Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-19 / 33. szám

1906. augusztus 19. KOVARVIDEK 5 általános tanítóegyesület, Szatmármegye törvény- hatósága, valamint a tanitásügynek és ünne­pednek barátai. Akik az ünnepélyen, mely a ref. templomban d. e. 10 órakor veszi kezdetét, részt óhajtanak venni, jelentkezhetnek Fábián István szinérváraljai ev. ref. tanítónál. A vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása. Említettük már, hogy a kormány érvényen kívül akarja helyezni a vármegyei számvevőségek és pénztárak államosítását ki­mondó 1902. évi III. törvénycikket s a vár­megyei pénztárakat visszaállítják. Az erre vonat­kozó törvényjavaslatot az ősszel e tárgyban összehívott anként után nyomban a képviselő­ház elé terjeszti a kormány és 1907. január elsején kívánja életbe léptetni. Az annak idején megtörténendő pénztári és levéltári átadás elő­munkálatai dolgában Andrássy Gyula gróf belügy­miniszter már érintkezésbe is lépett Wekerle Sándor miniszterelnökkel, mint pénzügyminisz­terrel. A pénzügyigazgatóságok a kormány utasí­tására még a jövő hónap folyamán országszerte megkezdik az elszámolás és átadás előmunkála­tait, hogy 1907. január elsején az ügykezelés minden akadály és torlódás nélkül a vármegyék hatáskörébe menjen át. Az ellenőrzést azonban ezentúl is államilag kinevezett tisztviselők fogják végezni. A reform az összes járási számvevő­ségeket is megszünteti. A pénzügyigazgatóságok mellé osztott vármegyei számvevőségek tiszt­viselői ismét megyei szolgálatba kerülnek. Közgyám választás. A Kozma János elhalálo­zása folytán üresedésbe jött hosszufalusi kör- közgyámi állás e hó 16-án lett választás utján betöltve, mely állásra egyhangúlag Lüervald Gyula nyug. körjegyző lett megválasztva. Általános motortechnikái kiállítás Budapesten 1907-ben. A jövő év tavaszán Budapesten ál­talános motortechnikai kiállítás fog megtartatni. A most java fejlődésében levő magyar motor­ipar a jövő évi kiállításon olyanformán akar bemutatkozni a magyar közönségnek, hogy az a jelenleg oly erős külföldi motorbehozatal helyett a hazai motoripart felismerje és párto­lásába vegye. A kiállítás azonban nemcsak ke­reskedelmi érdekű — értve alatta gyárosaink üzleti bemutatkozását, — hanem a hazai mező- gazdasági és ipari közönségre tanulságos is akar lenni, amennyiben a kiállítás rendezősége, melyben elsőrendű motorgyárosaink kivétel nélkül helyet foglalnak, a kiállítás keretén belül alkalmat fog nyújtani a közönségnek arra, hogy a motorok alkalmazását minden fajtájában, minden alkalmazási módjában, a motortechnikát pedig legnépszerűbb módon való ismertetés és szemlélet utján megismerje. Azok a nagy gaz­dasági érdekek, amelyek a motoroknak az ipar, főleg pedig a közép- és kisipar terén és más­részről a mezőgazdaság minden ágában való terjedéséhez fűződnek, a gyárosok részéről épen az által fognak honoráltatni, hogy gyá­rosaink igen jelentékeny áldozatokat fognak önként hozni, a kiállításon való bemutatkozásuk céljából. A kiállítás nemcsak a városligeti ipar­csarnokra, amelyet a kormány e célra már átengedett, hanem az iparcsarnok előtti terü­letre is ki fog terjedni. Gyárosaink a kiállításra meglehetős építkezé­seket is csinálnak. így pl. legnagyobb malom­berendezési és motorgyári cégünk egy motor- üzemü teljes malmot fog felépittetni. Egy szivattyugyárunk nagy motorikus berendezésű szivattyútelepet szándékozik bemutatni. Egy hatalmas turbina berendezés is bemutatásra kerül. Csak e néhány példából is látható az, hogy gyárosainknak a kiállításon való megjele­nése olyan költségeket igényel, amelyek fejében hazai iparunk elvárhatja, hogy hosszabb időn át legyen módja a közönségnek a kiállítást szemlélni és tanulmányozni. Hozzájárul mindezekhez az is, hogy a ki­állítást rendező Magyar Automobiltechnikai Egyesület már is gondoskodott arról, hogy a kiállítás tartama alatt a kiállítás területén az egyes kiállítási objektumok előtt váltakozva rendszeres, népszerű szakelőadások tartas­sanak a napnak bizonyos meghatározott órájában, amelyen a kiállítást látogató kö­zönség díjtalanul vehet részt. Ilyen szak­előadások a kiállítás egész tartama alatt fognak tartatni és céljuk az, hogy a kiállítást látogató közönség e népszerű szabad előadá­sok által a motorok szerkezetét, kezelését és kiküszöbölését, a motorok alkalmazási módját, általában az azok használatára, használhatósá­gára, költségeire és üzemére vonatkozólag mindama ismereteket elsajátítsák, amelyek al­kalmasak arra, hogy a Magyar Motor és Auto­mobiltechnikai Egyesület által maga elé tűzött cél, t. i. a motorok és azok használatának nép­szerűsítése és terjesztése minél jobban megkö- zelittessék. A kiállítás rendezősége ebből a célból nagy országos propagandát fog kifejteni és az ország minden részéből váltakozva mezőgazda- sági és iparos körökből csoportos felránduláso­kat fog rendezni a kiállítás tanulmányozása és az abban megtartandó motortechnikai előadá­sok hallgatása céljából. A kiállításnak ez a nagyszabású programmja hivatva van a hazai iparnak és mezőgazdaság­nak a motorok terjesztése által az eddiginél nagyobb lendületet adni, következőleg iparunk és mezőgazdaságunkra fejlesztőleg hatni. De hivatva van egyúttal a hazai motoripar nagyobb fejlesztését, hazai mótorgyártmányainknak na­gyobb pártolását a magyar közönségben fel­ébreszteni. Mivel a kiállítás az összes erőíejlesztő gépeket, úgymint benzin-, nyersolaj-, petroleum-, gáz-, szivógáz-, kohógáz-, villany-, szél-, viz-, gőz- és hőlégmotorok stb. valamint azok tar­tozékainak, alkatrészeinek, és azok által hajt­ható gépeknek bemutatása lesz, ez a kiállítás oly nagyszabású, hogy a millenáris kiállítás óta ilyen nagyfontosságu kiállítás hazánkban még nem volt, de szervezeténél és tartalmánál fogva e kiállítás eddig még a világon páratlanul áll és alkalmas arra, hogy a külföld figyelmét is felhívja erre a szorosan magyar jellegben meg­tartandó hazai kiállításunkra. Magyar Motor- és Automobil-Technikai Egyesület Budapest, VI., Andrássy-ut 55. sz. A hirdetés haszna. Verne irta meg valame­lyik regényében, hogy egy Írországi árvagyermek tiz éves korában felcsapott rikkancsnak. Még tizenkét éves sem volt s Dublinban már szatócs­boltot nyitott. Napi jövedelmének jóformán minden shillingjét újsághirdetésre adta. Lanka­datlan tevékenységét siker koronázta. Nemcsak hogy szép vagyont gyűjtött, de fiatalkori jótevőiről sem feledkezett meg. A Schaffhausen- ben megjelenő Bachmann-féle kalendárium elmondja Aristide Boucicaret asszony történetét. Szegény mosónőnek a leánya volt, aki fiatalon Párisba került mint elárusitónő s ebben a minőségben vette el feleségül egy háziszolga. Az asszony eleinte ruhával kereskedett. Asszony korában tanult meg csak olvasni és Írni és mégis mihamar észrevette, hogy a hirdetés hatalmas emeltyűje az üzletnek. Jövedelmének kétharmadrészét hirdetésre és képes árjegy­zékre költötte. S hogy nem hiába, bizonyítja az az óriási bazár, amely négy utcának a sarkára torkollik. Szülőfalujának, Verjexnek, nagy összegeket adományozott; négyezer alkal­mazottjának az élete biztosításáról egy szép napon kétmillió frankkal gondoskodott és Páris szegényeit télviz idején harmincezer gyapjuta- karóval lepte meg. A lindenhofi hires gyáros, Lánc Ferninánd négy munkással kezdte meg az üzemet s ma háromezer ember dolgozik gyárában. Nincs olyan francia, angol vagy német újság, amelyben ekehirdetése meg ne jelenne. Hatvan éves korában Lánc egymillió márkát adományozott munkásainak, halála után pedig az özvegye újabb ötszázezer márkát és hatszázezret egy kórház építésére. S mindez a sok jóság nem másnak tulajdonítható, mint hogy az adományozó fölismerte a hirdetés hasznos voltát s igy lett gazdag emberré és közvetve sok szegénynek támogatójává. Sikerült az Orsz. Posztókiviteli Aruháznak (Budapest, Rottenbiller-utca 2. sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruhaszövetet egycsődbe jutott posztógyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfi ruhaszövetet csak 6 koronáért, fekkete vagy sötétkék szövetet 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti céget t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. „Assidolin“ a neve annak az orvosságnak, mely nagyon sok embert a kellemetlen izza- dástól megmentett. A köszönő levelek ezrei igazolják, hogy ha valakinek keze, hónalja, lába izzad, az Assidolin használata után a be­tegsége megszűnik. Megóvja a bőrt az izzadás- ból eredő bőrbetegségtől, vagy ha ez már megvan, a legbiztosabb szer, amely ezt ki- gyógyitja. Az Assidolin kapható Nány János gyógyszerésznél Erdőszádán. Lapunk jelen számában közzé tett hirdetésére ez utón is fel­hívjuk olvasó közönségünk b. figyelmét. KÖZGAZDASÁG. * Útmutatás a peronospora elleni védekezésre. A szőlő peronospora betegsége, mint az eléggé ismeretes, a szőlő minden zöld részét megtámadja. Leginkább: 1. a leveleken tör ki s a lombozatot pusztítja egészen a levélhullásig. De ezenkívül, főleg tartós nedves, meleg időjárás esetén, mely felette kedvez fejlődésének, a peronospora már korán rákap 2. a vitorlára s letarolja a zsenge hegye- hajtásokat; — megfészkeli magát a zöld hajtá­sokon s ott is pusztít egész a vesszőérésig; 3. a virágzó fürtöket is megszállja, virág­jában teszi tönkre a termést és 4. elpusztítja az épen kötött apró bogyókat, mire azok madárkásak lesznek megbámulnák, leperegnek; 5. de pusztítja a fejlődő bogyókat is egész az érésig, az ily szemek rozsda-barnák, bőrhöz hasonlók lesznek, lehullanak, vagy ha az idő­járás igen nedves, elrothadnak, szétfolynak. A peronospora mindig a megtámadott szőlőrészek belsejében tenyészik, ezért ha már egyszer befurakodott p. o. a levélbe, abból ki nem pusztítható. Ezért védekező szerekkel utó­lagosan nem lehet a peronospora betegséget gyógyítani. Csak terjedését korlátozhatjuk. Ez okból mindenképen azon vagyunk, hogy a betegség megjelenése előtt idejekorán véde­kezzünk, a hogy a szőlő érzékeny részein a pero­nospora kártételét lehetőleg megakadályozzuk. Lássuk mikép bántalmazza a szőlő egyes részeit. A levelek bántalma. 1. Legelső jelei. A leveleken a peronospora befuródását igen apró elhalványuló vagy világos sárgás-zöldes, áttetsző, közepükön tűszuráshoz hasonló kis pontot viselő foltocskák árulják el. Ezek akkor tűnnek szemünkbe legjobban, ha a levelet a világosság felé tartjuk. Olyan a levél, mintha helyenként olajjal lenne átitatva. Ezek a foltok aztán szétterjednek, meg­nőnek, piszkos zöldesek lesznek, a vörös faj­táknál megpirosodnak, aljukon, vagyis a levél fonákján pedig olyanok, mintha meg volnának sózva. Fehéres ragyogó fénylő kivirágzás borítja aljukat, vagyis itt a peronospora gyümölcsözése megkezdődött. A peronospora foltjai szabálytalan, rendet­len alakúak, hol kerekdedek, hol szegletesek; szakaszosan nőnek, mindig a kedvező idő­járásnak megfelelően. A megtámadott levélen a régibb foltokon kívül újak is felléphetnek, az újabb fertőzések folytán. A foltok később megbámulnák, megszá­radnak s a folt száraz hártyája kihull, a levél lyukas, rostás lesz. Á peronospora okozta foltok többnyire a nagyobb levélerek mentén jelentkeznek, meg össze is olvadnak s ezért a peronosporától el­lepett levél fonákján többnyire sok elszórt vagy részben összefüggő kivirágzó fehér foltot találunk. Nem ritkán 3-4 ilyen nagy fehér folt — mely azonban sohasem lesz rózsaszínbe huzó — ellepi a levél aljának legnagyobb részét. Ezek a fehér foltok kézi nagyitó üveggel is látható finom, ágbogason bokrosodó szálak­ból verődnek össze. Vagyis a levélben tenyésző peronospora penészszálai kibújtak a levél fonák­ján s megtermik ott spóráikat, csiráikat az ág- bogas szálak hegyén. Ezek a spórák milliószámra teremnek a leveleken, puszta szemmel nem láthatók, a szél által hajtatnak tova s a beteg­séget terjesztik. A spórák vagy csirák aztán ráhullva egy másik levélre, virágra, zöld hajtásra stb. kikelnek a harmatcsöpben, esővízben, s befurakodnak a szőlőbe. A levélen teszem igy keletkeznek azok a nagyon piciny sárgás, áttetsző foltocskák. A tűszuráshoz hasonló pont közepükön a befuródás helyét mutatja. Mármost ha a bordói lével vagy más alkalmas szerekkel a levél fonákját is megtudtuk permetezni, az ott látható fehér szöszös foltok eltűnnek. A levél megtisztul. De csak ideig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom