Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-04 / 44. szám
1906. november 4. K ŐVÁRVIDÉK 5 mit. E hézagpótló és életrevaló szolid vállalatot ajánljuk olvasóink figyelmébe. Prospektust a .„Galambposta“ kívánatra küld. Anyakönyvi statisztika október hóról. Nagy- somkuton október havában születtek: Buttyán Simon és neje Nepragyán Máriának szeptember 27. „Paula.“ Kardos Annának téglavető napszámosnak október 13. „András.“ Jakabovits Áron talmud tanító és neje Lázár Reginának október 8. „Béni.“ Virtoloméj György napszámos és neje Botyán Teréziának október 16. „Mária.“ Tamás László kisbirtokos és neje Kis Máriának október 20. „Sándor.“ Baczai Béla fazekas és neje Ladányi Ilonának október 26. „Jolán.“ Farkas Adolf cipész és neje Neumán Hinde Sárának október 25. „Sándor.“ Házasságot kötöttek: Vasvári Leó kisbirtokos Indre Annával október 30. Meghaltak: özv. Sziiietár Lőrincné szül. Klein Helén 88 éves háztartásbeli, október 13. „végelgyengülés.“ Vancza Miklós kisbirtokosnak Sándor nevű 2 hónapos gyermeke október 16. „gyomorbélhurutban.“ Tamás László kisbirtokosnak Sándor nevű 3 napos gyermeke október 22. „veleszületett gyengeségben.“ özv. Farkas Gergelyné szül. Kocsis Juliánná 68 éves napszámos október 26. „vég- elgyengülésben.“ Kis Illés 65 éves napszámos október 30. „kimerülésben.“ CSARNOK. Utolsó szerelem. Akarom hinni, hogy még nincsen vége, Hogy nem szállt még szivemre örök béke. Lángolni fog még szilaj lobogással, Szeretni fog még hü odaadással. Igen, utolsó szerelemre várok. Lágy puha fészekre, amelybe szállók. És csókos ajkra, ölelő karokra, És tomboló szerelmes viharokra. Utolsó, egyetlen szerelmet várok . . . Oh, teljesüljetek be édes álmok! . . . Sors, adj egy utolsó szerelmet nékem, Hadd tudjam én is meg, hogy minek éltem! K. E. Kisvárosi idill. Klárika, egy tizenhatéves bakfis és társnői: Adél, Hanna. A mama Klárika regényei és kézimunkája között kotorász és véletlenül kezébe kerül egy illatos levél; megnézi, elolvassa. Mama: Klári ki irta hozzácUzt a levelet ? Klárika: Micsoda levelet? Én nem értlek mama te folyton az én leveleim között turkálsz ; az a levél nem is az enyém. Mama: Hogyan került akkor ide ? Klárika: Találtam. Marna: (Elővesz egy kis csomó hasonló irásu levelet.) Ezeket is mind találtad ? Ezek egyike sem neked szól? Lássuk csak a tartalmát, majd meg tudom, hogy ki irt neked, oly sokat. (Klárika anyjához rohan sírást színlelve kéri kímélje őt legalább társnői előtt. A lánykák távozni akarnak.) Maguk csak maradjanak, meg akarom büntetni ezt a haszontalant. (Olvas) „Szeretett Klárika! Egy napja vagyok csak távol Magácskától és nem képzelheti el azt a gyötrő szívfájdalmat, mit e napon keresztül szenvedtem stb. . . szerető Pistája.“ — Ki ez a Pista? Micsoda az? Tán ez se neked szól ? Adok én neked Pistikét; mindjárt a fáskamarába mész, te semmirekelő, én majd kiverem a fejedből azt a diákot vagy micsodát ? (A zajra benyit a papa.) Papa: Mi az, mi az? Mama: Semmi, semmi, csak eredj a dolgodra, várnak kint a kundsaftok. Te is mindenbe belekotyogsz mit érdekelnek téged a lányok ügyei ? Papa: (dühösen) Már hogyne érdekelnének, mikor én a szivarozásról mondtam le és nem készítettetek magamnak egy tiszteséges téli kabátot, csakhogy a lányaimnak legyen zongora mesterre, elegáns ruhákra, finom kalapokra . . . Azért kell nekem cselédeket kiszolgálni, hogy annyi jogom se legyen, hogy kérdőre vonhassam a gyermekemet? (A lánykák a kényes helyzet folytán elhagyják a szobát.) Mama: Te igazán egyébre se gondolsz, mint arbá; hogy tiékünk bosszúságot okozz. Te fegy íélbU ismért isétii Vágy. Jöbb lett volna, ha fűszeres bolt helyett megválasztatod magad ellenzéki képviselőnek. Papa: Ugyan kérlek hagyj fel a te rossz vicceiddel; ez az esztendő nekem már igazán annyiban van, hogy azon a pénzen képviselő is lehetnék. Mama: Mit akarsz még, hisz úgy is képviselő vagy, hitközségi képviselő, sőt elnök is, vagy micsoda? Vagy tán nemde azért nem állnak szóba a lányaink a Bélával meg a Dolfival, mert mi rangban többek vagyunk ? Persze az a két csacsi a minap megverekedett egymással a Margitunk miatt. De csak verekedjenek ez legalább reklám a leányainknak. Soh’se bánd azt a pár forintot amit a gyerekekre áldozol; meghozza az a tőkét kamatostul. Papa: Szeretném tudni, ki az az ember, aki ide adja majd magát kaszaskontónak ezért a sok pénzért, a mit kidobok rájuk és kiváncsi vagyok, hogy mikor szívhatok megint egy száraz szivart. Mama: Hagyj fel a jajgatásoddal; ha akarsz szivarozni akkor ne adakozz annyit hitközségi célokra. Papa: Ki adakozik hitközségi célokra ? Igazán restellem, hogy már az Ausli is többet ajándékozik mint én, pedig még az irigység sem foghatja rá, hogy gazdag ember. Mama: Ha akarod, hogy a lányaid első rangú társaságokba jöjjenek, akkor ne fukarkodj, vagy legalább ne mutass fukarságot velük szemben. Ami sikk, az sikk. Reméllem, te se néznéd jó szemmel, ha afféle gabona- kereskedő udvarolna a lányodnak. Örülj, hogy egy fess nemesnek akadt meg a szeme Klárikán. Az ha nem parthie, de feltétlenül jó reklám. Papa: Csakhogy nagyon drága reklám. Az újságban én azt olcsóbban kapnám és mellette még pörkölt kávét is hirdethetnék. Mama: A vevők türelmetlenkednek már. Eredj a boltba. (A férj el. Klárika vissza érkezik.) Klárika: Láttad, milyen szemeket meresztett az az irigy Hanka? Persze vele alig áll szóba a Pista. Neki ugyan már megmondtam, hogy levelezek vele, de ő amilyen fecsegő, senkinek egy kukkot sem szólt. Azt hiszem, ez a csacska Adél majd széjjel visszi a városba ezt a pukkasztó hirt és lesz majd mi fölött összedugni a fejeket. A lányok máig csak azért irigykedtek rám, mert Potyó a jogász szerelmes verseket irt hozzám az újságban. Ezentúl még jobban fognak haragudni, mert egy valóságos zsentri udvarol. Most már fütyülök ezekre a zöld ifjakra; Adolf, Béla, Nándor, Potyó, ni! (fügét mutat.) Mama: No, a Potyót, azt nem kell mindjárt félre lökni. Az egy okos kis legény, akitanult verseket csinálni és neked hasznos lehet még akkor is, ha egy „von“ udvarol. 0 egy ingyen reklám csináló; a honorarium amit kíván, mind össze egy-két barátságos szó és néhány mosoly, ami utóvégre neked nincs pénzedbe. Klárika: Jó mamuska, a Potyó az marad. De mi lesz most, ha tudják a nénikék, hogy neked is tudomásod van a Pista leveleiről ? Téged fognak megszólni miattam. Mama: Igazad van gyermekem, erre nem is gondoltam hamarjában. Hát a dolgot majd úgy intézzük, hogy te hosszabb időre elutazol és igy dupla haszon van: egy, hogy az Adél pletykáját kétségkívül elhiszik, másik meg az, hogy én leszek továbbra is a legszigorúbb anya. Klárika: Igazán, de ki tudja vájjon Pista, a nagymamáékhoz is fog e Írni leveleket? Mama: Persze hogy ir és ha nem ima, az sem baj, hiszen a tulajdonképeni célt már elértük. Későbbre meg ne gondoskodj. Jó az Isten, jót ad. Mikorra te visszakerülsz akkor tán katonaság lesz a városban és ki tudja, nem-e lesz a tisztikarban akár egy gróf vagy báró. (Klárika el.) Lujza néni: Hm, hm, a te leányodról bizony szép históriák keringenek. Mama: (Meglepetést színlelve.) Hát te is tudod ? Szent Isten, hogyan terjed a rósz hir. Bezzeg a jó hirek arról a drága angyalról nem terjednek olyan gyorsan. Tehet a szegény teremtés róla, hogy valaki egy verssel szem- telenkedik az újságban? Én a magamét megteszem, holnap pakkoltatok és elküldőm falura. Tudom, hogy olyan ártatlan az a lányka, mintha két esztendős volna, de nem szívesen hagyja magát az ember megszólni és a jó rénonié is valami. Fullánk. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Sz. K. Zilah. Beküldött kézirata elkallódott, kérjük szíveskedjék azt újból beküldeni és ha megfelelőnek fogjuk találni szívesen közöljük. Tartalékos. Kárpótlásban csak azok részesülnek, kik bevonulásuk alkalmával feleségüket, vagy gyermeküket kenyérkereső nélkül voltak kénytelenek visszahagyni a tényleges szolgálat idejére: amennyiben vagy teljesen vagyontalanok vagy csak oly vagyonnal bírnak, mely mellett a család eltartására a családfő munkaereje feltétlenül szükséges. A mennyiben pedig, mint tudjuk, ön még nőtlen, segélyre nem számíthat. Kiváncsi. Nagy meglepetést keltett az úgy általánosságban. A történteket senki sem álmodta, habár most már akadnak olyanok akiknek sok mindenféle gyanús volt, de ilyenre még sem gondoltak. Mindenesetre nem közönséges észjárásra vall. Ezekből tehát láthatja, hogy mind az amit nagysád hallott, tény és való. Sólkim. Üdvözlet J . . . . és E . . .-tői. Lábasi. Legközelebb. Addig is üdvözlet. Csak a jövő hó 15-én. Egy megtört szív. Állnév alatt beküldött közleményét legnagyobb sajnálatunkra nem közölhetjük addig, mig nevét velünk titoktartás biztosítása mellett közölni szives nem lesz. Tesszük pedig azért, mert elvünkkel ellenkezik az, hogy mi se tudjuk, hogy kitől jön a kézirat. Arról azonban egész nyugodt lehet, hogy senki más azt tudni nem fogja. Tessék tehát egész nyugodtan velünk közölni b. nevét. Főmunkatársi ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 3074/1906. tksz. Árverési hirdetmény kivonat. A nagysomkuti kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Nagybánya város takarékpénztára végrehajtatónak, Balázs Mihály a Mihályé és neje Bencze Berta végrehajtást szenvedők elleni 200 kor. tőke- követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagysomkuti kir. járásbíróság területén levő Koltó községben fekvő, a koltói 115 sz. tjkrben 126 hrsz. a. irt házas telekből Balázs Mihály a Mihályé V2 illetőségére 800 K, a koltói 348 sz. tjkvben 103 a. hrsz. a. irt házas telek, udvar- és kertből álló ingatlanra az 1871. 60. te. 156. §-a alapján egészben 192 K, a koltói 375. sz. tjkvben 318. hrsz. a. irt szántóra az 1881. 60. te. 156. §-a alapján egészben 42 kor. 50 fill., a koltói 463. sz. tjkvben A. I. 378 a., 481 b., 485 b. és 523 b. hrsz. szántó- és kaszálóból álló ingatlanra 404 K ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan, az 1906. évi november hó 29. napján, d. e. 9 órakor Koltó községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-át vagy készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Nagysomkut, 1906. évi augusztus hó 21. A nagysomkuti kir. járásbíróság telekkönyvi hatósága. Pályi, kir. aljárásbiró. p| \ r egy csinos berendezésű, H I 51 rí trafik és italmérési enge- IvitUlU ___ délylyel biró __ fűszer-üzlet igen forgalmas utcában Nagybányán. Bővebb felvilágosítás nyerhető M0RVAY GYULA könyvnyomdájában (Fő-tér 14. sz.)
