Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-09 / 49. szám
2 KÓVÁRVIDÉK 1906. deczember 9. a föld, hogy elpusztítsák az embert és elpusztítsák azt is a mit kikötött. Oh ha nálunk megnyitná csúcsát a hegy, hogy tüzes esőt hulajtson réánk! . . . Ha nálunk is megmozdulna a föld, hogy romhalmazzá tegye mindazt, amit reá építettünk! . . . Gondold meg ember és szállj magadba. Csókold meg a porszemet, amelyet lábad tapos, mert az erősebb mint te vagy. Porból vagy magad is és por a te urad és parancsolod. Por nélkül te nem lennél és a por ellen te nem tehetsz. Büszke, gőgős ember, szállj magadba és könyörögj a por kegyelméért. Mert haragszik a föld! A nátha gyógyításáról. A nátha egyike az ember leggyakoribb és egyúttal legkinzóbb betegségeinek, mely sokszor nem csekély veszedelmet is rejt magában tova terjedése révén. Tudjuk, hogy a gyermekek örökös náthája mily káros hatással van még szellemi tehetségeik fejlődésére is. Én oly szerencsétlen, vagy talán oly szerencsés vagyok, hogy egész életemben náthában, de főleg csakis náthában szenvedek. E betegség sokszor megkínzott és nem egyszer kiáltottam fel: „Bár inkább párszor nagyobb betegséget állanék ki, mint hogy e kellemetlen betegséget újra meg újra el kelljen szenvednem! Az évtizedek során sokszor volt reá alkalmam, hogy önmagámon tanulmányokat tegyek a nátha prophylaxisá ó , gyógyításáról, vagy legalább is, szeliditéséről és azt hiszem, hogy nem végzek felesleges munkát, ha ez irányban szerzett tapasztalataimat elmondom. 1. A nátha prophylaxisa. Ez talán a legnehezebb. Első tényező itt a rendes életmód, szolid élet, a meghűléstől való óvakodás. De másfelöl fontos a test edzése, el nem kényeztetése és a hii igen fontos s a mire kevesen vagy talán senki sem gondol: a szeszes italoktól való tartózkodás, különösen, ha nátha van készülőben. Ilyenkor semmisem készteti oly nagy erővel kitörésre a náthát, mint a szeszes italokkal való élés s azért, ha borivók volnánk is, csak vizet szabad innunk. A remek Montreuben, a Genfi-tó e bájos, idillikus pontján, a hires Uffelmantól tanultam meg, hógy a kezdődő nátha megszüntetésére, vagy legalább is lefolyásának enyhébbé tételére igen jó az orrüreget tiszta tábla olajjal kikenni. Fontos hogy az olaj tiszta és friss legyen. Az olajjal naponkint egyszer-kétszer, felkelés után és lefekvéskor, előbb jól lemosott és leszáritott kisujjunkkal orrjáratunkat a mennyivel csak felhatolhatunk, kikenjük. A kinek szűk az orrnyilása vagy vastag az ujja, tiszta ecsettel segíthet magán. De vannak esetek, melyekben az olaj nem segíthet és a nátha mégis kitör. Ilyenkor a Hager-féle folyadékhoz fordulunk, a mivel már eljutottunk a nátha gyógykezelésehez. 2. A kitört nátha gyógykezelése. A Hager-féle oldatot csakis fő alkotó részeiből conc karbolsav-oldatból és aminonia liquidából készítettem, egymásba öntve a kettőt. Célszerű az oldatot minden nátha esetében frissen készíttetni, mert hamar bomlik. Ezen keverék gőzéből kétszer vagy háromszor napjában ötöt hatot szippantunk. A szippantás kellemetlen szúrós érzést okoz az orr nyálkahártyáján, mi azonban csakhamar elmúlik. Ezen eljárással combinálva azt az olajjal való kikenéssel, kisebb fokú kezdőnáthát továbbfejlődésében teljesen meglehet gátolni, erősebb náthát pedig néhány napra tetemesen enyhíteni. Sajnos, erős náthánál a szer hatása csak 3 — 4 napra terjed ki, mi alatt a csavaró érzés az orrban eltűnik és a kifolyás kevesebb és sűrűbb lesz; de 3—4 nap múlva a nátha ismét erősebben szokott jelentkezni és hasonló kezelésre csak 3—4 nap múlva tűnik el végkép. Egy igazán jó eljárást használok már évtizedek óta, igen erős, bőven vizenyős náthánál. Ez tiszta faggyúból (úgynevezett sebütti cervineumból) készült kúpok alkal- mázásásban áll, melyek a végbél kúpok mintájára készülnek, csakhogy ezeknél hosszabbak s végükön vékonyabbak és csütSösabbak. A kúpokat lefekvés előtt vagy esetleg reggel és napközben is előbb orrünkat jól kifújva s a kúpot gyertyánál vagy még jobban borszeszlángnál gyengén megmelegitve, lehetőleg mélyen orrunkba dugjuk és forgatások által orrgödreinket veliik jól kikenjük. A hatás csakhamar érezhető és ha este alkalmaztuk az eljárást, reggelig eltart: a váladék kevesebb lesz, lélegzésünkben könnyülést érzünk és az orrüregben levő kellemetlen csavaró érzés is megszűnik. Doktor. Iparfejlesztés. Kossuth Ferenc, kereskedelemügyi miniszter, a képviselőház egyik legutóbbi ülésén nagyszabású törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé az iparfejlesztésről. Végre-valahára megtörtént az első lépés ebben a nagyjelentőségű, felette értékes és már égetően szükségessé vált ügyben. Régóta vajúdik nálunk az iparfejlesztés kérdése. Igen mostohán kezelték ezt az ügyet. Húzták halogatták majd meg közbejöttek az áldatlan politikai viszonyok és igy mindég lekerült e fontos kérdés. Midőn a jelenlegi kormány megkezdte működését, Kossuth Ferenc nyomban hozzálátott az iparfejlesztésztésről, szóló törvény- javaslatának kidolgozásához. Hatalmas, terjedelmes munka volt és ime a mostani ülésszakra elkészült s reméljük, hogy ezután tényleg felszínen marad és mihamarabb törvényerőre fog lépni. Bizony legfőbb ideje elárvult, mellőzött, egyaránt szokott egy kis kvaterkára összegyűlni. Végre is bátran belépett az ifjú és megeredt ajkáról a dal, hol szivet megindító szomorúan, hol pajzánul vígan. A vendégek meglepetve és áhítattal hallgatták a szép ifjú csodás hangját szinte önkénytelenül nyúltak zsebeikbe, hogy a művészt megjutalmazzák. Későre járt az idő, a vendégek mind el" mentek és az ifjú is távozni készült gazdag keresetével, mikor a zenészek egyike kérdé: „Ki vagy ifjú, ki magad be sem jelented, művészetünkbe kontárkodol és keresetünket megcsonkítod? Add elő a pénzt! Az ifjú megdöbbenve hallgatta a kíméletlen szavakat és szive legmélyebb rejtekét egy ismeretlen érzés kezdte megszállni. Szótlanul vette elő tarsolyából a kapott pénzt és csak annyit kért magának megtarthatni, hogy abból megvacsorázhassék és éjjel fedél alá jusson. Kapzsi örömmel kapkodták szét, a zenészek az ifjú pénzét. Minek is, mondák, majd keres ő máshol még többet s ha nem is, mit törődnek ők ezzel? örüljön, hogy igy szép szerivel menni engedik . . . Szomorúan várt az ifjú, hogy majd visszaadnak valamit keresetéből; de hiába várt, azok rá sem hederitettek többé, hanem a pénzen megosztozva eltávoztak. Künn teljesen beállt az est és az ifjú még mindig várt. De végre is a mindinkább korogni kezdő gyomra föl- eszméltette és emlékeztette, hogy most ő is csak gyarló emberi lény, kit táplálni kell. Egyszerre magához tért és szinte örvendve kiáltott fel: „Hiszen enyém a világ!“ Vígan indult kifelé, hogy máshol próbálja szerencséjét. Az est koromsötét volt s a szegény ifjú tétovázva állott meg a korcsma előtt. Egy közelgő kocsi zöreje volt hallható, mely pár pillanat alatt a még mindig bámuló ifjú előtt állott meg. Mintha csak ennek igy kellett volna történnie, nem is kérdezve senkit, az ifjú a kocsiba lépett, hol egy idősebb urat talált. Ettől tudta meg, hogy jelenleg a faluban tartózkodó grófnő füleihez jutott korcsmái előadása s ő kéreti, hogy művészetét előtte is bemutassa. — Halvány rózsaszínű boudoirban, telve kábító illattal, hófehér pongyolában, melyen keresztül a kebel pihegése volt látható, járt kelt türelmetlenül a szép grófnő, midőn az ifjú belépett. Hozott Isten, szép ifjú! Értésemre jutott a korcsmában aratott sikered és a zenészek méltatlan eljárása. Gondom lesz rá, hogy ezért meglakoljanak. Tudom fáradt, talán éhes is vagy, most elmehetsz, künn szolga vár rád, kit teljesen rendelkezésedre bocsátók, pirancsolj véle tetszésed szerint. Holnap maid hallatni fogod művészetedet, mely hivatva lesz talán jövődet is megállapítani. Pompás szobába vezették az ifjút, hol terített asztal és puha ágy várt reá.^ Ily fényesen kárpótolva a veszteségért és csalódásért, mely az emberek iránti szeretetében már-már megingatta, csakhamar elfeledtette vele a történteket. Istennek, ki róla oly különös módon gondoskodott hálát adva, jóltevőjéért, boldogan dőlt nyughelyére és nemsokára mély álomba merült. Nem igy a grófnő . . . Mikor az ideális, szép szőke ifjút meglátta, szive hangosan^ kezdett dobogni és keblét a szerelem édes érzése teljes hevével árasztá el. Nem volt nyugta egész éjjel; folyton szeme előtt lebegett az ifjú s ha eltűnt: erőszakkal idézte maga^ elé; szinte parancsolni látszék látnokképességének. A virradó reggel még mindig ébren találta még mindig a maga elé képzelt arcot nézte, mindig a szőke dalnokra gondolt. ^ Dél felé járt az idő, mikor a grófnő szobájába rendelé az ifjút, hogy művészetét meghallgassa. Az ifjú a hálától eltelve minden tehetségét összeszedte és ezzel a grófnőt^ még inkább elbájolta. Vége volt a dalnak és az ifjú távozni készült, de a grófnő megragadta a kezét és visszatartotta. — Maradj, oh maradj. Dalod elűzi szivemből a bánatot, oh maradj mindig mellettem. Vedd mindenem, mivel birok Xagy megtakarítást Xarácsonyi ajándékaink Satambposia _______________érünk el, ha___________________________________________bevásárlását a________________________árubeszerzési vállalatra bizzuk. Mi ndent nagykereskedői árakban számit. — Jutaléka csupán a pénztári engedmény, a melyet az eladótól von le magának. Ozégtulajdonos g O A 3h A M B JÁKTOS B U D A P S T, VII., Pohány-u.. IQ.
