Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-07 / 1. szám
1906. január 7. KOVARVIDEK 5 „baleset következtében csigolyatörés“, Vanca Tivadar kisbirtokos 49 éves, december 24. „szívbillentyű elégtelenség“, Alb Sándor 2 napos gyermek december 27. „veleszületett gyengeség“, Buttyán György 20 éves magánzó december 28. végelgyengülés. Pap Paula 2 hónapos gyermek december 27. „tüdőlobban.“ A nagysomkut-vidéki anyakönyvi kerület statisztikája december hóról. Születtek: 164. Nyikare János és Petrán Annának „Mária“ november 27- én (Somkutpataka). 165. Kozma Illés és Ávrám Katalinnak „Mária“ december 1-én (Jeder). 166. Ávrám György és Átyim Katalinnak „Vazul“ november 28-án (Nagykörtvélyes). 167. Borota Vazul és Birle Rozáliának „Mária“ december 9-én (Jeder). 168. Ucze Tivadar és Lázár Rózsának „János“ december 15-én (Fe- ricse) 169. Kosztin Miklós és Szurduk Agápiának „Mária, Viktoria“ december 14-én (Somkutpataka). 170. Sztánka Szilárd és Lupucz Máriának „Verona“ december 18-án (Somkutpataka). 171. Buttyán Pál és Borota Rózsának „Rózsa“ december 19-én (Jeder). 172. Lázár Vazul és Ucze Annának „János“ december 24-én (Fe- ricse). 173. Fátul Vazul és Márics Rózsának „Miklós“ december 20-án (Jeder). 174. Laár János és Ucze Máriának „Anna“ december 25-én (Fericse). 175. Hotye György és Lupucz Eudokiának „Ilona“. 1888 márcz. utólagos anyakönyvezés (Somkutpataka). Házasságot kötöttek: 46. december 8-án Sztánka Péter és Buháj Mária (Somkutpataka). Meghaltak: 98. december 4-én Bircz János 70 éves, aggkori végkimerülés (Jeder). 89. december 4-én Gicz Anna 3 hónapos veleszületett gyengeség (Jeder). 90. decz. 21-én Petrus Agápia 2 eves, szamárhurut (Somkutpataka). 91. december 24-én özvegy Buttyán Andrásné szül. Bánkos Mária 75 éves, aggkori végkimerülés (Jeder). 92. december 26-án Indre János 6 éves, szamárhurut (Nagykörtvélyes). 93. december 27-en Lemnyán János 83 éves, aggkori végkimerülés (Fericse). 94. december 28- án Laár Anna 3 napos veleszületett gyengeség (Fericse). 95. december 29-én özvegy Pintyilie Illésné Mihászka Irén 75 éves ön- gyilkosság (Somkutpataka). Az egész év folyamán volt születés 175, házasság 46, halálozás 95, kihirdetés 69. Nincsen betegség házánál mai számunkban megjelent hirdetésre ez utón is felhívjuk a olvasóink figyelmét. CSARNOK. Piroska. — Költői elbeszélés. — Irta : Regős. Meleg hazába vándorolt a gólya A hervadó virágszőnyeg felett, Az erdők árnyán elnémult a nóta, A himes pillangó nem repkedett! . . . A nyugvó napnak utolsó sugára, Bágyadt verőfényt hintett szét a tájra, S ott égett még a szálló fellegen Egyre sötétül az ég boltozatja, A titkos éjjel szárnyát bontogatja, A halvány esti csillag mcgjelen ! Akáczsoros fehér falucska mentén Magasra nyúló árnyas fák alatt, Az őszi alkony szépségén merengve Egy gyermekifju lépdegélt, haladt. Kalapja gondtalan vott hátra vágva, A mely alól magas, nyűt homlokára Arany fürtökben hűlt alá a haja. Vígan fütyölve lépkedett serényen, Vándorbotjával játszva a kezében, Hogy meg ne lepje künn az éjszaka! Minthogyha ismerné már ezt a földet, Olyan vidáman nézett szerteszét, Megsüvegelte a járókelőket, S köszönté őt is mindenütt a nép, Pedig — ha mondom — messze volt hazája, Szegény diákként vándorolt e tájra, Ki tudja, merről, s honnan jött ide ? De a magyarnak ősi szép szokása, Köszönti egymást, bár először látja, Jó ismerősök lesznek izibe! . . . Templom tornya messziről kilátszott, Bádogtetője fénylett, csillogott, Az őszi nap midőn pihenni szállott, Ormára égő tüzcsókot nyomott. Az est’ harang szó lágyan csengve, bongva, Imára lcondult fenn a kis toronyba ; Hangját el-elviszi az esti szél . . . Künn a mezőkön a dolognak vége, A népes község munkabíró része Elégedetten hajlékába téré. „Hát én ugyan hol alhatom az éjjel? — Gondotja busán a szegény diák — Ki fog törődni egy vándorlegénnyel, Vájjon számomra nyughelyét ki ád ?“ — S ezen töprengve a fejét lehajtja, Mit is csináljon, eltűnődik rajta; A mint a templomtér felé megyen . . . S egyszerre egy ősz ember áll eléje, „Kedves Öcsém! Ön, nemde, idegen? — Nevem Apáthy, és foglalkozásom ? Erdész vagyok bizony sok éve már, A környék népe mindannyi barátom, Idegen ember itt elvétve jár! Hová való s mi a foglalkozása ? — S az ifjú halkan igy felelt szavára: „ Uram ! én szegényes szuplikáns vagyok, Szüleim aggok immár mind a ketten, E földre messze más határról jöttem, Szállást fogok keresni, ha kapok!11 (Folytatjuk.) Szerkesztői üzenetek. (Kézirato at nem adunk vissza.) Aspirin Károly Lakonpak. Nap foltokat benzinnel nem lehet, még terpentinnel sem tisztítani, csak finom batiszt kendővel. Géniusz rianó, Eszményvárt. Hát kérem tessék elhinni, hogy még talán Ízléstelenebbé válna az ember egy fokkal, ha elfogadná az ön újítását, hogy a kandirozott gyümölcsöt férfidírozott gyümölcsnek hívjuk, szemérmes- ségi indokokból. Tűr Tihamér, Koltó. Hogy az orrszarvúnak jól áll-e a cviker? Hát természetesen éppen olyan jól áll és illik, mint a darázsnak a kék- vók, szúnyognak a biciklizés, a zsiráfnak a csillag vizsgálat, a bölénynek az esküdtszéki tárgyalás s a milyen jól illene nekünk az ilyen embert megharakirizni. Nénió, Remetemező. Megtesszük, ámbár nem szívesen, most az egyszer, hogy divatbeli kurzust nyitunk egy pár sorban. Jegyezze meg: 1. Délelőtt redingot, a mit Ferencz József kabátnak is szoktak nevezni, echarépe nyakkendővel hosszúkásra kötve. 2. De már a délutáni órákban, értsünk 4 — 5 órát, már csak smoking, illetőleg frakk járja, ünnepélyes jellegű alkalmakkor, pláne feltétlenül, feher csokor nyakkendő. Legyen boldog s használjon kevés parfümöt, N. K. A restaur íczió idejében történt, hogy az államkormányzat járási megbízottja estélyre hívta meg a vidék elitjét nemzetiségre való tekintet nélkül. Az előre tolakodó órák, egyik tekintélyes polgári becscsel biró megjelenésekor, szóval éjfél után, felállt a robusztus atléta termetű megbízott és nem minden ezélzás nélkül, egy jelen levő termetre, igen kurta, azonban inteligens és előkelő vendégre igy szónokolt : „Térdig ember minden ember, azon túl láb." És ezen önszellemesen felfogott ötletből kifolyólag dicsőítette a testi kifejlettség, a soma- tikus arányok nagyságának értékét. Viharos éljenzések közepette fejezte be beszédét. De erre aztán felkelt a rövid ember s poharával a közismerten nem zseniális élőbbén szónokló házigazda elé állván, ilyen rigmusos czáfolatot mondott: „Életerő van a testben A mig ki nem hül; Mit ér a szép s hosszú termet, Hogyha nagy a fül. * * * A múlt hetivásáron történt. Egy szegény zsidó ember elkezd a piaczon borzasztóan jaj- jongani: ez a nagy fájdalom!., de ez a nagy fájdalom!.. Momentán az érdeklődőknek egész gyűrűje vette körül s részvéttel kérdezősködtek fájdalmának oka iránt. Szegény ember még egyet sóhajtva, igy magyarázta bus keserűségének okát: Hát nem nagy fájdalom az, ha az ember nem tud kapni egy koronát kölcsön rövid időre. * * * Orvos : Hát bimbikém, milyen nagy pák ezukrot hozzon neked a doktor bácsi! Gyermek: Olyan nagyot, mint a doktorbácsi. E komikumban az a nagy tragikum, hogy a doktor egy 101 kiló súlyú lokomotív kötésű ember. * * * Egy kővárvidéki úrnő megakarta lepni a urát és mig az két hétre távol volt, csináltatott egy igen szép kandallót a férfi szobában. Hogy az a kandalló mennyire tetszett a fenti úriember 7 éves kis fiának, kitetszik abból, hogy a kis fiú kimenvén az apja elébe a vonathoz, nagy örömmel kiáltotta a vonatból leszálló apjához már messziről: «Jaj kedves apa, mama olyan szép skandalumot csinált!“ * * * Egyik viharos vármegyei gyűlésen egy kővárvidéki úriember feje véletlenségből össze- koezódott egy más járásbeli úriember fejével; utóbbi erre dühösen orditá: „Vigyázzon, maga tökkel ütött!!“ „Köszönöm“ — felelt rá a mi eszes kővárvidékink emberkinzóan mosolyogva. Főmű Bikatárs: ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. Sömörbetegek olyanok is, kik sehol gyógyulást nem találtak, kérjenek prospektust és hiteles bizonyító leveleket teljesen ingyen. ROLLE C. W. gvógyszerész, ALTONA« BARRENFELD. (Elbe.) HEGHIVÓ. A „CHIORANÄ“ TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZYÉNYTÁRSASÁG tisztelt részvényesei 1906. január 27=én délelőtt 11 órakor Nagysomkuton, saját helyiségében megtartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. J&. liözgyiilés tárgy«,!: 1. A közgyűlés megalakulása. 2. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két jelenlevő részvényes megválasztása. 3. Az alapszabályok 9-ik és 14-ik §§-ainak módosítása. 4. Igazgatósági javaslatok és előterjesztések, valamint a keliő időben beadott indítványok tárgyalása. Nagysomkut, 1905. december hó 14-én. Rz igazgatóság. F ogorvosi műtermemet műfogak könnyen megszokható és legfinomabb kivitelű teljes fogsorok tevésére, foggyógyászatra, íogkövek eltávolítására, elsárgult, elfeketült fogaknak eredeti színük visszaadására berendezve, hol továbbá fogtöméseket (plomb) eszközlök és fogat, gyökereket a foghuzási technika legjobb módszere szerint távolitok el, — szives figyelemre ajánlom. — Lakás: Nagysomkuton, a „Megyeház“ épületében. IDir. K.OVÁCS 3MCCXIFL egyetemes orvostudor, fogorvos.
