Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
1906. április 1. KOVARVIDEK 5 ékített kartonokat is tartalmaz, hogy minden családnál valóságos ereklyévé lehessen, úgy, mint apáinknál a biblia. Ennek a páratlanul álló családi albumnak előfizetési és megrendelési ára 10 korona, bolti ára 20 korona. Minden előfizető vagy megrendelő azt a befejezett egészet képező kötetet kapja meg, a mely saját életrajzát tartalmazza. Ezzel a műbecsü és tudományos értékű művel nemcsak életünket örökit- hetjük meg utódaink kegyeletének, hanem jót is cselekszünk; mert legközelebbi kötetének tiszta jövedelméből 5 százalékot a póttartalékosok családjainak segítésére adományoz a kiadó. „A Magyar Nemzet Anyakönyve“ szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VIII., Rákóczi-utca, 4. szám. Telefon 86-40. Posta- tkp. cheque-számla 16.393. — Előfizetések, : megrendelések és kérdezősködések a szerkesztőkiadóhivatalhoz intézendők. Életrajz- és megrendelés-gyűjtők nagy jutalékkal, előnyös föltételek mellett alkalmaztatnak. A nyugtabélyeg az adóst terheli=e, vagy a hitelezőt? A Curia 1226/904. sz. Ítélete szerint álta- í lános jogszabály az, hogy a fizetést teljesítő ' adós a fizetésről a hitelezőtől nyugtát követelhet, | minthogy pedig e nyugta kiállításának költségei és igy az azzal járó bélyegköltségek is a nyugta- kiállitásra kötelezett hitelezőt terhelik, az alperes az alsóbiróságok e részbeni helyes ítéleti indokolása szerint jogosítva volt az általa teljesített fizetés után járó nyugtabélyeg egyenértékének' megfelelő összeget felperesnek járó kárösszegből levonásba hozni, miért is az ennek megfelelő 7 K 50 fill, és kamata iránti keresetével alperest mindkét elsőbiróság Ítéletének e részbeni megváltoztatásával el kellett utasítani. Mit ajándékozzunk husvétra? A közelgő ünnepek ismét aktuálissá teszik ezt az évenként felujuló kérdést, a melyre a feleletet nem egy könnyen találjuk meg. Napról-napra szaporodnak a látszólag alkalmas ajándékok fajtái, de igazán megfelelőre mégis nehezen akadunk. Útmutatásul ide jegyezzük, hogy az ország katholikus intelligencziájának körében eddig legkedveltebb és legalkalmasabb húsvéti ajándéknak bizonyult a díszes kiállítású és gyönyörűen ékes magyarsággal megirt Hock imakönyv, melyet különböző alakban és kivitelben részletfizetésre is szállit az Aufrecht és Goldschmied czég Budapesten, VI., Eötvös utcza 32. — Tessék tőle árjegyzéket kérni imakönyvekről. — A fényképezés hasznos és gyönyörködtető szórakozásához legköny- nyebben juthatunk, ha a fényképezőgépünket Aufrecht és Goldschmied czég fényképészeti osztályában Budapest, VI., Andrássy-ut 17. rendeljük meg: mert Aufrecht és Goldschmied czég mérsékelt áron számított fényképezőgépeit csekély havi részletfizetésre is szállítja. Most megjelent árjegyzékét, melyben úgy a kezdő, mint a haladó a legjobban megfelelő gépekre és felszerelésre talál, kívánatra ingyen és bérmentve küldi. Anyakönyvi statisztika március hóról. A nagy- somkuti anyakönyvi kerületben születtek: Grosz- mán Illés hittanitó és nejének Márkusz Rózának március 1. „Blanka“; Glück Ármin cipész és nejének Hersch Pepinek március 1. „Szeréna“; Major Lajos csizmadia és neje Horváth Anna Herminának febr. 23. „Anna, Emma“; Percza Pál és neje Pogyina Annának március 5. „Mária“; Pap József cseléd és neje Mocok Juliánnának március 7. „Gergely“; Kassai Lajos kéményseprő és neje Bállá Zsófiának március 7, „Mária“; Kosztim Anna napszámosnak március 7. „László“; Kővári Illés kerékgyártó és neje Hajdú Borbálának március 11. „Ferenc“; Stern Sámuel köszörűs és neje Veinstock Bettinek március 20. „Salamon“; Hirsch Menyhért takarékpénztári főkönyvelő és neje Janovitz Teréznek március 23. „Mózes, József“; Hirsch Izrael Beer szabó és neje Friedmán Chanének március 20. „Sándor“; Ferencz László kovács és neje Nyika Katalinnak március 24. „Imre“; Buttyán Tódor és neje Marián Anasztáziának „Tódor“; utólagosan anyakönyvelve. - Meghaltak: Moldován György 59 éves napszámos március 4. „sziv- szélhüdésben“; Rostás Tódor 67 éves téglavető március 11. „tüdőlobban“; Frencz Valéria 6 hónapos március 19. „ránggörcs“; Pap Iliáné született Szelezsán Juliánná 31 éves rendőr neje március 21. „tüdővész“; Mátyás Teréz 9 éves március 22. „agyhártyalob“; Butuza György 22 éves napszámos március 22. „tüdővész“; Rogozsán Adél 1 éves márc. 26. „tüdővizenyő.“ Nagysomkuti piaci árak. Az első kővárvidéki Műgőzmalom és olaj-gyár jelentése szerint. Búza — (100 kgr.) — 15 K 00—15‘40 Rozs — „ „ — 10 „ 00 —10 50 Tengeri „ „ — 13 „ 00—10'20 Zab - „ „ - 12 „ 50-13-00 CSARNOK. Viszik a Jliska tehenet. Oly egyszerű, oly közönséges Történet az, mit én tudok, Hogy más csak vállat vonna tán rá S én balga! — arról dalolok. Pedig tudom s mindnyájan tudjuk — Hogy másutt is megeshetett, Ami itt nálunk Árkosnéval: — Viszik a Riska tehenet. Nehéz beteg volt nagysokáig Szegény Árkos, a boldogult, Hiába kente bába, doktor, Betegsége csak nem javult. Meghalt, el is temették szépen — Amint már tőlük telhetett! — Jobb is szegény, hogy meg nem érte-. — Viszik a Riska tehenet. De mert a doktor tudománya Magának is sok pénzbe van S a patikus sohsem. csinálja Az orvosságot hasztalan-. Meg kell biz azt mind-mind fizetni Pap is ingyen ritkán temet\ . . . Hiába minden, nincs segítség: — Viszik a Riska tehenet. Kint áll az udvaron a Riska, Vezetgetik idébb-odább. Nem érti istenadta barma, Miért bámulják mint egy csodát. Mért tapogatják itt is, ott is ? Szájába mért tekintenek? Szügy ét, marját mért markolásszák? — Viszik a Riska tehenet. „Árkosné lelkem — igy a vágó — Elég lesz táti negyven forint, Vén is, sovány is már a Riska, Meg — bogaras is egy kicsinyt. No itt a pénz „S már nyúlna érte, De átkarolja a gyerek11-. — „Szülém, édes szülém ne adja! . . .“ — Viszik a Riska tehenet. Nem szól Árkosné árva szót sem, Meg törli könyes két szemét, És, hogy a Riskát bár ne lássa, — A Palkót vonja közelébb. S reá borid . . . Uram, teremtőm Azért zokogni, hogy lehet, Oly szivszakadva, oly nagyon, hogy: Viszik a Riska tehenet?! Regös. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Szorgalmas olvasónak. Szívesen felelünk meg kívánságának, hogy a nagysomkuti községházának felavatási ünnepélyét követő társas ebéden Teleki Sándor gróf 5 méltóságára mondott köszöntőt kivonatosan közöljük. A köszöntő beszéd rég elhangzott, épp ezért, hogy még mindig akadnak igen tiszteletreméltó érdeklődők, akik az elmondott szavak festékre vett visszhangjában, mint egy saját meggyőződésüknek kialakulását vélik megőrizhetni : ez a tény absolut bizonyítéka annak, hogy a beszéd igaz kifejezője a Kővár közvéleményének ma is. íme a toaszt: Mélyen Tisztelt Uraim! Beszédem kezdete régi és arról szól, hogy bölcs Ali Gyafár Huszszin szerint a méz illatára a méhek még Bagdadba is elmennek. Igenis Uraim, e való megfigyelés igazságát bizonyítja megjelenésem e mai napon Nagysomkut község ujjonan épült díszes helyiségének felavató ünnepén, mert hiszen a sejtésnek valami titokzatos gerjedelméből kiérezte lelkem a hála tömjén illatát, melylyel Nagysomkut — Kővárvi- vidék közönsége ez aktualitás keretén belül legmélyebb tiszteletének és legforróbb szeretjének kifejezése mellett az ország legnépszerűbb grófját, gróf Teleki Sándort üdvözölni és ünnepelni fogja. És én Uraim, aki, habár távol e körön kívül lakom, de összetartozásomat Nagysomkut-Kővárvidék rokonszenves és nagyrabe- csült közönségével nemcsak fenntartani óhajtom, hanem melegen ápolom; eljöttem ide, hogy részt vegyek a közöröm, közlekedés perceiben és most úgy érzem, mintha ennek az ünnepi hangulatnak távoli visszhangja lenne az én beszédem, egy visszhang saját magam s a távol levők nagy sokasága lelkületéből, akik valaha ő méltósága kegyes támogatásában részesültek s akik a nemes segélyezés tényét kitörölhetlenül bejegyezték örökre hálás szivük emlékezetébe. Nagysomkut —Kővárt valóban büszke önérzet töltheti el, hogy magához tudta bilincselni Méltóságodat, akinek egyénisége az activ politikai szereplés a parlamenti élet küzdőterén bizonyára feltűnőbb hatással, zajosabb sikerrel érvényesülhetett volna, mint a csendes otthonban, a hol a lemondás első gondolatához Méltóságod szivében megyökerezett egy másik hatalmas eszme, a huhianus század legtündöklőbb ideálja a jóltevés áldásának eszményképe s a melyik percben Méltóságod felcserélte a fényesebbet, a jobbat, abban a percben teljesen oda szegődött e vidék közérdekének szolgálatába. S hogy e perc óta a küzdelmes életnek mennyi fájdalmas töviseit tépte ki, hány szenvedő kebléből űzte ki a kétségbeesést, hány esdeklő kéznek nyújtott segítő gyámolitást, mindnyájan tudják, akik vele együtt élnek, akik az ő lelkiismeretének vidámságában, az ő modorának minden tettetés nélküli leereszkedő nyájasságában gyönyörködhetnek s a kik benne társadalmi és családi életének berendezését illetőleg a legmagasabb polgári erény képviselőjét tisztelik. S a hogy körültekintek, úgy tűnik fel nekem, hogy Méltóságod nem mondhatja el a maga sorsáról, miszerint a ki jót tesz, az ibolyát vet el a pusztaságba, mert az az erkölcsi magaslat, a hová Méltóságod kedvesen ismert személyét a közbecsülés önkényes, egyirányú s állandó áramlata felemelte, az nem a születési, hanem az egyéni kiválóságok iránt tartozó köteles tisztelet emporiuma, sőt ennél is nagyobb: valami szép méretű, poetikus megnyilatkozása a háladatos emberi szívnek, a mely annál becsesebb, mert megalkotásához Nagysomkut—Kővárvidék társadalmának minden osztálya hozzá járult hálás és szerető szivének legnemesebb érzelmeivel. Ezek után kérem a mindenható Istent, adjon ő Méltóságának békés és hosszú életet, hogy még messze időkön át nevelje Ízlésével, Egy használt yerilieim-szekrény Jggi
