Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-08 / 27. szám

1906. julius 8. KŐ VÁRVIDÉK 3 \ sek a rozmaring termesztésével üzletsze­rűen is foglalkoznak. Pedig aligha hóditó külseje miatt kedvelte meg a magyar ezt a külföldi százmazásu, cserjésedő bokrot, mely 1, 2 méter magasságot is elérő aszottas törzsén csak szürkezöld 2 — 3 évig élő merev leveleket hordoz és azok­nak még szemrevaló metszésük sincs, mert annyira épszélüek, s a mellett vastagok, mint valamely meghosszabbo­dott madárnyelv. Van széleslevelü válto­zata is, mit a népdal sem hagy emli- tetlen: Kimegyek én a kis kertbe sétálni, Látok ott majd rozmaringot virágozni, Olyan széles a rozmaring levele, Rá van Írva szeretőmnek a neve. Bajos meghatározni, hol és mikor ismerkedett meg a magyar ezzel a növény­nyel. Ki tudja nem Nagy Károly császár bonositotta-e meg a magyar földön az avarok legyőzetése után? Ez esetben itt találta népünk mint olyant, mely nála előbb költözött be. Vagy talán a Spa­nyolországig elkalandozott magyar vité­zek hozták onnan magukkal a vezérek korában? vagy III-ikBéla királyunk aján­déka görögországi nevelése emlékéül; vagy II. Endre kereszteseinek tetszett Szentföldön annyira, hogy nélküle nem akartak hazajönni; vagy talán Nagy La­jos hozta délitáliai bosszuló hadjárataiból kedveskedéséül anyjának, ki, a magyar viz készítésére fölhasználta. És ez mutat­kozik a legvalószínűbbnek, de az sem le­hetetlen, hogy nálunk a törökök honosí­tották meg, kiknek virágok dolgában so­kat köszönhetni. Élettani viszonyaival fog' lalkoznak a következő népköltési gyön­gyök: A torjai templom Körül van árkolva, Két szál szép rozmaring Van belé plántálva. Öntözzétek lányok, Hogy el ne hervadjon, Szeretőtök szive Meg ne háborodjon. Túl a Tiszán, Tisza partján Ott terem a magyar leány, Karcsú, vékony, mint a nádszál, Hajlik mint a rozmaringszál. A dudari keskeny árok, Ott teremnek szép leányok, Egyenesek, mint a nádszál, Hajlók, mint rozmaringszál, Tóth Kálmán is igy zeng: Mikoron járkáltunk Rozmaring erdőben. Torda-Aranyós megyében szintén ked­velt virág a rozmaring, azért a tordai ha- sadék hozzáférhetetlen részeiről a nép hiedelem, hogy rozmaring bokrokkal van benőve. Hogy eredetileg nem honos, ezt úgy magyarázza a néptudat; midőn Szent László királyunk átugratott a hasadékon, leesett süvegéről a rozmaringszál s a szik­lák között gyökeret verve egész bokorrá fejlett, (azonban nem látta meg senki.) A rozmaringból készült aqua hun- garica gutaviznek (spiritus rozmarini compositus) nevezi a Pallas Lexicon, ma­gyar víznek a németek nevezték el, mert állítólag Nagy Lajos királyunk felesége Erzsébet találta föl. Az osztrák és ma­gyar monarchia Írásban és képben szin­tén fölemlíti, hogy a visegrádi vár disz- kertjében, melyet Róbert Károly valódi királyi fénynyel rendezett be, az ott ápolt virágokból készítette Erzsébet királyné azt a világhírű illatos vizet, mely még napjainkban is aqua reginae Hungáriáé, (L’eande-la-reine de Hongrie) név alatt ismeretes. Vájjon nem utóda e ennek a „magyar királynévizé“nek a magyar országi Irgal­mas szerzet „egri viz“-e az a magyar speci- álitás melynek készítés módját egyedül csak az egri klastrom tudja és titokban tartja és a mely víznek hitele megdönthe­tetlen a magyar nép előtt, megőrzi az egri nevet. Láttál-e már vizen buborékot, Közepében két szál rozmaringot? Erre a naiv kérdésre igenlő felelet nincs, de annak megvan a kulcsa, miért talált az igénytelen rozmaring annyi nép­dalunkba utat. Szívből kedvelte meg a magyar azt az illatos jövevényt, mely csak úgy szerette honát lelte meg az alföld száraz pusztáján szedett földben, mint annak táján maga a délibábos rónák dalos népe. A tápszerek hygieniája. (V. közlemény.) Ezen általános ismeretek után áttérhetünk az egyes fontosabb élelmi szerek és italok ismertetésére. A hús könnyű emészthetősége és nagy fehérje tartalmánál fogva elsőrendű táplálék. Mig a hús fehérjéje 95 —97°/0-ig elemészthető, addig a növények fehérjéje legfeljebb 60 —80°/0-ig az utóbbinak nagy része tehát felhasználatlanul a bélsárral eltávozik. Kizárólagos tápszerül nem ajánlatos, mert kevés benne a szénhidrát s ez okból legjobb hozzá növényi ételt, kenyeret, gyümölcsöt enni. Minél több az egyes husnemüekben a fehérje, annál táplálóbb, minél kevésbbé zsíros, annál emészthetőbb. Marhahús, vadhús igen tápláló, de legkönnyebben emészthető, a fehérhus, borjúhús, csibehus. Legnehezebben emészthető a disznóhus. Zsírtartalmuknál fogva nehezebben : emészthetők a velő, a máj, szív, vese. Fiatal állatok húsa jobb mint a véneké; utóbbiakét puhábbra tesszük az által, hogy télen 5 — 8 napig fagyasztjuk, nyáron 1—2 napig a szabad levegőn vagy vízben állani hagyjuk. Ekkor a húsban tejsav képződik, mely a hús rostjait fellazítja és megpuhitja. Tejben, ecetben, bor­ban is megpuhul. Nyers hús élvezete káros, mert ha romlott maga is, vagy ha trichinás, borsókás, életveszélyes. Azért főzés és sütés utján ezen ártalmas anyagokat megöljük. A főtt hús valamivel kevésbbé tápláló s közel 43%-ot veszt súlyából. Jó és tápláló húst kapunk, ha azt forró vízbe mártjuk, mert igy felületén a fehérje megolvad és nedve nem tud eltávolodni. Jó eljárás a húsnak gőzben való megfőzése is. De aki jó erős levest akar nyerni, annak hidegen kell a húst feltenni. A következő el­járás a legjobb: 3 liter vízbe '/a kiló hús teendő, kevés csonttal, ahhoz kevés só és néhány csep citromlé teendő, 1 - 2 órai főzés után hozzátehetjük a szükséges zöldséget. A felü­letén képződő és olvadó fehérjét csak kime­rítés előtt távolitjuk el. A levesnek nagyon kevés a tápláló értéke: 0.35% fehérjét, 0.30% zsírt, 1.5% sót, 0.50% kivonat anyagot és 0.50% enyvet tartalmaz. Ep ilyen tápértéke van a huskivonatoknak. A iegtáplálóbb alakja a húsnak, a sült hús. ügy kell a húst sütni, hogy a hús felü­letét gyorsan minden oldalról felületesen jó, forró vasedényben megsüssük; ezáltal a hús felületén levő fehérjék megolvadnak és ezen olvadt réteg a hús nedvét már nem bocsátja ki. Egészen friss húst nem jó felhasználni: előnyös kalapácscsal sütés előtt megpuhitani. Zsírral, vajjal azért sütjük, hogy a hús felülete puha és emészthető legyen. A hús legfőbb táplálékát képezvén az embernek, hatósági orvosok őrzik ellen; fel­ügyelnek a hús esetleges romlottságára, kellő tisztaságára. A tej. A legtökéletesebb táplálószer: benne az egyes chemiai alkatrészek helyes arányban foglaltaknak. Legkönnyebben emészthető és a legtáplálóbb. Száraz takarmánnyal táplált állatok teje jobb, mint a répával, herével etetekké. Emészthetőség tekintetében legjobb a szamár- és lótej aztán a tehén-, kecske- és juhtej. Vájjon nyersen vagy főzve együk-e ? A nyers tej könnyebben emészthető és szénsav tartalmánál fogva üdítőbb, de viszont sok marha tuber- culozisban szenved és ezért veszélyes. Jobb tehát a tejet megfőzni, bár kissé nehezebben emészthető. Csecsemők táplálásánál elkerülhet- len a Soxhlet készülék, mely mindenhol kapható. A tej, ha V2-l napig áll a melegben, meg­alvad. Azért az édes tejet 8 — 10° melegben tartsuk; ha megakarjuk alvasztani, tartsuk 15—17° melegben, legalább 3 napig. Nagyobb melegben hamarább megalvad, de vizenyős és rossz izü lesz. Könnyen emészthető, üdítő. Az alvadás a tej megerjedése folytán áll be; a tej cukra ez alatt tejsavvá válik, a tej sajtanyagát megal- vasztván. Ha még tovább áll a tej, rothadni kezd, különösen tisztátlan edényben; ez súlyos gyomorhúrutot, hasmenést okoz és a kis gyer­mekek halálát is okozhatja. Dr. Oisavszky Viktor főszerkesztő. (Folytatjuk.) HÍREK. Julius 7. Személyi hírek. Schalcz Gyula műszaki taná­csos, Kacsó Károly vármegyei főmérnök, Bogsch Kálmán és Török Gábor kir. mérnökök közsé­günkbe időztek. — Dr. Kőszegy Andor kir. pénz­ügyi titkár mint a kereseti adó kivető bizottság előadója és Vida Károly számtiszt mint a bizottság jegyzője községünkben időzik. — Matolay Gábor szatmári kir. törvényszéki bíró Erdős Ferencz kir. törvényszéki jegyző, Dr. Fejes István szatmári ügyvéd, Gál Jenő mérnök a nemesi erdő felosztása ügyében községünkbe érkeztek. Áthelyezés. Kemény Alajos kir. tanácsos pénzügyigazgató Beszterczére helyeztetett át. Utódja Plachy Gyula eddigi pénzügyminiszteri osztálytanácsos lesz, ki uj pénzügyigazgatói állását már a legközelebbi napokban átveszi. Megbízás. A belügyminiszter Kerekes Zsigmond vm. aljegyzőt a főispáni titkári teen­dők ellátásával ideiglenesen megbízta. Egy érdemes jegyző jubileuma. Fogarassy Lajos érköltvélyesi jegyző az idén érte el működé­sének harminc éves évfordulóját. Három évtized hosszú idő egy szakadatlan munkában eltöltött emberi életben, és annál dicséretreméltóbb, minél nagyobb hasznára volt az annak a körnek, a melyben az a szakadatlan munkában lefolyt idő eltelt. A kivándorlás. Vármegyénk alispánja követ­kező rendeletet tette közzé. Az Udinában tartóz­kodó Gaffaró cég megbízottja különösen ősszel embereket toborz Délamerikába, főleg pedig Argentínába leendő kivándorlásra. Miután ez Fiatal bükkfa szén kicsinyben és nagyban kapható: Bocsánczy Tivadar és Fia cégnél KTAOYSOMK.UT01V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom