Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-23 / 38. szám

6 KOVARVIDEK 1906. szeptember 23. A védekezében legelőbb arra törekszünk, hogy a fiatal lombozatot megvédjük a virág­zásig, - akkor aztán a virágozni készülő fürtö­ket is kell gondozni, főleg nedves, ködös, esős időjárás mellett. A porozást mindig szélmentes időben korán reggel, harmatos szőlőn végezzük. Elvirágzás után a kötött fiatal fürtök védel­me legyen gondunk, hogy biztosítsuk a termést. Finoman szóró, jó porozót használjunk, hogy a most még ritkás fürtöket minél tökéletesebben megszállja a leülepedő por. Tovább aztán az időjárás szerint intézzük a védekezést, ügyelvén azonban arra, hogy csonkázás után megóvjuk a friss oldalhajtásokat kellőkép. Abban az esetben, ha a most leirt fürt- bántalmak felléptek a szőlőben, legerélyesebben kell porozni, esetleg a permetező munkás után azonnal egy más munkás porozhat, hogy a többi még egészséges fürtöket, bogyókat megment­hessük. A mi beteg, az már elpusztul, mert a peronosporát kiölni nem lehet a fürtök, bogyók belsejéből, Esetleg gyerekekkel, asszonyokkkal össze is lehet szedetni a hervadt, fonnyadt, vagy már madárkás fürtöket s aztán menten el kell égetni ezt a beteg hulladékot. Ez jó azért, hogy a szőlő minél inkább megtisztuljon, Jég esetén semmi esetre sem szabad a szőlőt elhanyagolni. Ellenkezőleg azonnal véde­kezni kell, a mint elvonult a zivatar. Mert a jégütötte sebek meg a jég okozta zuzódások vesszőn, fürt nyelén stb., mindig igen könnyen megfertőztetnek. Az ily helyeken támadja meg legkönnyebben a szőlőt a peronospora, meg a fakórothadás (Coniothyrium.) Tehát ha elvonult a jégeső, azonnal porozzunk erős porokkal. A kötöző anyagot, raffiát stb. célszerű beáztatni bordói lébe, s úgy használni. Tapasz­taltam sokszor, hogy a kötések alatt húzódik meg egyik-másik betegség, itt lappang, innen tör elő. Ép igy a karók bekenése, valamint a lugasszőlőnél a falak stb. permetezése vagy le­mosása bordói lével szintén ajánlatos. A lugas­szőlő meleg s védett enyhelyet nyújt a betegség okozóknak s ott ujul meg legkorábban a liszt­harmat stb. Fölemlítem még, hogy újabb vizsgálataim szerint mindinkább valószínű, hogy a peronos­pora belehuzódva a hajtások kérgébe, ott alkal­masint kitelel. így a jövő évben aztán, neveze­tesen a szálvesszős szőlőkön onnan is megújul. Ezen veszély elhárítására a tőkék késő őszi, vagy a metszés táján való beecsetelését tartom célravezetőnek, miáltal aztán még más beteg­ségek is gyérittetnek. Végül még a szőlőkből minden hulladéknak, zöld munka alkalmával levágott hajtásoknak, leveleknek, száradó lombozatnak gondos el­takarítását kell melegen lelkére kötni a gazdák­nak. Téves dolog azt hinni, hogy bekapálva, a szőlő földjében jól fog ez a zöld trágya, többet árt az, mint használ, mert rajta mindenféle más betegség csirája is megmarad, vagy kifejlődik. De a peronosporás szőlőben azért is rendkívül fontos dolog az elszáradt, beteg levelek stb. összegyűjtése és elégetése, mert bennük a peronosporának kitelelő csirái fejlődnek ki. Ha már most a beteg, száraz levelek a szőlő föld­jébe betapostatnak, - a téli csirák a földbe jutnak, s a jövő évben nyitáskor a fölszinre kerülve, tovább fejlődnek s a szőlő igen korán megbetegedik. Ha a száraz leveleket takarmánynak használják (juhoknak pl.,) ezek a téli spórák elevenen maradnak a trágyában is. Tehát az összes hulladékot, száraz leveleket stb. ki kell hordani a szőlőből s el kell égetni; — a hamu aztán a trágyába mehet. Ép igy ősszel is alaposan kitakarítjuk a szőlőt s nevezetesen a Marton szőlőt (egrest) kell gondosan leszedni s a száraz levelekkel, bántalmazott hajtásokkal, száraz fürtökkel együtt el kell égetni. Újabb vizsgálataim bebizonyították, hogy a Marton szőlő a peronosporának, sőt a lisztharmatnak is legkedvesebb fészke s hozzá telelő helye, a honnan aztán jövő évben megint vándorútra kel a két betegség. A szőlőnek a gyomoktól való alapos, gondos kitisztogatása szintén nagyon fontos teendő, melyet sok helyütt elhanyagolnak, a szőlő nyilvánvaló nagy kárára. A gyomok a földet nedvesen tartják s igy szintén elősegítik a köztük meghúzódó s a földbe került beteg­ségi csirák továbbfejlődését. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza) Előfizető. Szívesen közöltük volna, ha ideje­korán méltóztatik beküldeni. De négy nap múlva, amikor már más lapban is megjelent, nem közölhetjük. Nógrádi. Az annyit jelent, hogyha akkor adta el, amikor még az övé volt s nem azért, mert tudta, hogy férjhez megy s akkor elve­szíti. — Azt azonban önnek kell bizonyítania, hogy rosszhiszemű volt, ha azt állítja. Előre. Ilyen lapokat nem ismerünk. Zalai. Föltétlenül érvényben van ott is. Legegyszerűbb az, ha följelentik a rendőri ható­ságnál azokat, akik be nem tartják. Ez majd provokálja a hivatalos kihirdetést. D. L. Sajnálatunkra, az illető cikkíró nevé­vel nem szolgálhatunk, mert arra, hogy nevét közöljük, nem jogosított fel. S. R. Méltóztasék kérdését megismételni, mert hivatkozott levelét nem vettük kézhez. S. M. Levelét nem közölhetjük mert egy­szerűen reklámnak vennék. K. H. Ugyanolyan engedély kell hozzá, mint bármely más italmérő helyiséghez. Vally. Miután nem is ismerjük magát a kötvényt, nem nyilatkozhatunk. Tény, hogy nem látszik jogosultnak a kártalanítás felszámítása. Főmunkatárs: ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 1295. I./1906. Árverési hirdetmény. Nagysomkut nagyközség képviselőtestüle­tének f. 1906. évi augusztus hó 19>én tartott rendes őszi ülésében 49/906. sz. alatt hozott határozata értelmében ezennel közhírré tétetik, hogy a heti és mindennapi vásárvám szedési jog a f. 1906. évi szeptember 30-án d. u. 3 órakor Nagysomkuton a községháza tanács­termében megtartandó zárt és nyílt árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. A bérleti idő kezdődik 1907. január hó 1-én és tart 1912. évi deczember hó végéig terjedő 6 egymást követő évig. Kikiáltási ár a jelenlegi haszonbér vagyis 7409 korona 25 fillér. A feltételek rövid kivonata: 1. Árverelni szándékozók kötelesek meg­bízhatóságukat az árverés megkezdése előtt az árverés megtartására kiküldött bizottság előtt hatósági bizonyitványnyal igazolni. 2. Az árverés megkezdése előtt kötelesek árverelők a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben, vagy elfogadható értékpapírokban lefizetni, illetve zárt ajánlatához csatolni. 3. A zárt ajánlatok legkésőbb a kitűzött napon d. u. fél 3 óráig adhatók be, később érkezett és utóajánlatok figyelembe nem vé­tetnek. 4. A beérkezett zárt ajánlatok csak a szóbeli nyílt árverés befejezése után fognak felbontatni. 5. Az árverésre vonatkozó részleges fel­tételek a hivatalos órák alatt a jegyzői hivatal­ban megtekinthetők. Nagysomkut, 1906. augusztus 24-én. Barna Benő, Buttyan János, jegyző. k. biró. Ne nmlaszszon el kérni ingyen és bérmentve prospektust és mintákat a legjobb stíriai férfi= és nőilodenból vadászatra, erdészetre és turisztikára valamint az összes divatszövetekből férfi- és gyermek öltönyökre, felöltőkre, ulsterekre, a legolcsóbb­tól a legfinomabb minőségig, az általánosan jóhirnévnek örvendő első és legnagyobb loden- kiviteli cégtől, OBLACK VINCZE, cs. és kir. udvari pusztószállitó, C3rJCBtSSr Murgasse 9/c. S)S)G)S)S>S>S)S>S)G)6)S>S>®í5)G>G>S> 3372-1906. thvsz. Hirdetmény. Alólirt kir. telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Lukácsfalu község tkvei tagosítás általi szabályozás következtében az 1869. évi 2579. sz. I. M. szabályrendelet értelmében át­alakíttatnak és ezzl egyidejűleg mindazon in­gatlanokra nézve, a melyekre az 1886. évi 29. — 1889. évi 38. és 1891. évi 16. tcikkek a tényleges birtoklás tulajdonjogának bejegy­zését rendelik, az 1892. évi 29. tc.-ben szabá­lyozott eljárás a tkvi bejegyzések helyesbítésé­vel kapcsolatosan foganatosittatik. E célból az átalakitási előmunkálatok hi­telesítése és a helyszíni eljárás Lukács falu községben 1906. évi október hó 10-én d. e. 9 órakor veszi kezdetét és következő napjain folytattatni fog. Ennélfogva felhivatnak. 1. Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott­jaik által jelenjenek meg és az uj tkvi terve­zetre netaláni észrevételeiket annál bizonyo­sabban adják elő, mert a régi tkvek végleges átalakítása után a téves bevezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. Mindazok, akik a tkvekben előforduló bejegyzésekre nézve akadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitű­zött határnapokon megkezdendő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket iga­zoló okirataikat mutassák fel. 3. Mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de tkvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886. évi 29. te. 15 -18. és az 1889. évi 38. te. 5. 6. 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy odahassanak, hogy az átruházó tkvi tu­lajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezmény­től is elesnek és végül: 4. Mindazok, akiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg be­jegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel ter­helt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jog törlését kérelmezzék, illetve, hogy a törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizott­ság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Nagysomkut, 1906. szeptember hó 3-án. A kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Pályi, kir. aljbiró. 729 -1906. Árverési hirdetmény. Kisfentős község elöljárósága ezennel közhírré teszi, hogy a község tulajdonát képező 1 korcsma, 1 bolt, 2 lakószoba kert és mellék- helyiségekből álló újonnan épült korcsmaépülete a képv. testület 21/906. kgy. számú határozata alapján Kisfentősön a község házánál f. évi szeptember hó 26-án d. e. 9 órakor tar­tandó nyilvános szóbeli árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbe fog adatni. A bérlet tartama 6 év. Kikiáltási ár 400 korona. Bánatpénz 100 korona. Bérlő köteles 500 K óvadékot készpénz­ben vagy alkalmas értékpapírokban letenni. Bérlő részére az italmérési engedély, dohány és só árulási jogosítvány elnyeréséről — bérlő költségére — a község gondoskodik. A részletes árverési feltételek Kővár- hosszufaluban a körjegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kisfentősön, 1906. szeptember 15-én. A községi elöljáróság: Rácz Dezső, Beibe Miklós, jegyző. biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom