Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-15 / 15. szám
III. évfolyam Nagy somlait, 1906. április 15. 15-ik szám. ‘ V*c'£r'y KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Slóflasetésl ár : Egész évre ...................8 K Negyed évre Fé l évre ...... 4 „ Egy szám ára--------------- - - ■-......................................................................................................... 2 K 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEQJELEN TIINDEN VASRNAP. Feltámadunk! A husvét ünnepe a kereszténység legnagyobb, legszebb és leghangulatosabb solemnitása. Nemcsak azért, mert a rügyfakasztó tavasz már magában véve is ünnepi hangulatot ébreszt bennünk, hanem mert az emberi lélek és a benne lakozó kiirthatatian supernaturális vágy semmiféle gondolattal nincs oly szoros contactus- ban, mint a feltámadás gondolatával. Az élet működésének lényege: küzdés az enyészet, a megsemmisülés ellen. A legkisebb féreg is önfentartási ösztönnel bir. Az egyptomi Fáraót gúlái, Traján diadalive, a Druidák erdeiben található óriási kőhalmazok mindmegannyi maradványai az élet harcainak az enyészet ellen. A materialismusnak az a ténye, mellyel a lelket kiszorítva az anyagból, csak ez utóbbi számára akarja lefoglalni az örökkévalóság előjogát, már magában véve is classicus cáfolata a megsemmisülés gondolatának. Schoppenchauer sötét leA „KŐVÁRVIDÉK“ TÁRCÁJA Egy revolver emlékiratai.- Irta: Ifjabb Incze Kálmán. A rohamosan világvárossá fejlődött Budapestnek még ma is van egy oly része, mely mintha kínai fallal lett volna elválasztva a duna- parti fővárostól, nem épült, nem fejlődött semmit. Most is oly fokán áll a fejlődésnek, mint a milyen volt akkor, mikor a nagy árviz pusztította el Pestet. A városnak kétes és gyenge existenciával biró házait romba döntötte a pusztító ár, de a jó családból származó Braun Illésnek kívülről rozogának látszó, de valójában a budai hegyek erős köveiből épült háza dacolt a hullámok romboló erejével; a miért is rozsdás nagy szeg és a rozsdás, de egykor szebb napokat látott és beniclirozott revolver, novellánk hősei, buzgó hálát csörömpöltek Vulkánnak, a kovácsok istenének és megmentésük feletti örömükben a Mátyás templomban zenés misét mondattak és akkora viasz-gyertyát gyujtattak, hogy ki kellett bontani a templom tetejet, hogy beférjen. Mikor meggyujtották oly vakitó fényesség támadt, hogy a jámbor székesfehérmondását, vagy Nitsche durva filozófiáját, mellyel az emberi lelkeket a Nirvánába akarják vezetni, az emberiség sohasem fogja elfogadni. A gyönyörökben kimerült, blazirt lelkeken erőt vesz időközönkint bizonyos lethargia, de ez sem a halálnak, hanem csak a fáradságnak jele; aki azonban a földi létet inkább fájdalmas oldaláról ismerte, aki nemesen küzdött, akinek szárnyait a sorvaszó élvezetek el nem koptatták, az követeli magának az életet, az az örökkévalóság után kiált, az a végtelenség verőfényében kíván fürödni, az érzi magában, hogy fel fog támadni. Minden komoly értelemben vett vallás erre a tételre van bazirozva. Annyira bele szűrődött ez az emberi lélekbe, hogy ez képezi minden ambitiónak rugóját. Minden önmegtagadás és lemondás, minden áldozat és önfeláldozás, minden küzdés és fájdalom bizonyos recompensatiót követel, ezt pedig egyedül a feltámadás ideájában találja meg. Az a bölcsész, aki az embereket a földi lét keretein belül a korlátlan szabadság vagy a tökéletes boldogság irányaira akarja vezetni, képtelenségre vállalkozik; az nem ismeri az emberi lét lényegét és úgy tesz, mint aki aranyhegyeket igér társainak s miután azok mindent elpazaroltak, ami értékkel birt j bennük, csakhogy az aranyhegyhez jussanak: akkor látja, hogy csak homokot talált. Aki azonban a lemondást a remény- I séggel, a jelen küzdelmeit a jövő nyugal- ; mával, a múlandóságot az örökkévalósággal harmóniába tudja hozni, az megfejtette a földi lét problémáját, az rátalált a megnyugvás aranyhegyére. Az emberi tökéletességet én sohasem a korlátlan szabadságban vagy a vágyak teljes kielégítésében látom, ellenkezőleg: a fegyelmezettségben. Úgy az egyeseknek, mint a nemzeteknek erejét ez képezi. Róma hanyatlása akkor kezdődött, mikor a „panem et váriak csakhamar összeszedvén víziszonyban szenvedő fecskendőiket és üres óráikban koldulással foglalkozó önkéntes tűzoltóikat, eszeveszetten siettek a veszélyben forgó főváros megmentésére. A beavatottak szerint ,e nagy viasz-gyertyában leli magyarázatát az a 6 milliós kölcsön, a mit a főváros az elrombolt Mátyás templom restaurálására felvett. Braun Illésnek, a jónevü ócskavaskereskedőnek Zsibárus-utca 26. szám alatt volt háza, melyen, mint láttuk, az idők vasfoga is kitört. A megfogtalanitott idő, hogy hivatásának megfelelhessen és tovább rághasson, kénytelen volt dagadt ábrázattal a jóhirü fogorvoshoz, dr. Schürger Józsefhez fordulni, ki egy óriási hamis vasfogat rakott be neki a kitört helyébe. — A rósz nyelvek azt beszélték, hogy „az öreg- idő eljár“, a mikor a világhírű íogművész a szomszéd szobába fordult olajért, bekenendő a berakott fogat, fizetés nélkül távozott. A fogorvos utána szaladt, de szerencsétlenségére kitűnő chronometere egy percet késni találván nem érte utói az elszeielt urat. A kiáltozására előkerült rendőrök se tudták régi szokásukhoz híven elcsípni. Az említett ház belseje semmi különöst se mutatott. Három, teremnek csúfolt helyiségből állott. Az elsőszobában, mely legnagyobb és legszebb volt, voltak felhalmazva azok a kincsek, melyeket Braun ur hosszú és fáradtságteljes élte alatt hangya szorgalommal gyűjtött össze. A másik szoba, melynek hossza 3, szélessége 4 o. é. lépés volt, hálóhelyiségül szolgált az érdemes házi urnák. Bútorzata szegényes, de célszerű és hadat izenve minden dísznek, állott hétköznapokon egy rokkant szalmazsákból, melyhez szombat és ünnepnapon egy ősi pipa járult. A takarékos házi ur az említett bútordarabot felesleges pazarlásnak tartván, hétköznapokon éléskamarának használt ládájába helyezte ünneplő ruhája mellé. Napközben gyakran nézegette, nem esett-e baja a drága bútornak és az ünneplő ruhának, a mely állott egy ősi rítus szabályai szerint diszitett zsebkendőből, melyet utoljára a fent említett árviz mosott ki. A harmadik szobában kulminált Braun urnák az a fachja, mit a házán levőjbüszke felírás engedett sejteni: „Braun Illés avult vas és használt kocsikerék kereskedése az érckakashoz“. Ebben a szobában óriási és finom választék uralkodott a következő tárgyakban: nőstény és bakkapocs, gombos és varrótű, ekevas és irótoll, gőzkazán és nadrággomb, szélkakas és patkószeg, ajtózár és kályhacső, villámhárító és lámpásról, rézüst és lóvakaró; termé TT _ _ _ ^ |g, ——5 _ _ m jr] »-im <g«y jm g-ja itB*& Ijy 9 Tisztelettel értesítem a nagyérdemű vevőközönséget, hogy a szokásos ! 1J I Ilonig OTl] Olts tavaszi bevásárlási utamról hazaérkezve, divat-, vászon-, diszmű-,----------------------------------------------___________________________________ rövid- és pipereáru üzletemet remek szép női ruhakelme újdonságokkal láttam el, mit meglepő olcsó árak mellett bocsájtok a nagyérdemű közönség rendelkezésére. . Ti sztelettel SZ APP AKT Y OS JENŐ, N agy somltu. t on, (Városház-épület.)
