Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

6 KŐVARVIDEK 1906. augusztus 26. Ezt a bántalmat sokszor elrugásnak tartják. A peronosporás fürtökről a virágok le­hullnak, majd kocsányaik is leválnak, s ha a fürt nyele meg van támadva az egész fürt le­szakad, mások pedig visszamaradnak a fejlő­désben madárkásak lesznek. Ezeket legjobb leszedetni. A nagyon nyirkos peronosporás esztendők­ben a virágzó fürtök pusztulása valósággal járványszerü s a kár óriási lehet. Jégverés után épen nagyon gyakori. Ez a fürtbántalom emlékeztet a szőlőmoly okozta fürtpusztulásra, mert ott is elszárad az egész bimbó vagy virágzásban álló fürt, de különbözik abban, hogy a peronosporától pusztuló száradó fürtökön a szőlőmoly selyemfonalai, melyekkel a bimbókat csomókra bogozza, hiányzanak. A kötött fürtök bántalma. 4. Az apró, nyulserét nagyságú bogyókat viselő fürtöket a peronospora szintén fölkeresi s alkalom adtán ezekben is nagy károkat okoz. A megtámadott bogyókon s kocsányaikon s a kocsány barázdájában a peronospora ágbogas termőszálai igen feltűnőek. A nyulserét nagyságú szemek tele tüzdelvék a fénylő fehér szálacskákkal, (conidiumtartókkal), melyek 8 — 10 napig mind sűrűbben törnek elő a beteg bogyókból, mi­közben aztán a zöld bogyók szine megváltozik, eleinte piszkos zöld, szürkés lesz, majd meg­bámul a kocsányuk s a szemek lehullanak, vagy elrothadnak. A gerezd (csuma) maga is barna foltos lesz. Ezt különösen tartós nedves idő­járáskor tapasztaltuk. Ha pedig rövidesen száraz idő áll be akkor a bogyókról eltűnnek a peronospora szálai s a pusztítást csak a bogyókon látható terjedelmes fekete foltok árulják el, melyek mindig a bántal­mazott résznek felelnek meg. Ez a zsenge fürt olyan, mintha az antrak- nozis lepte volna el s igen sokszor - főleg ha a betegség nem volt nagymérvű — a bántal­mazott foltos bogyók madárkásakká válnak s később hegyesre vagy egész apróra össze­száradnak, megkeményednek. A most ismertetett fürtbántalmak mind nagyon veszedelmesek, mert a beteg fürtökön nedves időjárás esetén főleg - jóformán védve a permetezéstől — lappangva folyton tovább tenyész a peronospora s innen aztán mindig újabb fertőzések keletkezhetnek. Mint mondtuk már a fürtökön nevezetesen a fesleni kezdő vagy virágzó fürtökön pero­nospora olyankor is mutatkozhat, mikor a leveleken még nyoma sincs a betegségnek. Ez a körülmény az oka annak, hogy a szőlősgazda ilyen esetekben nem ismeri fel a bántalom igazi természetét. A nyiló fürtöknek ezt a sokszor kizárólsoSe bántalmazását úgy lehet megmagyarázni, hogy a levelek részben a permetezések révén is meg­védettek; részben pedig, ha gyakori sebes, záporeső hullott, le is mosattak, megtisztultak a rájuk szállott peronospora csiráktól. (Folytatjuk.) Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza) Erényi. Legnagyobb sajnálatunkra nem kö­zölhetjük. Kérésére kivételesen visszaadjuk kéziratát, próbálja meg átdolgozni és ha meg fog felelni szívesen közöljük. Előfizetőinknek. Nagyon kérjük tekintettel lenni arra, hogy nekünk is kötelezettségeink vannak, mert a nyomdának fizetni kell és szí­veskedjenek beküldeni a már nagyon is fel­szaporodott hátralékot. Kérdezősködő. Hogy mennyivel tartozik lapunk előfizetési dijjába arra kiváncsi? íme pontosan kiszámítva tudatjuk: Lapunk meg­indult 1904. évi november havában, az elő­fizetési idő kezdődött 1904. december hó 1-én azóta van tehát egy és 3/4-ed év, az előfizetési dij 8 K, tehát Ön, a mennyiben még egy fil­lért sem fizetett elő, utófizetőként megvan terhelve nálunk 14 koronával. Ne higyje azon­ban, hogy egyedül szerepel mint ilyen. Épen ezért nagyon helyesen jár el többi hason elő, illetve utófizető társával, ha mielőbb az elő­fizetők sorába iktatja magát. Pályázó. Kérvénye a belügyminiszterhez 1 intézendő, felszerelendő: képesítését igazoló | okmányaival, hatósági, orvosi és eddigi mű­ködését igazoló bizonyitványaival. Ideges. Nagyon ajánljuk, hogy mérsékelje magát, mert eljárását senki sem fogja helyeselni. 439—1906. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1906. évi 9568. számú végzése következtében dr. Nyilván Viktor ügyvéd által képviselt Chiorana takarékpénztár "javára Pap Floréa és Társa ellen 239 K s jár. erejéig 1906. évi augusztus hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1620 koronára be­csült következő ingóságok, u. m.: lovak, szarvasmarhák, széna és csűr nyilvános árve­résen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járás- hiróság 1906. évi V. 234. számú végzése folytán 239 K tőkekövetelés, ennek 1906. évi március hó 24. napjától járó 6% kamatai, 7s0/o váltódij és eddig összesen 78 K 79 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Szakállos- faluban adósok lakásán leendő eszközlésére 1906. évi szeptember hó 4-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivat­nak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szük­ség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra ki­elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkut, 1906. évi aug. 21. Qámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 432-1906. vhtsz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó äz 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1906. évi 10623. számú végzése következtében dr. Nyilván Viktor ügyvéd által képviselt Chiorana takarékpénztár javára Tarcza Todor és Társa ellen 564 K s jár. erejéig 1906. évi julius hó 31-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1570 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: széna, lovak és csűrök nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járás­bíróság 1906. évi V. 268. számú végzése foly­tán 564 korona tőkekövetelés, ennek 1906. évi március hó 24. napjától járó 6% kamatai Vs°/o váltódij és eddig összesen 97 korona 48 fillér­ben biróilag már megállapított költségek erejéig, Szakállosfaluban, adósok lakásán leendő esz­közlésére 1906. évi szeptember hó 4-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülíoglaltatták és azokra ki­elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkut, 1906. évi aug. hó 21. Qámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 2873. 1906. tkvsz. Árverési hirdetmény kivonat. Somesána hit. és takarékpénztári intézet dési cégnek, Nemes György, Szima Juon, Ne­mes Jóska, Nemes, végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében a kérelem követ­keztében, a végrehajtási árverés 510 K tőke, ennek az 1901. évi október hó 2-től járó 6 °/o kamatai 6 K 20 f. óvási 1'3 °/0 váltódij, 68 K 20 f. perköltség és végrehajtási már megálla­pított, valamint jelenlegi 21 K és még felme­rülendő költségeknek kielégítése végett az 1881. 60. t.-c. 144. §-a alapján és a 146. §-a értelmében a nagysomkuti kir. járásbíróság területén levő Gaura községben fekvő, a Gau- rai 66. sztjkv. A I. 1., 2. rdsz. a Szima Juon nevén álló ház és külsőségből álló ingatlanokra 1014 K, 314. sztjkv. 3403. hrsz. külsőség a C. 2. a. Blága Anikó haszonélvezeti jogának fen- tartásával az 1881. évi 60. t.-c. 156. §-a alap­ján egészben, tehát a Magos Dávid, Gece György, Vajda György és kisk. Nemes Vasza- lika és György illetőségére is 28 K, 560. sztjkvi 89. hrsz. belsőség a rajta lévő házzal a fenti törvény értelmében egészben, tehát a Szima Vaszali részére is 168 K, a 459. sztkjvi 3602. hrsz. külsőség 16 K, a 639. tjkvi 3864. hrsz. külsőség az 1881. 60. t.-c. 156. §-a alapján egészben, tehát a Szima Anyika kisk. Kosztin Laci, Mariska és Szima Rozália illetőségére is a C. 4. a. özv. Szima Györgyné az ingatlan ’/2 részére bekebelezett haszonélvezeti jog fentar- tásával 24 K, a 88 sztjkvi 294. hrsz. külsőség pz 1881. 60. t.-c. 156. §-a alapján egészben, tehát a Nemes Zaharia, Anika és kisk. Nemes Rozália illetősége is a C. 1. a. özv. Nemes Stefánné; C. 3. a. özv. Nem:s Juonásné javára bekebelezett haszonélvezeti jogok fentartásával 46 K ezennel megállapított kikiáltási árban el­rendeltetik, amennyiben pedig az 560., 66. és 639. tjkvben C. 2. alatt Kővárvid. tkptár javára 208. K, a 452. sztjkvben pedig C. 3. a. Stein- feld Móric javára 26 frt s járulék erejéig vég­rehajtási zálogjog van bekebelezve, ezek ezen­nel csatlakozottaknak kimondattak. Az árverés megtartására határidőül 1906. október hó 23-ik napjának délelőtti 9 órája Gaura községben a községházához kitüzetik. 1. Ezen határidőben a fent körülirt ingat­lanok a becsáron alul is «lfognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlanok becsárának 10 százalékát készpénz­ben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában jel­zett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazság­ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óva­dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t.-cz. 170. §-a ér­telmében a bánatpénznek a bíróságnál előle- ges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolgáltatni. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság. Nagysomkuton, 1906. évi augusztus hó 3-án. Pályi sk., kir. aljárásbiró. 3 5 3 4 4 4 4 I Legjobb mellékkereset nők és családok részére. Egy helyen és egy háztartásban se hiányozzék az ere­deti „Styriai“ kötőgép. - Árjegyzék ingyen. Kedvező fizetési feltételek. Első styriai kötógépgyár magyarországi képvise­lete, Fogl J. L. műgépész Budapest, VI., Csengery-utca 54. É 4> *4 Szülők figyelmébe! Iskolába járó gyermekek (Nagy­bányán) jó családhoz kOSZtVei s elátásra felvétetnek. Hol? Megtudható Morvay Gyula könyvnyomdájában. (Nagybánya Fő-tér 14. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom