Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-15 / 15. szám

4 KŐVÁRVIDÉK 1906. április 15. mes rész fejlődését mozdítjuk elő. Már pedig ki tudná azt, hogy a talajban lévő tápanyagok csakis levegő, melegség és nedvesség hozzájá­rulása folytán jutnak oly állapotba, hogy a nö­vények gyökérszervezete azt felvenni s javukra hasznosítani, (assimilálni) képesek legyenek. E célból tehát mindig oda törekedjünk, hogy az alany körzete mindig gaz és gyommentes le­gyen, maga a talaj pedig oly porhanyitott álla­potban, hogy a nevezett faktorok bejuthatása ezáltal lehetővé tétessék. Itt ezen czél elérésé­nél az öntözés igen jó szolgálatot tesz, különö­sen sokáig tartó szárazság és aszály idején. Jó hatással van viszont, ha a tőnek pár kilogrammnyi compost trágyát adunk, mely fá­radozásunkat rendesen szembeszökő fejlődéssel szokta meghálálni. Rendes folyamat mellett a fakadást a fej­lődés szokta követni, s voltakép ez a legbizto­sabb jele a helyesen keresztül vitt nemesitési eljárásnak, mert fejlődés mindaddig nem szo­kott beállani, mig a háncsok találkozása után forrany nem képződik, mely a sebhelyet a le­vegő száritó hatása ellenében oltalmazza. Ezen oltalom már akkor sokkal biztosabb mint az, a melyet mi a faviasz felkenése által adni szoktunk. A nemes galyon rendesen két-három sze­met, (levélrügyet) hagy meg s megeredés ese­tén ezek mindegyike vígan kifog hajtani (a hi­básakat természetesen nem értem.) Már most az a kérdés merül fel, vájjon van-e nekünk ezen mind a három hajtásra szükségünk? fele­letünk erre az, hogy közvetlenül nem, hanem közvetve igen. A megeredt csemeténél fődolog az, hogy vezérhajtást növeljünk, mert ez képezi legtöbb esetben az idomított korona központját s igy a fának egyik főrészét képezi. Ezen vezérhaj­tást pedig rendesen a legfelsőbb levélrügyből kell növelni s igy a másik két fakadásra látszó­lag szükség nincsen. Azonban közvetve nem­csak kitűnő, de egyúttal igen fontos szolgálatot is tesznek; mert éppen általuk lehet legjobban a vezérhajtást izmositani. A felfelé törekvő nedvek ezen hajtások által oldal irányban is el­vonatnak s igy az erősbbülést nagyban elősegí­tik, sőt magát a sebhely beforradását előnyö­sen mozdítja elő. Nem lehet tehát eléggé rosz- szalni azon, sokak által gyakorolt eljárást, hogy e két mellékfakadást, a megeredés után, azon­nal kitörik és eltávolítják. Havadasa Rachisz — vegyen kérem — zúgott felénk 50-60 éles torokból. Ma Berid, — nem kell — feleltünk mi, de hasztalan, a kis fekete népség nem engedett, társaságunknak mindegyik tagja két-három kereszttel és rózsafüzérrel gazdagabban lépte át az örök nevű Bethlehem küszöbét. Kocsink a szeplőtlen fogantatás gyönyörű templománál állott meg. A gyakorlott moszkovita alkonzul- nak adott ki engemet s miután a török hatósá­gok előtt a konzuloknak nagy respektusa van, hamarosan megnyílt előttünk a hely, a hol a mi urunk Jézus Krisztus meglátta a napvilágot. Ketten mentünk be a szentélybe, másik két utitársam kint maradt a templom előtt s mire vissza tértem hozzájuk, száz és száz bethlehemi koldus állta körül őket, baksist követeltek. Valamennyinek természetesen nem adhattunk, mire vésztjósló mormogás támadt a rongyosok tömegében. Nagy ravaszul utat törtünk magunk­nak kocsinkig s a gyakorlott kocsis szélsebes­séggel röpített el bennünket a veszedelmes koldusok seregétől. Oly kínos benyomást tettek ránk a bethlehemi koldusok, hogy boldogok voltunk, amikor a városból kiértünk a szabadba. Gyönyörű a vidék. Termékeny és barátsá­gos- Refaszu völgyében vagyunk, a melyet a Próféták termékenynek és szépnek mondottak. Itt játszódott le Roas és Ruth Idillje. Remek szépek az úgynevezett Salamon tavak, három hatalmas a sziklába vájt viz medencze. Ez volt hajdanában a régi Jeruzsálem vízmüvének a gyöngye és ma is innen fedezi a szent város vízszükségletének egy jelentékeny részét. Rom­jaiban is impozáns és festői török váracs Hogy azonban ezen két oldalfakadás az említett szolgálatot megtegye, a következőleg járunk el: Az első időszakban mind a három hajtást bántatlanul engedjük fejlődni, mig azok 15-20 cmteres hoszuságot el nem értek. Örömmel fogjuk tapasztalni, hogy az alany erőteljessége már az első időben is, mily előnyösen befolyá­solja; a hajtás napról-napra gyarapodik. Más­helyt azonban a mondott hosszúságot elérték, akkor a két oldalhajtást egy harmadára vissza­vágjuk. Ezen eljárás által az oldalirányba ve­zetett nedvkeringés izmosodást idéz elő s a visszaszoritott nedv fordulat nagyobb mérvű kallus képződést szülvén, magára a sebhely be­fogadására előnyösen hat. Már a reá következő évben ezen csonkokra szükség nem lévén, tőből eltávolithatók. Kevésbbé sem kell tartanunk attól, hogy ezáltal a vezérhajtás simasága szen­vedne; mert ezen korban a csemete ilynemű sebet úgyszólván teljesen beforrni képes és izmosodásával nyoma is alig marad meg. Meg kell itt emlékeznem egy oly esetről is, mely általános gyakorlatban van ugyan, de tulajdonképpeni célja félremagyaráztatik. Ha valamely vastagabb alanytörzsbe ne­mesítünk, rendes körülmények között 2-4 sze­mes vesszőt használunk, s nem egyszer meg­esik az is, hogy valamennyi meg is fogamzik. Ily esetben igen sok fatenyésztő úgy szokott eljárni, hogy a legszebb hajtását kiválasztja, a többit pedig irgalom nélkül kitördeli. Annyi tény, hogy ennél több vesszőre nincs is szük­ségünk; de nem is azért tettünk ám be több vesszőt, hogy azzal fölösleges munkát végez­zünk, hanem azon oknál fogva, hogy esetleg négy vesszőnél a metszlap négy helyén kezd egyszerre forradni s igy aránylag rövidebb idő alatt beforrhatja az égész sebet. Itt tehát a többi vesszőknek közveütő szerep jut bizo­nyos czél elérésére s igy ezek csak akkor távolíthatók el, legcélszerűbben, midőn már rendeltetésüknek megfeleltek, azok a sebhelyet beforrasztani segítették. A gondozáshoz tartozik még szorosan a védkaró használata is. Ezt nem úgy kívánom értelmezni, mintha a nemes csemetét 5 —6 éven át karóhoz kötötten kellene felnevelnünk, sőt elvünk, hogy okszerű visszanyerés által a karót egyáltalán csak a legszükségesebb esetekre redukáljuk ; de elengedhetlenül, szükséges marad az, midőn arról van szó, hogy a gyengébb és még meg nem fásult a szél és egyéb behatás ellen oltalmazzuk. így például olyan helyeken, a hol a csemete egyedül áll, vagy erősebb légáramlatnak van szabadon kitéve. Azonban akkor sem szabad elfelednünk azt, hogy a hajtás napról-napra növekedvén, hogy a karóhoz szo­rosan legyen kötve. Ne legyen a karó a cse­metének békója, hanem gyengéd oltalmazója. A laza kötést már azon körülmény is megköveteli, melynél fogva a szabadabb lengés a csemetének nemhogy ártana, hanem határozottan előnyére szolgál. Továbbá sem a kötő anyag ne legyen vékony és éles, nehogy bevágási sebet okozzon, épp úgy a karó is lehetőleg sima legyen, mert ; különben a lengetés következtében horzsolási sebek vagy üszkösfoltok támadnak. Végül pedig legyen a karó jól hegyezett és egészséges fából, nehogy az akármely kósza szél kidönt- hesse vagy megtörje és vele együtt a hozzá kötött hajtás is letörjék. Csávolszky Mihály, a „Kővárvidék0 belmunkatársa. HÍREK. Április 14. Lapunk tisztelt olvasóinak és munka­társainak boldog ünnepeket kívánunk. Személyi hir. Mán Lajos, a kővárvidéki takarékpénztár vezéigazgatója és neje Szán-Reméből hazaérkeztek. Ünnepélyes isteni tisztelet. Veszprémy Sándor róm. kath. plébános a nemzet és királya közötti béke létre jötte alkalmából e hó 9-én hálaadó isteni tiszteletet tartott, a melyre a hatóságokat külön meghívóval hívta egybe. Az isteni tiszte­leten megjelentek a főszolgabírói hivatal, kir. járásbíróság, kir. adóhivatal, községi elöljáróság, m. kir. csendőrség és m. kir. pénzügyőrségen kívül: gróf Teleki Géza v. b. t. tanácsos, gróf Teleki Sándor, gróf Teleki Jenő, gróf Teleki József, gróf Teleki Tibor, gróf Teleki Sándorné, gróf Teleki Gizella és még számosán. — A béke hirének a községben való elterjedése után ki­tűzték a nemzeti szinü lobogókat a templomokon, a község- és több magánépületen. emelkedik a vízmedencék fölött. Ifjú kapucinus szemináristák jártak vidám ének és nevetgélés közben a romok között. Históriai nevezetességek mellett visz az ut romok, várak és városok, temetők mellett, melyekhez az emberiség nagy emlékei fűződnek. És ez az imponáló múlttal szemben a jelen, a nyomorgó kolduló rongyos benszülöttek, akik egy helyiségben laknak az állatjaikkal és koldulásnál s lopásnál egyebet soha nem tanultak. így múlik el a világ dicső­sége. Egy kutnál két arableány állott. Csinosak és erősek voltak. — Leányok adjatok egy ital vizet — szó­lította meg az egyiket vezetőnk. A Moslin nő kecses mozdulattal nyújtotta át a hűsítő italt. Önkénytelenül eszembe ötlött a bibliai jelenet a kutnál, Rebeka és Eleazár között. De az idők megváltoztak azóta, Rebekán nem lógott annyi ékszer mint ezen a vízmérő arab leányom. Egy Mária Terézia tallér ezüst zsinóron lógott le a nyakáról és bennem nyom­ban feldobbant a magyar szív. — Add el nékem gyermekem ezt a pénz­darabot. — Nem pénz ez uram, hanem ékszer, felelte a barna bőrű hajadon. — Mindegy feleltem én, én pénzt adok neked érte s azon vehetsz két ilyen ékszert is magadnak. — Hát mennyit ad, uram ? — Határozd meg te magad az árát. Némi habozás után igy szólt a barna szemű leány! — öt frank. — Egy Mária Terézia tallérnak valóban öt frank az értéke. Ez a török nő valóságos kis pénzbecsülő. Zsebembe nyúltam, hogy kivegyem az öt frankot. Erre azonban a leány vérszemet kapott és nevetve kiáltotta:- Most már csak tiz frankért adom. Ez a kapzsiság íelboszantott, nem vettem meg a tallért. Ugyan ezen a kapzsisággal talál­koztam Hebronban is ahol régi kéziratokat akartam vásárolni. Megcirogattuk az arab leányok arcát és aztán tovább mentünk. Meredek köves utón vitt lefelé a kocsi. Egyszerre meghorkantak a lovak, mindannyian leugrottunk a kocsiról. Vészes jajgatás ütötte meg füleinket. Néhány méternyire tőlünk felborulva, törött kerékkel feküdt a kocsi s körülötte négy-öt alak sirán­kozott. Egy öreg nagyszakállu zsidó térdelt egy fiatal férfi előtt, akinek véres horzsolások voltak az arcán. A kocsi felborult útközben és a fiatal ember megsérült. Az öreg rimánkodva fordult felénk. — Urak segítsenek fiamon ő lelkemnek jobbik fele. Megvigasztaltuk, a fiatal ember sérülései jelentéktelen karcolások voltak, a legénynek inkább a kocsiból való kizuhanás ártott meg. Megvigasztaltuk a vén zsidót, egy kis pénzt is adtunk neki, mire nyomban megszűnt jajgatni. Nemsokára Rachel sírjához értünk, ahol nyílnak most is a szebbnél szebb rózsák s a hivők, a kiváncsi Európaiak és száz meg száz koldus zsibongása bizonyára csak zavarja örök álmát annak a hires nevezetes zsidó asszonynak. K • • • • A • a • a a megyételre kerestetik. Ajánlatok e lap kiadóhivatalához küldendők. Egy használt vertheím-szekrény

Next

/
Oldalképek
Tartalom