Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-03 / 22. szám
ÍIL évfolyam Nagysomkut, 1906. junius 3. 22-ik szám. Elófizotési ár: Egész, évre ...................8 K Negyed évre . . . . 2 K Fé l évre........................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér Fő szerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. Felelős szerkesztő: Barna Benő. MEGJELEN FUNDEN VASÁRNAP. Pünkösí. Az isteni erőnek csodálatos megnyilatkozása érte az apostolokat az Ur menybemenetele utáni első pünköst napján, amikor őket a Szentlélek, aki az Atyával és az ő Fiával: Krisztussal, tüzesnyelvek alakjában meglepte az emberek álmélko- dására. A názárethi Jézus eme csodatétele hatalmat, képességet adott a 12 apostolnak — amint azt szent Lukács könyvében leírja — arra, hogy a keresztre feszített, eltemetett és halottaiból feltámadott Jézus tanításait világgá vigyék s vele az emberiséget megmentsék az örök menyországnak. S az első pünköst óta minden pünköst azt hirdeti, azt hirdeti most is a természet pompába öltözésének, a ragyogó napsugára utáni hónapnak 3-ik napján is, hogy keresztre feszíthet szenvedés, eltemethet földi kór minket, de lelkünk feltámad, elszáll, hogy mindig állandó maradjon a megtisztult létezésben odafent. De aki a hit világosságába óhajtja a munkát beállítani, annak pünköst felséges, rózsás ünnepe mást is hirdet. Azt hirdeti, hogy Krisztus avval a ténynyel, hogy a Szentlélek az ő apostolait megszállta arra ösztönözvén, hogy az ő igéit a világ minden nyelvén, minden részében hirdessék: az Üdvözítő, az Úristen fia a munkát megszentelte és áldásaiban részesítette. Az isteni Megváltó nem elégedett meg azzal, hogy földi életével a munkának általános érvényt és becsülést szerezzen s azt a saját példaadásával megnemesitse, hanem apostolai utján kijelölte a benne hivő emberiség számára az ideiglenes és örök boldogság, a kimerülhetetlen földi és égi áldások útjait az igaz munkában. Ezért szereti a magyar nép pünköst ünnepét. Hisz ki ne ismerné a népdalt, melyben a szerelmes legény kedvesét igy aposztrofálja: „Nem anyától lettél Rózsafán termettéi! Piros Pünköst napján • Hajnalban születtél/“ Pünköst jelentőségének általános ismerete mellett. Pünköst ünnepe hatásának a népiélek kedélyére mutat a fentidézett népdal. S mig nálunk a keresztény magyar nép hozta szerelmének tárgyát ösze- köttetésbe pünköst ünnepével kedvesen csengő rythmusokban, a német keresztények közül például egy Bismarck és egy Moltkeról van feljegyezve, hogy pünköst ünnepének örömeit lelkűk mélyéből megbecsülték, ami érthető is, hisz mindkét szellemóriás nemcsak munkás, de vallásos, tüneményes egyénisége volt korának. Piros ragyogó pünkösti hajnalt kívánunk olvasóinknak és munkatársainknak szép pünkösti hajnalt, amelynek emléke fenntartja majd a lélekben a vallásos ismeret igéit, hogy a munkást Krisztus a Szentlélek által Pünköst hajnalán szentelte meg. Dr. Qlsavszky Viktor. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Ur! Kedves barátom! A Magyar gyermek tanulmányi Társaság egy felhívást küldött hozzám avval a kéréssel, hogy annak alapszabályait minél szélesebb körben ismertessem. A felhívás tartalma igaz örömmel töltőt el, mert végre valahára megértük azt az időt, midőn nemcsak mi tanítók, a nemzet szerény napszámosai, hanem a tudósok is foglalkoznak már a gyermek tanulmányozásával. Szeretném ha e felhívást melynek célja: lépést tartani a művelt nemzetekkel — minden szülő, pedagógus, orvos és tanügybarát elölA „KÖVÁRYIDÉK" TÁRCÁJA. Riviérái útirajzok.- Irta: Hán Lajos. — Ha már meg kellett tenni a nagy utat, oda irányítottuk törekvésünket, hogy a szükségessel együtt hasznosítsuk is utazásunkat, azért úgy az oda, valamint a visszautazásra olyan útirányt választottunk, ahol sokat lehet látni s tapasztalni, s amerre még idáig nem utaztunk. Útirány: Budapest, Pragerhof, Laibach, Trieszt, Velence, Padua, Verona, Milánó, Genua, San-Remó, Montekarló. Nizza, Cannes, Toulon, Marseilles. Vissza: Verona, Bozen, Laibach, Salzburg, Linz, Bécs, Budapest. Nagyon kedves volt már első napi utazásunk a Dunántúl a velenczei tó s a Balaton partján, különösen a velenczei tavon csoportokban egy-egy pár száz vadruca és vadliba nem mindennapi látvány s annyira szelidek voltak, hogy a vonat elrobog mellettük s ők a partról el nem mozdultak. Mint mondják a Balatonról, ezt minden magyar ember, ha nem is látta, leírásból már úgy ismeri, hogy magának ki-ki sokféle szépségét elképzeli az 6 gyönyörű hullámzásával, a legszebb alakulatu hegyek s csinos oaziások által mintegy bekerített területen. A vasút mindenütt a Balaton partján halad el, kezdődik Siófoknál s végződik Bégaszentgyörgynél, közbe esik Boglár, Siófok és ellenében Balatonfüred, Béga- szentgyörgy, átellenében Keszthely fekszik, körülbelül 1 órát halad a gyorsvonat a tó partján s igy az utas eléggé gyönyörködhetik a vidék ritkaszépségében. Pölstraunál lépjük át az osztrák határt, más vidék, más emberek és más szokásokat lát itt az utas. A természet mostohaságát igyekszik a szorgalom leküzdeni, dacára a zordabb éghajlatnak s a meredek hegy alakulatoknak, ahol csak egy kis művelhető föld van, ott a szorgalom paradicsomot teremtett belőle, mindenütt csinos nyaralókat lát az utas 1 — 1 park közepén, az erdőségekben okszerű gazdálkodást olyan területen, ahol minálunk 3 — 4 szekér szénát takarnak 12 — 20 villát látunk felépítve s mindjárt egy szép templomot is az Isten dicsőségére. Az utak mentén mindenütt a vallásos érzés ápolására kis kőalkotmányok, amelyekben Mária kép vagy a Megváltó feszületen van beállítva. Minden lélekemelő hatással van az emberre, mert mind az Isten dicsőségére van szánva. Végig haladva egész Ausztrián, mindig ugyanaz a kép, egy-egy kimagasló sziklán vár! ral s igen gyakran találkozva gyártelepekkel. Este 10 órakor érkeztünk Triesztbe, hol éppen csakhogy megháltunk, mert egy más alkalommal töltöttünk benne egy pár napot és szemléltük meg a nevezetességeket. Siettünk tehát korán reggel a maga nemében páratlan Velencébe. Gyönyörű időnk volt, az a benyomás amit itt észlel az utas, amikor a vonat Velencébe megérkezik s előbb mintegy 20-25 percig a tengerbe épített töltésen halad a vonat ; leírhatatlan, engem különösen meglepett, pedig már j hallottam róla s nagyon kellemesen érintett. Mindenütt tengert lát az ember jobbról-balról, előtte pedig a kívülről is távolról is nagyon szépen festő Velencével. Velencébe a városba beérkezve az utas, tetszés szerint szállhat gondolába vagy vaporettóra, gondolán (megfelel a mi sajkánknak) szállítják be az utasokat a Ho- telierek is, mi azonban Vaporettóra szálltunk fel először, mert olcsóbb és kényelmesebb is, másodszor, mert feleségem irtózott a keskeny gondolába beszáüani. Avaporettó kis hajó, megfelel a Dunán át közlekedő propellernek. Vapo- retten a Canal grandén végig hajókáztunk egész a Szent Márk-térig, mindössze fizettünk 1 — 1 személyért 10 centissimet, = 10 fillért. Itt egy igen jó szokást figyeltem meg, a nálunk gyakorlatban levő nehézkes jegyváltási rendszer itt nincs, egyszerűen beszállhat mindenki
