Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-12 / 32. szám
6 KŐVARVIDÉK 1906. augusztus 12. romlik és rövidebb-hosszabb ideig munkára nem lehet használni. Ezért mindent el kell követnünk a betegség terjedésének megakadályozására, mert különben az udvarzárlat, községi zárlat, a vásárok betiltása annál tovább tart, mennél jobban el van terjedve a község állatai között a betegség. Vigyázzon tehát minden gazda, hogy állatja a betegséget meg ne kapja. Ha gedig látja, hogy valamelyik állatja a szájban vagy a csülkökben megbetegszik, siessen azt az elöljáróságnak jelenteni. Az elöljáróság azután eljár, hogy a törvényes óvintézkedések sürgősen meglegyenek téve. így a gazda hasznára válik önönmagának és az egész községnek, mert, ha a betegség elhurcolását sikerül meggátolni, a község állat- állományának megakasztott forgalma mihamarább szabaddá lesz. A betegállatok tejét eladni tiltja a törvény, mert mint már mondva volt, ez is elősegíti a betegség terjedését. Ellenben az ilyen tej forralva a sertésekkel megetethető, túróvá feldolgozva pedig a baromfinak jó tápláléka. Hogyan gyógyítsuk a ragadós száj- és körömfájást ? A ragadós száj- és körömfájásban beteg állatokat a m. kir. állatorvos ingyen vizsgálja s adja meg a tanácsot a gyógyításra. A gazda tehát helyesen cselekszik, ha az állatorvosi tanács sznrint orvosolja beteg állatait. Ha netalán a kapott utasítást elfelejtette, kövesse az itt mondottakat: A beteg állatokat tartsuk mindig tisztán. Adjunk gyakran friss puha almot alájuk. A trágyát ne hagyjuk alattuk megyülni s vigyázzunk, hogy az állat beteg lábaival trágyalében ne álljon. A lábvégek gyógyulását siettethetjük, ha zöld, vagy kékgálicos vízzel kezeljük. Ezt a vizet úgy készítjük, hogy egy liter vízben oldunk fel 5 deka kék, vagy zöldgálicot. Ezzel a vízzel a beteg csülköket naponta 2 —3-szor meglocsoljuk. Még gyorsabb gyógyulást érünk el akkor, ha a locsolás után a sebeket timsó- és faszén- porkeverékkel behintjük. A szájban levő sebek gyógyítására használhatunk kakukfű-, székfűvirág- vagy zsályateát. Egy liter teához tehetünk még 1 kanál ecetet vagy 2 deka kékgálicot vagy 5 deka zöldgálicot. Ezzel azután a szájban levő sebeket naponta többször pemecseljük be. Ugyancsak elősegíti a gyógyulást a következő eljárás is: Négy deka zöldgálicot oldjunk fel egy liter tiszta vízben. Ennek a felét reggel, a másik felét pedig este adjuk be a beteg állatnak a száján keresztül. Ezen beöntéseket 3 napon át ismételjük meg. Borjúnak egy liter vízre egy napra csak 2 deka zöldgálicot kell adni. A beteg állatok igy kezelve hamar gyógyulnak és nem romlanak le. Ha beteg a tőgy, tisztítsuk meg azt minden piszoktól langyos vízzel, azután kenjük be tiszta, nem avas zsiradékkal. Beteg állatoknak takarmányul adjunk puha szénát, zöld takarmányt vagy moslékféléket. Ojtás a ragadós száj- és körömfájás gyorsabb megszüntetése érdekében. Ojtás utján a szakértőknek még nem sikerült elérni azt, hogy az állatok a ragadós száj- és körömfájást ne kapják meg. Ezért czak kényszerojtást csinálunk. Ez akkor történik, mikor az alispán rendeletére a m. kir. állatorvos a jóindulatú száj és körömfájásban beteg állatoktól vett nyállal az egészséges állatok száját dörzsöli be. Ennek az a célja, hogy az állatok mind egyidőben és enyhén betegedjenek meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy az igy be- ojtott állatok leginkább csak a szájban és enyhén betegszenek meg. így a betegség is hamarább megszűnik. Az ország területén a száj- és körömfájásnak minél kisebb térre való szorítása, de még inkább teljes megszüntetése rendkívül fontos mezőgazdasági érdek úgy a belföldi állatforgalom, mint a külföldre történő állatkivitel tekintetében. Ugyanis, ha az ország a ragadós száj- és körömfájástól mentes: a hasított körmü állatok forgalma, adás-vétele tetemesen meg van könnyítve, mely körülmény nemcsak ezen állatok jobban való értékesítését teszi lehetővé, de egyúttal az állattenyésztést is fellendíti. Szerkesztői üzenetek. Árverési hirdetmény. (Kéziratokat nem adunk vissza) Vámfalusi üzletvezető. Nem tudjuk, hogy jogosan használ ön ilyen címet vagy sem és érdemes-e ön ilyen címre vagy sem? de ha ön ilyen címet választott magának teljesüljön az óhaja, habár a tapasztalatok után mi nem találjuk önt arra érdemesnek. Ön azt hiszi, hogy ha ön egy lapnak előfizetője, akkor már jogosítva van a lap hasábjaiban gorombáskodni? Nagyon téved! Úgy látszik, hogy ön Zilahon nem talál más szórakozást, mint folytonos levelezésben állani. Ez még nem volna hiba, hogyha ön a levélírás mesterségéhez értene, de minthogy látjuk, hogy önnek a levélírásához még halvány fogalma sincs, nagyon ajánljuk, hogy előbb tanuljon meg írni, azután tanuljon meg helyesen Írni, azután tanuljon meg fogalmazni és ha már mindezekről némi sejtelme lesz gyakorolja magát a levélírásban és ne bocsássa útnak levelét mindaddig, amig azt egy ahhoz értő embernek meg nem mutatta és amig az az önáltal megirt levelet elküldhetőnek ki nem jelentette. Ha mindezeket pontosan betartja, akkor lehet, hogy idővel képes lesz egy levelet megírni. De olyan levelet, hogy az lappan közölhető legyen nem hisszük, hogy valaha is megírni tudjon. Mondjon le tehát nagyszabású terveiről és maradjon ami volt. János, János, Károly, Kálmánnak. Édes öregeim, itt hagylak benneteket. Nem is kell mondanom, hogy fájdalmasan esik a válás, különösen tőletek, kik lelkemnek szerető barátai voltatok. Elválásom csak fizikai, mert lelkemben egész életemen át élni fogtok. Sok napot édessé fog tenni a tireátok való visszaemlékezés. Annyi örömöt talán sohasem fog nekem okozni semmi, mint a ti önzetlen, nagyon kedves barátok látása. Köszönettel, hálával tartozom nektek. Áldjon meg a jó Isten benneteket nagyon sok jóval. Egyszer kétszer gondoljatok legkisebb barátotokra s szerezzétek meg neki, ha lehet olykor=olykor azt az örmöt, hogy titeket látva, szebb s örvendetesebb legyen neki az élet.-s-a. B. J. Sárközujlak. Tudom, hogy minden tekintetben megjavultál már és igy talán jó volna haza jönni? Vagy mit gondolsz? a . . . d Főmunkatárs: ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonos s BARNA BENŐ. 2701-1906. tkv. Árverési hirdetmény. A nagysomkuti kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zauber Zelig végrehajtatónak Gece Tódor végrehajtást szenvedő elleni 1500 korona tőkekövetelés és Zauber Zelig kérelmére Janovic Oser késedelmes vevő ellen ennek kárára és veszélyére a vissz- árverés a nagysomkuti kir. jbiróság területén lévő Varalyu községben fekvő, a varalyui 857. tjkönyvben A -j- + 123. rsz. a. felvett Gece Tódor nevén álló külsőségekre 686 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1906. évi augusztus hó 24-ik napján délelőtt 9 órakor Varalyu község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in- gatlannok becsárának ,10 °/0-át vagyis 68 kor. 60 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagysomkuton, 1906. évi julius hó 19-ik napján. A nagysomkuti kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Pályi Béla, kir. alj bíró. Vagyonbukott Gerhardt Sándor nagysomkuti kereskedő csődügyében a csődválasztmány határozata folytán a csődtömeghez tartozó vas, fűszer, rövidáru stb. cikkek, üzleti berendezés és actív követelések nyílt árveréssel kapcsolatos ajánlati verseny utján három tömegben el fognak adatni a következő feltételek mellett: 1- ső tömeg: A csődleltár 1—9 tételszámai alatt leltározott és összesen 220 koronára értékelt üzleti berendezés (fiókok, polcok, mérleg, iró- aSztal stb ) 2- ik tömeg: A csődleltár 10 — 435 tételszámai alatt leltározott és összesen 1708 korona 89 fillérre értékelt (vas, fűszer, rövidáru) bolti cikkek; 3- ik tömeg: A pót csődleltár 1—38 tételszámai alatt felvett activ követelések 825 korona 98 fillér értékben. Az értékesítés zárt ajánlati verseny utján történik, és az 1 — 3 alatti csoportokra akár egy és ugyanazon beadványban, de minden egyes csoportra külön-külön összegben, vagy minden csoportra külön-külön beadványban tehető meg az ajánlat. Venni szándékozók kötelesek ajánlataikhoz a fent kitüntetett leltári becsértéknek 10°/0-át, a követelések csoportjára pedig 90 koronát bánatpénz fejében csatolni, és az ajánlatot 1906. évi augusztus hó 23=ik napjának délelőtti 12 órájáig alulírott Dr. Olsavszky Gyula ügyvéd tömeggondnokhoz beadni. A csődválasztmány az ajánlatok felett, 1906. évi augusztus hó 23=ik napjának délutáni 2 órájakor Szat- máron Dr. Tanódy Endre ügyvéd ur irodájában megtartandó ülésen határoz. A csődválasztmány az ajánlatok felbontása után az ajánlatot tevők között ugyancsak 1906. évi augusztus hó 23-ik napján délután 2 órakor nyilvános árverést tart, a melynek befejezése után határoz a tett ajánlatok és esetleges árverési Ígéretek felett. Az ajánlat és ígéret azt a ki tette feltétlenül kötelezi, a csődtömegre azonban csak akkor válik kötelezővé, ha a csődválasztmány elfogadja. Az eladás tárgyát képező ingók mennyisége, minősége, valamint a követelések valódisága, fennállása, és behajthatóságáért sem a tömeggondnok, sem a csődválasztmány nem szavatol, és a vevő, kinek ajánlata elfogadtatik, köteles a vételárat az árveréstől számított 3 nap alatt a vételi illetékkel együtt alulírott tömeggondnok kezeihez lefizetni, a megvett ingókat ugyanazon idő alatt átvenni, a vételár kifizetése ellenében. A követelésekből az árveres napjáig a tömeggondnok kezeihez kifizetett összegek a csődtömeg tulajdona maradnak, azokhoz vevő semmi jogot sem szerez. Ha a vevő az árverési feltéleleknek eleget nem tenne, bánatpénze a csődtömeg javára elvész, továbbá kára és veszélyére uj árverés lesz megtartva. Ha a tett alánlatok közül a csődválasztmány egyet sem fogadna el, s a tömegkénti árverés sem vezetne kellő eredményre, egy később meghatározandó időben a csődvagyon nyilvános árverésen tételenkint fog árverés alá bocsáttatni. A tömeg és leltár alulírott tömeggondnok közbenjöttével bármikor megtekinthető. Kelt Nagysomkuton, 1906. augusztus 9. Dr. Olsavszky Gyula, ügyvéd, mint vagyonbukott Gerhardt Sándor kereskedő csődtömegének gondnoka. I Legjobb mellékkereset ^ Q nők és családok részére. Egy helyen és ^ V egy háztartásban se hiányozzék az ere- y?/ << deti „Styriai“ kötőgép. - Árjegyzék y ingyen. Kedvező fizetési feltételek. Első Kg styriai kőtógépgyár magyarországi képvise- Kj ig lete, Fogl J. L. műgépész Budapest, VI., ^ s Csengery-utca 54. @@@@@@@@@
