Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-05-12 / 19. szám
1907. május 12. 3 Uj pénzintézet. Nagykárolyban április hó 28-án uj pénzintézet alakult „Nagykárolyi Hitelbank“ címmel. Az igazgatóság elnökéül Falussy Árpádot, alelnökéül Ilosvay Aladárt, jogtanácsosul dr. Kovács Dezsőt, pénztárnokul Sternberg Sándort választották. Igazgatók : Bodoky Béla, Domahidy Elemér, Fogarassy Sándor, Illés József, dr. Komoróczy Iván, dr. Péchy István, Strobencz Péter. Felügyelők : dr. Élűm József, Jüresek Béla, Orosz Árpád és dr. Tóth Zoltán. Érdekes leletek. Mint Szatmárról, Írják az ottani m. kir. dohánybeváltó hivatal környékén eszközölt töltési munkálatoknál ásás közben az ott dolgozó kubikusok érdekes leletre bukkantak. Az egyik raktári üzelettől a máv. felé vezető úttesten, körülbelül 1 m. mélységben függélyesen elhelyezve egy spanyol kardot s egy magyar fokost találtak. A fokos teljesen ép, a kard markolatja azonban két helyen is összetört. Hozzávetőleg e harci eszközök már századok óta lehettek a földben. A tárgyak a dohánybeváltó hivatal irodájában vannak elhelyezve. Figyelem! Drágán Testvéreknek lapunkban közzé tett hirdetésére felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Nyilatkozat. A „Nagybánya és Vidéke“ cimü hetilap f. évi április hó 28-án megjelent számában „Nagysomkuti polgári olvasókör választmánya“ kezdetű cikkére röviden csak ez a a válaszom: dacára annak, hogy én az abban kifejezett egyes állítások ellenkezőjét igazolni tudom, de kerülni óhajtom azt, hogy egyes tagok között ezen körülmény bármilyen csekély súrlódásra, esetleg a polgári olvasókör felbomlására adjon alkalmat, — e tárgyban a további hírlapi polémiát a „polgári olvasókör“-rel beszüntetem, azonban a Szűcs úrról alkotott véleményemet továbbra is fentartom. Barna Benő felelős szerkesztő. Vármegyei közgyűlés. Falussy Árpád dr. főispán, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjait folyó hó 14-én délelőtt féltizenegy órára bizottsági közgyűlésre hivta össze Nagykárolyba. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület e hó 1-én tartotta közgyűlését tisztujitással kapcsolatban. Az elnöki tisztségre dr. Falussy Árpád lett megválasztva Nagy László volt főispán helyett. A közgyűlés a képviselőház napirendjén levő cselédtörvény ellen foglalt állást, miután a gazdák érdekeit sérti és felír a képviselőházhoz, hogy vegye le a napirendről. hattak az agyban, a csöndes méla beszéd a szív érzéseit tolmácsolhatta, amiből mégsem hiányzhatott a sírásra való vágy, a félelem. — Nézzük meg öcsikém, szólott néném, jöjj csak közelebb, kihez hasonlít Rózsika, én hozzám, vagy te hozzád? — Jó, de te menj elől, én meg utánad megyek, jaj, hadd fogom meg a szoknyádat! — Nem, te fiú vagy, neked kell elől menned, no ne félj, én se félek . . . Köny perdült le arcán és kékre vált ajkai dideregtek. Nem akart másodszor is a halotthoz menni, pedig, amikor a gyertyát meggvujtotta, szó nélkül tette oda Rózsika fejéhez. Engem ösztökélt, nógatott, ölelgetett, hogy bátorságra tüzeljen. Aztán mintha vonzott volna valami erő, csodálatos könnyedséggel léptem a halott elé. Ugyanakkor köhögés hallatszott kívülről, majd édesapám szava . . . — No gyerekek! ébren vagytok még? Az ajtónyitásra nagyot lobbant a gyertya, majdnem kialudt végképen. Amint megcsókoltuk és üdvözöltük édesapánkat, hangunk szomorú érctelensége még nyugtalanná sem tehette, már is meglátta testvérkénket. Mi a meleg ágyba dőltünk, édesapánk étien szomjan, csöndes zokogással virasztott tovább. ... El, el sötét barátok, tűnjetek el, ti a rég múltnak feledhetetlen szomorúságai! KŐVARVIDÉK Gyermekgyilkosság gyanúja alatt. Varga Juliánná cselédleány Nagybányán ezelőtt egypár héttel egy gyermeknek adott életet. Mintegy két hét múltán a kisded hulláját a leány egy kosárba téve, a Zazar folyó partjára dobta ki. A nyomozás folytán nemsokára kiderült, hogy kitette a folyópartjára a hullát, mire a leányt a csendőrség letartóztatta. A vizsgálatot ez ügyben egyelőre a nagybányai kir. járásbíróság eszközli. Varga Juliánná azt állítja, hogy a gyermek a szülés után mindjárt meghalt és ő félelmében rejtette el a hullát a kosárba. Mikor az már feloszlásnak indult, akkor dobta ki a folyó partjára. A további vizsgálat lesz hivatva kideríteni, hogy vájjon tényleg bünös-e Varga Juliánná. Tisztujitás Nagybányán. Mint értesülünk, a főispán május 22-ére tűzte ki a városi tisztújító közgyűlést. A szatmárvármegyei és függetlenségi 48-as párt a f. hó 14-én tartandó megyegyülést megelőzőleg 13-án d. e. 11 órakor Szatmáron a Károlyi-házban gyűlést tart. Érdeklődés a vármegyei közgyűlés iránt. A folyó hó 14-ére kitűzött vármegyei közgyűlés iránt már is nagy érdeklődés mutatkozik megye- szerte. A közgyűlést főleg a nagykárolyi főszolgabírói állásnak választás utján való betöltése teszi érdekessé. Mint értesülünk ezen állásra a vármegyei legtekintélyesebb családok közzől pályáznak és mindkét család felvette a versenyt, hogy melyik lesz a győztes, az még a jövő titka. Úgy tudjuk, hogy Gulácsi Tibor tb. főszolgabírónak tekintélyes pártja van a vármegyében, de Madarassy Istvánnak is. Mindenesetre nagy küzdelemre van kilátás. Nyakszirtmerevedés. Bolos Simonná íarkas- asszói lakosnak Mariska nevű 16 éves leánya a napokban gyanús tünetek között elhalt. Orvosi vélemény szerint a halált nyakszirtmerevedés okozta. Országos vásár. Krassón a legközelebbi országos vásár május 14-én, Nagysomkuton május 29. és 30-án lesz. Törvényszéki tárgyalás. A szatmári törvényszék előtt szerdán Klepner Izidor, Lébi Simon és Reich Ignác azon váddal terhelve álltak, hogy Ráksa községházába betörtek, onnan elszállították a vasszekrényt s ennek 6900 korona tartalmát elrabolták. A törvényszéki tanács igy alakult meg: elnök Pap Endre; bírák dr. Némethy József és Jeney Sándor; közvádló: dr. Papp Szilviusz alügyész- a vádlottak védője dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő és dr. Farkas Jenő ügyvédek; tolmács Hozás János. A tárgyalás 3 nap folyt. Dr. Kelemen a vádlottak mellett hatalmas, szónoki fordulatokban és jogi érvekkel bővelkedő beszédet tartott. A törvényszék az összes vádlottakat felmentette azon okból, hogy a gyanuokokat tárgyi adatok nem támogatták. A közönség az Ítéletet zajosan megéljenezte. A kir. ügyész felebbezett. A vádlottakat azonnal szabadlábra helyezték. Hivatalvizsgálat. Dr. Falussy Árpád főispán Kálnay Gyula főispáni titkár és egy pénzügyigazgatósági számvizsgáló társaságában a járási főszolgabírói hivatalok megvizsgálását legközelebb megkezdi. (A kéz, mint betörő,) Egy ügyvéd védencét, ki betörés miatt állt a bíróság előtt, a következő védőbeszéddel védte a bírák előtt: Urak, kijelentem, hogy védencem egyátalán nem tört be a kérdéses lakásba. Az egyik szoba mellett elhaladva látta, hogy az ablak nyitva van. Egyszerűen benyúlt az egyik kezével és az ablak mellett álló asztalról kiemelt néhány tárgyat. Mivel azonban a kéz magában nem a védencem személye, igazságtalan volna,ha a kéz tette miatt az egész testet büntetnék meg. — Helyes - felelte a biró — az ügyvéd urnák igaza van. Mi tehát|a védencének jobb kezét ítéljük el két esztendei fogházra. Hogy aztán a vádlott elkíséri kezét vagy sem — az mellékes, az az ő egyéni dolga. A vádlott mosolyogva egyezett bele a furcsa ítéletbe. Az általános meglepetés azonban csak akkor kezdődött, amikor a betörő lecsatolta jobb kezét, mely mükéz volt és a bírák rendelkezésére bocsátotta. Korszakalkotó találmány. A szabadalmi hivatalban egy uj találmány van bejelentve, mely szakkörökben igen nagy feltűnést fog kelteni. A feltaláló, egy szegény ördög, hiába keresett pénzforrást a modell elkészítéséhez és szabadalmaztatásához, mindenütt elutasították, úgy, hogy már kénytelen volt azzal a gondolattal foglalkozni, hogy semmire sem viheti találmányával. Azonban egy szerencsés véletlen segiségeül jött. Török A. és Társa bankházában Budapesten vásárolt egy osztálysorsjegyet, melyre nagy nyeremény jutott; miután találmányát most már kivitelre elkészítette, a feltaláló azon a helyes utón halad, melyen rövid idő alatt nagy vagyonra tehet szert. Ki akar a katonai pályára lépni ? A honvédelmi miniszter a hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben az 1907-8. tanév kezdetén betöltendő és a magyar honos ifjak részére fen- tartott helyekre pályázatot hirdet. A betöltendő helyek összes száma 208, amelyből 68 esik a bécsújhelyi Terézia katonai akadémia és a möd- lingi katonai műszaki akadémia I. évfolyamára, 140 hely pedig a katonai alreáiskolára és kis részben a marisch-weisskircheni katonai főreáis- kolára. A pályázati hirdetményt az érdeklődő szülők és tanulók egész terjedelmében megtekinthetik a főszolgabírónál. A tüsszentés története. Kuortz Károly, egy kisebb német egyetem tanára, a különféle népszokásokról most irt müvében érdekes fejezetet szentel a tüsszentés történetének. — A régi görögök nagy fontosságot tulajdonítottak a tüsz- entésnek|és azmondták rá: „Isten segíts“. A tüsszentés eredetét Prometheusig vezetik vissza. Amikor ugyanis Prometheus agyagból egy embert formált és lelket akart belé lehelni, ellopta a napnak egyik sugarát és ezzel csiklandozta agyagemberének orrát, mire az — a monda szerint — tüszszenti kezdett.jAz életnek ezt az első megnyilvánulását Prometheus nagy örömmel fogadta és ez időtől kezdve a monda nyomán a tüsszentéssel mindig a hosszú életre való kívánságot kapcsolták össze. Aristoteles Írja, hogy az orvosok gyakran tüsszentésre ingerelték betegeiket, mert ebben az életerő gyarapodását látták. Az Anabázisban mondják el, hogy amikor Xe- nofon beszédet mondott hadseregéhez, valaki a közelében eltüsszentette magát. A hires hadvezér ezt nagyon jó jelnek vette. A skótok a tüsszentésből megjövendölik az időjárást, a Balti-tenger halászai pedig azt vallják, hogy a tüsz- szentés karácsonyra szerencsét hoz. Skót néphit szerint a gyermek csak addig áll a mindenféle tündérek befolyása alatt, amig tüsszenteni nem tud. A tüszentésre való jókívánság eredete talmudi hagyomány szerint Jákobig vezetendő vissza. Ő előtte ugyanis az emberek nem betegségben haltak meg, hanem tüsszentettek egy nagyot és ezzel befejezték földi pályafutásukat. Jákob arra kérte az Istent, hogy szüntesse be a hirtelen halált és kívánsága teljesült is, de azzal a feltétellel, hogy attól kezdve minden nemzet fia köteles a tüsszentésre feleletül azt mondani: „Isten segítsen.“ Az a szerencse, amely Dörge Frigyes bankházát (Budapest, Kossuth Lajos-utca 4.) ftünteti ki kegyeivel, határozottan meseszerü. A magyar királyi szab. osztálysorsjátéknak egyetlen húzása nem múlik el anélkül, hogy ezen, azonnali nyeremény-kifizetéseiről hires cég egy tetemesebb összegről szóló örömhirrel ne örvendeztetné feleit. Ismételten s ezúttal kétszer egymásután itt nyerték meg az elérhető legnagyobb nyereményt. Sok más nagy nyereményösszegen kívül nevezett bankház legújabban 1907 április hó 15-én 400.000 koronás nyereményt fizetett ki és rövid idővel azelőtt úgy e cég, mint az üzletileg hozzátartozó elárusítók 600.000 K., 4- szer 400.000 és§200.000 K., 3-szor 100.000 K., 3-szor 80.000 K., 2-szer 70.000 K., 3-szor 60.000 koronát fizettek ki. Ez igazán mesébe illő szerencse és senkisem csodálkozhatik a fölött, szőlő-karó és kiselejtezett távirda-oszlopok bár milyen mennyiségben jutányos árban kaphatók: ECKER BÉNI fakereskedőnél 3000 darab tölgyfából készült NAGYSOMKUTO KT.
