Pál igen sokszor megnevetettek. Kitűnő kedvvel bontotta is az öreg Körössy a színpadot az elért siker után. Meghívó. A nagysomkuti áll. elemi iskola a nagym. vallás és közoktatásügyi miniszter ur rendelete értelmében f. évi junius hó 1-én a „Madarak napját“ ünnepeli, melyre a község lakosságát tisztelettel meghívja az iskola tanító testületé. Az ünnepség az áll. iskola udvarán reggel 8 órakor kezdődik következő műsorral: 1. Himnus éneklik a növendékek. 2. Alkalmi beszéd tartja Zsilinszky István tanító. 3. Költe­mények a madarakról, előádja 14 növendék. 4 Ta- nulságosmondókák a madarakról előadja 3 növen­dék. 5. Madarak beszéde. Megmélyesités, előadja 4 növendék. 6. Szózat, éneklik a növendékek. Délután kirándulás az erdőbe. Országos vásár. Községünkben a legköze­lebbi országos vásár f. május hó 29-én és 30-án fog megtartatni és pedig 29-én barom és 30-án az országos vásár. Népnevelési bizottság. A törvényhatóság állandó népnevelési bizottságot alakított a tör­vényhatóság müveit társadalom sorából. Járá­sunkra, mint ilyenek Gróf Teleki Sándor és Veszprémy Sándor r. kath. plébános választatott meg. A tanítók sorából pedig Bogdán Gábor gör. keleti tanító lett megválasztva. Iparügy. A múlt hét folyamán a következők­nek adatott ki iparigazolvány: Héner Ábrahám­nak mészáros, Fein Józsefnek órás, Drágán Szeptimusznak rőfös és divatáru üzletre, Lon­don Mórnak szatócs üzletre és Sárközi Gézának szabó iparra. Erdő felosztás. A nagysomkuti kisebb ne­mesi erdő felosztása ügyében készített mérnöki munkálatok helyesbitese tárgyában az érdekel­tek meghallgatására a szatmárnémeti kir. tör­vényszék folyó május hó 28-ik napjának d. u. 2 órájára Nagysomkut községházához tárgyalást tűzött ki, mely helyre és időre az érdekeltek meghivattak. Gondatlanság áldozata. A kővárhosszufalusi uradalomban szolgálatban álló béresek egy ka­zal polyva közelében tüzet raktak, hogy szalo­nét süssenek és miután a szalonát megették lepihentek és mindnyájan jóízűen elaludtak. Eközben azonban a boglyapolyva is tüzet fo­gott a gondatlanság folytán égve hagyott tüzé- től és a boglya alatt fekvő Lára Gyuri béres ruhája is meg gyuladt és csak akkor ébredt fel amikor már a testéhez ért a tűz. Jajgatására társai is felébredtek és amikor az égő ruháját róla lehúzták súlyos égési sebeket szenvedett, amely nagyon könnyen végzetessé válhatott volna. Figyelem! A Füred (Garbonácz) gyógyfürdő kezelőségének lapunk mai számában közzétett hirdetésére - ez utón is felhívjuk lapunk m. t. olvasóinak figyelmét. meg a régi rendet, a már megszokott törekvést, mint a felesége életében. Már a vérében volt ez, meg aztán érezte is súlyosan az asszony hiányát, hát pótolni akarta, a hol csak lehetett. Erzsiké még kicsiny volt ahoz, nogy teljes egészében átérezze az anyja halálával ért vesz­teséget, de azért Tóth uram jól tudta, hogy a felnőtt Erzsikének már szüksége lesz valakire, aki az anyját pótolja mellette. Sokszor megfordult ez a fejében, vala­hányszor csak hazahozta tanítás után a kis­leányt az asszonynélküli házba. Eleinte a cseléd ment Erzsikéért, de később maga vette át ezt a feladatot teljesen. Annyira, hogy szinte rosszul esett, ha néha ügyes-bajos dolgai nem engedték meg ezt neki. Megismerni kezdte Koller Editet és vonzódni is hozzá egyszersmind. Jól esett együtt lennie, ha csak néhány percre is ezzel az erős büszke leánynyal, kinek minden mozdu­lata, egyszerű és nemes viselkedése elárulta az egykor gazdag és előkelő élethez szokott leányt. Tetszett neki ez a határozott, álszemérem nél­küli élet: egy fiatal leány, büszke és aki csupa erővel és akarattal van tele, a ki nem érzeleg a múltnak romjain, hanem erős, azt mondhatni férfikezekbej építi a saját jövőjét újra. Koller Editet előbb csak a kíváncsiság vonzotta az aranyparaszthoz. A mesés gazdag­ság, a mit ez az egyszerű és mégis jóval a többiek felett álló fárfi egyedül, a két kezével, a vele született intelligenciával és józanságával szerzett össze. Mindez erős vágyat keltett benne még jobban megismerni kis tanítványa apját. S erre kitűnő eszközül kínálkozott Erzsiké, aki tanítónőjét majdnem úgy bálványozta, mint a saját édes apját. A kisleány mintegy kapcsot képezett apja és tanítónője között. így ismerték meg egymást teljesen. A kisleány mindennap tudott valamivel eldicsekedni tanítónője felől az apjánál, s a gyerekes naivság, melylyel az történt, meggyőzték Tóth Gergelyt arról, hogy Erzsiké elragadtatása nem ok nélkül való. Viszont a tanitókisasszony előtt sem volt szó­fukar Erzsiké apja felől. így eleinte titkos rokon- szenv, később az egyre hatalmaskodó és már eltagadhatatlan szerelem férkőzött be az arany­paraszt szivébe. Eddig még nem ismerte a szerelmet. A feleségét becsülte annak idején, talán szerette is olykor, a mint a kislánya anyját szeretni illik és aki neki hűséges élettársa volt mind­végig. De azt az érzést sohasem érezte iránta, a mit most Koller Edit iránt. Egyszerre lepte meg ez az érzés, az ismeretlen vágy észrevét­lenül költözött beléje, de azért számot tudott vetni magával józanul, mint a hogy egész éle­tében mindig a józansága uralta őt. Megvizs­gálta önmagát szigorúan s mindent úgy talált, hogy még képes boldogítani olyan nőt, aki az egész férfit keresi élettársul magának. Elfogu­latlanul, a hogy mindég cselekedett, úgy most is. Egy nap kézenfogva a kis Erzsikét, ünneplő ruhájában jelent meg Koller Edit előtt. Ezüst gombos paraszt dolmányában, kordován csiz­májában lépett a leány elé. Nem volt ezen ruhán semmi affektált keresettség, hanem egy­szerű és gazdag volt, mint a gazdája jó maga. Koller Edit egy perc alatt tisztában volt a helyzettel. Eléje sietett s komoly arccal fo­gadta a kisleány apját, mint egyébkor.- Kisasszony - kezdte a szót Tóth Gergely — komoly s fontos dologban jöttem ezúttal kegyedhez. Megkérdezni önt, tudna-e anyja lenni az én kis Erzsikémnek, tudna-e én­nekem hű élettársam lenni ? Bátran volt ez mondva, minden cikornya nélkül egyszerűen és önérzetesen. Tóth Gergely még a kezét is odanyujtotta, azt az erős, férfi­kezet, a melyet támaszul ajánlott fel ennek a szép és büszke leánynak, ki csak beletette kes­keny, nőies jobbját Tóth uram erős tenyerébe és megszorította azt férfiasán. Az aranyparaszt pedig, aki soha nőnek még nem csókolta meg a kezét, most lehajolt és egy forró csókot nyomott a Koller Edit halvány erekkel átszőtt, kicsiny kezére. 50.000 darab égetett aj téqta étadó atalirottttál. STERN ÁRMIN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom