Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-14 / 41. szám
4 KŐ VÁR VIDÉK 1906. október 14. Egészségtani szabályok. Egy világhírű orvos azt állította, hogy a betegeknek több mint a fele része oly betegségben szenved, melyek a maguk személyeinek evés és ivás tekintetében való elhanyagolásából, avagy az egészségtani szabályok teljes ismeretlenségéből, főleg tisztaságra és szellőztetésre nézve veszik eredetüket. Ha mindenki önmagára jobban ügyelne és különféle egészségtani szabályokat követne, sok betegség nem lépne fel oly gyakorisággal és a halandóság is kisebb lenne. Sok éven át a hygiéna szabályait alig tanulmányozták, sőt az orvosok is kevésbbé ismerték. És mégis mennyi szolgálatot tett az a kevés is az emberiségnek, ami ismeretes volt, ha alkalmaztatott. Manap hygéniai ismeretek, nemcsak az orvos számára, hanem mindenkire nézve okvetlen szükségesek. A lakosság túlságos nagyszáma egy-egy központot képező nagy városban az a könnyűség, mellyel egymással érintkeznek, az élelmiszerek oly sokféle hasznosítása s végre az éghajlat és lakásváltozás, amiknek ma az ember gyakori esetben alávetve van, mindmegannyi körülmény, mely a hygénia szükségességét rendkívül nagy mértékben igazolja. Az egészség megzavarása gyakori esetben a gyomorban veszi kezdetét. Sok gyermek egészsége a dajka, avagy már a gyermek első gondozására hivatott személy tudatlansága áltál veszélyeztetik.. Közismert dolog mennyire kedvelik a gyermekek az édességeket, nyalánkságokat, de kevesen vannak, kik iparkodnának a gyermekeket ezen rossz és ártalmas szokásról, mely a gyenge gyomrot csak gyengíti, elszoktatni. Csecsemők csak tejjel és elsősorban anyai tejjel tápláltassanak. Felnőtteknél nehezen emészthető élelmiszerek, alkohol tartalmú italok, túl fűszerezett mártások, valamint a sok létező, étvágyat gerjesztő szerek; mindmegannyi tényezői a gyomor- betegségeknek. A jólérzés egy második elmaradhatatlan kelléke a friss levegő. Lakosztályaink legtöbbje el van telve ártalmas levegővel. Nyilvános intézetek, iskolák, színházak, kávéházak, tehát mindazon helyeken, hol sok ember gyűl össze, hol az elégő anyagok egyesülnek kilélegzésünk és bőrünk kipárolgásának anyagával, a levegő mindig a legrosszabb és kellő szellőztetés hiányában alig alkalmas sőt gyakran szerfölött ártalmas is a belélegzésre. Sok nő és sok lábadozó beteg megma- gyarázhatlan félelemmel viseltetik a friss levegő iránt, bezárkóznak lakásaikba és falaik között időznek egész napon át, a nélkül, hogy valaha az ablakot kinyitnák avagy egyéb szert használnának a belélegzésre szánt levegő kellő tisztázására. Kiválóan jó szabály a szoba levegőjét legalább minden két órában megújítani, az ablakokat 5 percnyi időn át nyitva tartani és ez alatt a lakásban, ha lehetséges, egy gyenge légáramlatot előidézni. Még sokkal fontosabb a tiszta levegő alvás közt, amidőn a lélegzés a test mozgása nélkül történik ez okból szükséges, hogy lakásunk legegészségesebb és legtágasabb, valamint jól szellőztetett szobáját válaszszuk hálószobának. Egy másik fontos tényezője az egészségnek a hőmérséklet. Tudjuk, hogy az átmenet melegből hidegbe, mily gyakran okoz meghűlést, torokgyuladást, egyéb hurutos betegséget, tüdőgyuladást, rheumalizmus és idegbajt. Az átmenet a nyárból az őszbe sok áldozatot követel, főleg a tüdőbetegek közül, mig az átmenet hidegből melegbe, emésztési zavarokat, bőr és nyakhártya-betegségeket idézhet elő. Vannak emberek, kik előtt a napfény jótékony hatása teljesen ismeretlen. Ezek ugp látszik félnek a világosságtól. Jól, csaknem légmentesen elzárják ablakaikat, miáltal a lakásukat sötét, nedves pincékké változtatják át. Olykor ezt az okból is teszik, hogy a függönyök, szőnyegek és párnázott bútorok vagy egyéb fényüzési tárgyak csillámló színeit, amikkel a divat bennünket boldogít, megóvják a nap sugarai elől. A divat tehát diadalmaskodik az egészség felett. Pedig a világosság hatalmas eszköz az ártalmas apró, láthatatlan férgek ellen, mondhatnék, hogy alig van csira, mely ellentállni képes hatásának. Fontos szerepe van továbbá egészségünknél a tisztaságnak is. A testünket övező bőr minden négyszögcentimétere millió likacscsal és zsirmirigy- gyel van tele, azonkívül a véredények gazdag hálózata fogja át. A bőr külső tisztátalansága mindezen elemek működését akadályozza és nehéz betegségeknek lehet csirája. Ez okból jó és üdvös egészségtani szabály, legalább két hetenként testünk tisztaságának érdekében fürdőt használni. HÍREK. Október 13. Tisztelettel kérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetési dijaikat most már mielőbb befizetni szíveskedjenek. Közgyűlés. Községünk képviselő testületé f. hó 7-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek j csupán főbb tárgyait említjük fel. Ugyanis jóváhagyta a vásárvámszedési jog bérbeadására vonatkozó árverést, mely szerint a vásárvám i 1907. évi január elsejétől kezdődőleg hat évre í évi 10.080 koronáért adatott haszonbérbe. Hers- | kovits Mór nagynyiresi lakosnak. Utasította a | községi elöljáróságot, miszerint hívja fel bérlőt a haszonbér 25 százalékának biztosítékként való befizetésére és annak utána a szerződésnek ! véle való megkötésére. Tádomásul vette a közgyűlés a községi rendőrök fizetésemelésére vonatkozó szabályrendelet jóváhagyását és annak alapján részükre a f. évi április 1-től vissza- j menőleg a felemelt többlet fizetést az előre látott költségek terhére kiutalta. A községnek az acetylen világátással való ellátására érkezett ajánlat tanulmányozására és a közgyűléshez javaslattételre egy bizottságot küldött ki a közgyűlés, melynek tagjai: gr. Teleky Sándor, Mán Lajos, Szappanycs József, Hirsch Náthán, Nyilván Miklós, Frankovits Mór, Bocsánczy Márton, Ecker Béni, Blága Tivadar, Derecskey János, Buttyán János községi biró és Barna Benő községi jegyző. Katona János volt kir. adóellenőr illetőségét nem ismerte el. Végül 208 kor. 85 fillér tűzoltó váltságdijat bevehet- lenség címén leírni rendelt. Meghívó. A szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyletének 1906. évi október hó 17-én d. e. 10 és fél órakor Nagykárolyban a vármegyeházánál tartandó közgyűlésére. Tárgyak: 1. A nyugdíjalapéi Hadál Antal és társai nyugdíjasok részére az elvont nyugdíj összegek fejében kifizetett összeg tárgyában alispán ur 12857. sz. rendelete. 2. Intézkedés a fizetés kiegészítések késedelmes kiutalása miatt. 3. Ügyviteli nyomtatványok megállapítása s erre nézve bemutatott mintatár feletti intézkedés. 4. Jegyzői szaklap felállítása iránti kérelme Manyák és Tóth nyomdatulajdonosoknak. Kis- majtény, 1906. október 9-én. Bodoky Béla, egyleti elnök. Vasutunk államosítása. Mint biztos forrásból értesültünk vasutunk állami kezelésbe vétele befejezett tény. Vasutunkat tehát az állam 1907. év január 1-én állami kezelésbe veszi, az arra vonatkozó intézkedéseket már meg is tette. Mint tudjuk, ezután közvetlen kocsik fognak közlekedni Nagysomkutról, Erdődön és Szat- máron át egész Bikszádig. Tehát aki Szatmárra fog utazni, nem lesz kénytelen Gilvácsra menni előbb. Erdődről Gilvácsig egy külön szárnyvonal marad. Megszűnt sertésvész. A Sárosmagyarber- keszen uralgott sertésvész megszűnt. A zárlatot a jár. főszolgabíró feloldotta. Andrássy és Darányi a tfldóvész ellen. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter gr. Andrássy Gyula hozzájárulásával egy rendelet tervét készítette el a tüdővész ellen való védekezés dolgában s a rendeletet szétküldötte a gazdasági szaktestületeknek. A szarvasmarhák gümő- kórja ugyanis egyik legveszedelmesebb ragadós betegség, amely tömérdek pusztítást okoz a lakosság körében. A tervezett intézkedés célja az, hogy az olyan gyümőkóros állatokat, amelyek a betegséget emberek és állatok között terjeszthetik, levágják, de a tenyésztésből okvetlenül kizárják. Hasihagymáz községünkben. Sajnos, mint a múlt év hasonidőszakában ez évben is jeleznünk kell, hogy községünkben ismét fellépett szórványosan a hasihagymáz. A múlt hét folyamán a következők betegedtek meg hasi- hagymázban: Marinkás Sándor 25 éves, Pap Gábor 15 éves és Buttyán János a Vaszilikáé 34 éves földmivesek. Nem találjuk szükségtelennek a lakosság figyelmét felhívni azokra az óvintézkedésekre, melyeket a múlt évben a járási tiszti orvos közölt a lakossággal, amit annak idején lapunkban is hoztunk. Meghívó. A szatmárvármegyei függetlenségi párt az őszi rendes megyei közgyűlést megelőző napon Nagykárolyban a Polgári Olvasókör helyiségében este 9 órakor pártgyűlést tart, a megejtendő választások és a közgyűlési tárgysorozat feletti határozat céljából, melyre a párt tagjait ezennel meghívom. Budapest, 1906. szept, 25-én. Luby Géza megyei pártelnök. Állami facsemeték adományozása. Azok a birtokosok, akik az állam által fenntartott erdei facsemetekertekből csemetékben részesülni kívánnak, egy koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb 1906. évi december 15-éig terjeszszék be, még pedig közvetlenül az illetékes kir. erdőfeiügyelőséghez. Vármegyei közgyűlés. A napokban küldték szét vármegyénk törvényhatósági bizottsága által f. október hó 18-án Nagykárolyban a vármegyei székház nagytermében tartandó rende- közgyülésre a meghívókat a vármegyei bizottsági tagoknak. A közgyűlés főbb és járásunkat is érdeklő tárgyai a következők: 1. A mátészalkai főszolgabírói állás betöltése. 2. A csenged főszolgabírói állás betöltése. 3. A nyugdíjazás folytán megüresedett I. aljegyzői állás betöltése. 4. A nyugdjazás folytán megüresedett óvószéki ülnöki állás betöltése. 5. A fenti állások betöltéseivel esetleg megüresedő állások betöltése. 6. A kovási révjognak örökáron való eladása. 7. A Nagysomkuton építendő járványkórházhoz szükséges telekvétel árának fedezésére kiutalt 2000 K tárgyában előterjesztés. 8. A nagysomkuti székház eladási ügye. 9. A nagysomkuti járási- és községi tisztviselőinek előterjesztése egy „Szatmárvármegyei községi központi takarékpénztár“ létesítése tárgyában. 10. Nagyfentős község határozata a sáros- magyarberkeszi hitelszövetkezetnél részvény vételre vonatkozólag. 11. Nagyfentős - község határozata a szegényalap összegének elhelyezése tárgyában. 12. Szappanpataka község képviselőtestületének a sárosmagyarberkeszi hitel- szövetkezettől részvény vásárlása tárgyában hozott határozata. 13. Lázár Lajos nagysomkuti lakos felebbezése Nagyfentős község erdejének eladása tárgyában. 14. Pribékfalu, Lukácsfalu, Fehérszék és Nagysomkut községek 1906. évi pótköltségvetése. Mennyit isznak a magyarok? A magyar társadalom az elmúlt évben elköltött pálinkára 186,923.183 koronát, sörre 45,567.870 koronát, borra 174,967.500 koronát. Tehát a pálinka vezet. Az összeg meghaladja a 400 millió koronát. Ha a magyar nemzet csak egy évig nem adna ki pénzt szeszesitaléit s ezt az összeget magyar közművelődési célokra fordítaná, - az megérne egy milliárdot. De micsoda nagy lélek kellene ahhoz! A vidéki városok rendőrségének államosításai. Gróf Andrássy Gyula, belügyminiszter a belügy. tárca költségvetésének tárgyalásakor tartott expozéjában kilátásba helyezte, hogy a vidéki városok rendőrségi viszonyainak javítását sürgős
