Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-05-19 / 20. szám
1907. május 19. 3 KŐVÁRVIDÉK tályu aljegyzői állásra. Sepsy Sándor árvaszéki ülnöknek, Kerekes Zsigmond I. osztályú aljegyzőnek, Kállay Ödön I. osztályú szolgabirónak, Jékey István II. osztályú szolgabirónak, Szintay Gábor III. aljegyzőnek, dr. Luby László IV. aljegyzőnek, ifj. Luby Géza V. aljegyzőnek, dr. Gyene Pál VI. aljegyzőnek egyhangúlag választatott meg. A megválasztottak az esküt nyomban letették a közgyűlés előtt. Ezeken kívül még sok tárgya volt a közgyűlésnek, melyek letárgyaltattak. A 7 — 15 éves hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek eltartási költségeire az l°/0-os pótadót a közgyűlés nem szavazta meg. A tárgysorozat teljes letárgyalása után dr. Falussy Árpád főispán az ősi szokásnak hódolva törvényadta jogánál fogva dr. Rottenbiller Ödön bikszádi fürdőorvost tb. főorvossá; dr. Németh Béla közig, gyakornokot tb. aljegyzővé; Szuhányi László és dr. Toóth Tibor közig, gyakornokokat tb. szolgabirákká nevezte ki. Iskolaügy. A helybeli állami iskola gondnoksága f. hó 11-én gyűlést tartott, mely alkalommal megállapította a vizsgálatok sorrendjét. A vizsgák a következő sorrendben fognak megtartatni : junius hó 14-én d. e. 11-12 óráig a gazdasági ism. iskola, junius 15-én d. u. 3-tól fél 5-ig a IV. oszt., junius 18-án d. e. 9-10-ig az I. fiú oszt., junius 18-án d. u. 3-5-ig az I. leány osztály, junius 19-én d. e. 9-10-ig a II. osztály, junius 19-én d. u. 3 —5-ig a III. oszt., junius^ 20-án d. e. 9-11-ig az V. és VI. oszt. Öngyilkossági kísérlet. Özv. Somogyi Istvánná szilágynagyfalusi lakos itten lakó leánya látogatására jött. A 60 éves asszony, a ki különben nagyfokú idegbajban szenved, egy borotvával nyakát metszette el, szerencsére azonban a borotvának nagyon rósz éle volt és igy a nyakán csak a bőrt vágta el, nemesebb ereit nem érintve. A házbeliek csakhamar észrevették és a gyors orvosi segély igénybevétele ^mellett sikerült az elvérzést megakadályozni. Érdekes különben, hogy az öngyilkos jelölt előre elkészítette magának a fekhelyét, párnákkal és paplannal és lefeküdt és csak azután hajtotta végre tettét, a ki különben azt állítja, hogy egy öreg ember vágta el a nyakát, a ki pénzét akarta elvenni. Ez azonban nem való, mert valószínű, hogy pillanatnyi elmezavarában tette ő maga. Óvodánk ügye. Mint értesülünk, a minisztérium nem fogadta el az ovoda felépítésére beérkezett ajánlatokat, amennyiben vállalkozni szándékozók az elkészített költségvetésre 30°/o felülfizetést kértek és igy újabb árlejtést rendelt el, melynek eredményét még nem tudjuk. De amennyiben a jelenlegi viszonyok között ki van zárva, hogy az engedélyezett összegért valaki felvállalja annak felépítését, nagyon könnyen megtörténik, hogy az építkezés a folyó évben teljesen elmarad. Pedig nagyon, de nagyon ajánlatos volna, hogy nagyobb áldozattal is az ovoda épülete községünkben sürgősen felépittessék, mert a halasztás több szempontból káros hatással lenne, annál is inkább, mert mint tudjuk, a jelenlegi bérelt ovoda- helyiség bérletét a tulajdonos felmondta, más alkalmas helyiség pedig nincs községünkben s igy oda jutunk, hogy ovodahelyiség hiány miatt az ovodát fel kell oszlatni. Nagyon ajánljuk ezen körülményt az illetékes intézők figyelmébe azzal, hogy a jelen esetben nem tanácsos szűkmarkúnak lenni, hanem igen is oda kell hatni, hogy nagyobb áldozatok árán is az ovoda épülete még a folyó évben feltétlenül felépüljön. Meghívó. A sárosmagyarberkeszi ifjúsági egyesület 1907. évi május hó 20-án (pünkösd másodnapján) az állami elemi népiskola termeiben, saját pénztára javára, műkedvelői előadással egybekötött táncmulatságot rendez. Belépti dij I. hely 1 K 20 f, II. hely 80 í, III. hely 60 f, állóhely 40 f. Kezdete este fél 8 órakor. Felül- fizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Színre kerül: „A falu rossza“. Népszínmű 3 felvonásban. Irta : Tóth Ede. Személyek: Feledi Gáspár gazdag falusi föld- mivelő: Dézsi Károly; Lajos, Boriska, gyermekei: Dézsi Sándor, Kádár Erzsébet; Bátki Tercsi, árva Feledi G. gyámsága alatt Csiszár Ágnes; Göndör Sándor, szolgalegény Simon József tanító; Finum Rózsi, menyecske Kolozsvári Ilona; Csapó, gazdaember Csolti József; Csapóné, Sulyokné, Tarisnyásné, módos asszonyok: Dézsi Ida, Kolozsvári Mari, Berkeszi Eszter; egy öreg paraszt: Demeter László; megyei csendbiztos: Mikola Sándor; Kónya, kántortanitó: Skárlát Sándor; Gonosz Pista, bakter: Körösi Bertalan; Gonoszné: Domokos Teréz; Cserebogár Jóska, szőlőpásztor: Csiszár Károly; Czene, czigányprimás: Simon József; Adus, vén czimbalmos: Demeter Ferenc; a „makkhetes“ kocsmáros: Rápolti Pál; Jóska, béres Bonczidai Sándor; I-ső, Il-ik, III-ik koszorús leány : Magyari Ju'iska, Rápolti Teréz, Kolozsvári Katicza. Történethely: Felső-Borsod vidéke. Idő: jelenkor. Az első és második felvonás között egy évi időköz. rózsát se látok itt. Egész más ez itt, mint odahaza. Föbbug Juhász Péterné: - Bizony jobb lett volna odahaza bevárni a Pünkösdöt. Imádkozhattunk volna a Krisztushoz, hogy szerencsénk legyen. — Imádkozhatsz itt is húgom, szólt az öreg Galambos. Az Isten mindenhol ott van, ha akar. Ahol nem akar, ott az imádság úgy sem használ. — Ne mondjon ilyet, mert megveri, riadt föl az asszony. — Jobban már nem verhet - feleli az öreg. És aztán megindult a beszéd. Milyen is lehet most odahaza a Pünkösd? Erről folyik a beszéd. Mit mondhatott a pap a prédikációban? Bizonyosan azt, amit tavaly mondott, de az nagyon szép is volt. A legények bizonyára kint jártak már a majordülőben, ahol vadon nőnek a szép pünkösdi rózsák és elhozzák a leányoknak. Föltüzik a hajukba, kinek — minél pirosabb a rózsája, annál hűségesebb a szeretője. Most talán már táncolnak is a Csülök zsidó kertjében és mulatnak. Jó kedve van a fiatalságnak, akármilyen szomorú is az élet. Az öregek, kivált a gazdák kisétálnak a földre és nézik mint nő az ég felé az áldás, ami csak a gazdagoknak jut. Búza, búza mindenütt, amerre a szem ellát, pipacs, kikerics virít közte hébe-hóba és az érlelő forró napsugárban gyönyörű délibáb játszik a nyírségi világban . . . Ha rossz is, ha szomorú is az élet a Nyírségen, mégis csak jobb talán odahaza. . . . Mi lesz velük a kietlen idegenben, ahol még soha nem jártak, amiről még soha nem is álmodtak? Odahaza legalább tudták, hogy hol fognak feküdni, ha vége lesz a földi szenvedésnek. De most már ezt se tudják. Tengerben-e, földben-e, bányában-e hol fognak elpusztulni? Pünkösd tüzes nyelve megszólalt lelkűkben és kínos, keserves dolgokat beszélt. S ahogy könyben úszó szemeikkel rámeredtek az izzó fénysugarakban reszkető hegyekre, úgy érezték, hogy soha, még az övéik sírjánál sem fájt úgy a szivük, mint most, piros Pünkösd napján. Ültek sírva magukba roskadva a kivándorlók, elhallgatott a beszéd, mintha csak robogó, élőkkel megrakott sírbolt lenne ez a száguldó vonat. Merészen^ kanyarult a gőzparipa. A hegyek elmaradnak. És egyszerre harsogó, szilaj kiálltás hallatszik, fölriasztja a roskadt utasokat:- A tenger! a tenger! Az ablakhoz rohannak. Mélyen alattuk bontakozik ki vakító sugárözönben a csendes, a nyájas, a végtelen kék tenger, a rejtelmes, az ismeretlen jövő. Szinte felfalják szemeikkel a nagy vizet, megkínzott lelkűk beleszédül az ösmeretlen rémekkel fenyegető jövendőbe. K. Q. Figyelem. Nyilván Miklós, Ecker Béni és Stern Árminnak lapunk jelen számában közzé tett hirdetésére ez utón is felhívjuk lapunk t. olvasói b. figyelmét Iker szülés. Árgyilán György neje Vanca Juli helybeli lakos két gyermeknek adott életet és pedig egy fiú és egy leánynak, ügy az anyja mint mindkét gyermek jó egészségnek örvendenek. Tűz Csolton. Folyó hó 10-én este Csőit községében tűz ütött ki, amely községünkbe is nagyon jól látszott. Ábrahám József ottani lakos tulajdonát képező pusztán álló lakóháza gyuladt meg és égett el. Mint halljuk biztosítva volt. 30 millió korona nyeremény. Ezt a hatalmas összeget fizette ki vevőinek rövid idő alatt osztálysorsjáték nyereményekben a Török bankház Budapesten. Egyedül a most végződött 19. sorsjátékban körülbelül 2 millió koronát nyertek vevői. Nem múlik el ugyanis egy huzási nap sem anélkül, hogy e bankház vevői ne nyernének és ennek köszönheti, hogy a legtöbb ember Töröknél rendeli meg sorsjegyit. Azonkívül pontos kiszolgálás, a nyeremények tervszerinti azonnali kifizetése, szigorú titoktartás üzleti elvének szilárd alapját képezi. Aki tehát osztálysorsjegyet óhajt vásárolni, bizalommal rendelheti meg ezeket Török A. és Társa bankházában, Budapest, IV. Szervita-tér 3. Fióküzletei: Teréz-körut 46., Muzeum-körut 11. és Váci-körut 4. szám alatt vannak. Körlevél uj telepítések érdekében. A földművelésügyi miniszter az utóbbi három év statisztikai adataiból arról győződött meg, hogy számos községben a népesedés rohamosan halad ugyan, de a megművelhető földterület egyáltalában nincs arányban a lakosság számával. E bajon segítendő, a miniszter körlevelet intézett a vármegyék alispánjaihoz, melyekben ismertetve e körülményt, felhívja őket, hogy tőlük telhetőleg ez irányban egészségesebb állapotokat teremtsenek. A rohamosan népesedő községekből kívánatos volna a kirajzás, még pedig olyan vidékre, ahol a népesség ritkább, ami által a megélhetési viszonyok is kedvezőbben alakulnának és a munkáshiányra is kedvező befolyás volna gyakorolható. Kereskedés növényekkel. Az élőnövényekkel való kereskedés tárgyában kibocsátott földművelésügyi m. kir. miniszteri rendelet szerint élőnövényeknek külföldre való szállítása csak azon esetben van megengedve, ha azon telep, melyről a szállítás történik a szabad forgalomra jogosított kertészek kimutatásában már bent foglaltatik, vagy abba hatósági vélemény folytán felvétetik. Egy bankház csodás szerencséje képezi a közbeszéd tárgyát. Nem múlik el húzás, hogy a nyeremények azonnali kifizetéséről oly előnyösen ismert Dörge bankház Budapest, (Kossuth Lajos-utca 4.) felei számára, úgy a bel- mint a külföldön, ne röpítene szét örömhíreket. Ismételten, sőt a legutóbbi húzások alkalmával kétszer egymásután juttatta e szerencsés bankháza felei számára a legnagyobb főnyereményt. Ama körülmény pedig, hogy e bankház a rövid 6 hó leforgása alatt 3 milliónál nagyobb összegű nyereményeket fizetett ki, oly egyedül álló rekordot képez, hogy eme szokatlan jelenségek behatása alatt a Dörge bankháza felei napról- napra rohamosan szaporodnak. Miért is játszunk? Hogy nyerjünk. Miután pedig a magyar közmondás is azt tartja, hogy „aranyutakon aranyszögeket lelsz“, világos, hogy a felek e bankházat közmondásossá vált szerencséje folytán keresik fel. Ami pedig az osztálysorsjáték páratlan s az egész világon egyedülálló esélyeit illeti, ezek már annyira a köztudatba mentek át, hogy szükségtelen a fölött a szót is vesztegetni s csak ama körülményre utalunk, miszerint tekintettel a május 23-án és 25-én megkezdődő jubileumi sorsjáték első osztályú húzására ez iránt máris oly lázas érdeklődés mutatkozik, miszerint mindenki helyesen teszi, ha sorsjegyvásárlásaival a szerencséjéről oly előnyösen ismert Dörge bankházat minél előbb felkeresi, mivel a rendkívül nagy kereslet folytán több mint valószínű, hogy Dörge páratlan szerencse50.000 darab égetett uj tégla eladó alulírottnál. STERN ÁRMIN.
