Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-07 / 1. szám

KOVAR VIDÉK 1906. január 7 o tű csendőr látva, hogy egy egész tömeg nép rohan az udvarra a ház felé és je­lezte nyomban a szobában volt őrsveze­tőnek, a ki a szobafelé rohanó meg­vadult tömeget Bogdánnal egyetemben igyekezett visszaterelni. E percben azon­ban, a szobának udvar felöli ajtaján, mely ajtót a csendőrök észre sem vettek, tehát a csendőrök háta mögött rohantak be többen a szobába és a mitsem sejtő csendőröket hátulról átölelve kardjukat a hüvelyből kirántva, a csendőröket vag­dalni kezdték, úgy annyira, hogy mind­két csendőr összerogyott. Bogdán csendőrnek a fején súlyos vágást ejtve, kezének kis ujját levágták, Simon Nát­hán őrsvezetőnek fején keresztbe-hosz- szába 3 vágást ejtve, jobb karját pedig majdnem teljesen levágták, tőlük fegy­verüket és szuronyaikat elszedve, a leg- brutálisabb módon össszevagdalták a csend­őröket. Székely Ernő körjegyző jobb kar­ján is súlyos vágási sebet ejtettek, állí­tólag ásóval. A zendülést elősegítette azon körül­mény is, hogy a harangot félre verték és ezáltal a község összes lakossága oda sereglett, úgy, hogy lehetetlenség volt szegény csendőröknek magukat meg­védeni a nép iszonyú dühétől. Megse­besülve bár és úgyszólván eszméletét majdnem elveszítve sikerült mégis Simon Náthán őrsvezetőnek egy fegyvert vissza­szerezni és egy.k ép karjavai, mert jobb karja már teljesen képtelen volt — a fegyvert elsütni, akkor, a midőn látta, hogy a nép Székely Ernő körjegyzőt támadta meg és vonszolta magával, hogy az állítólag e célra egy szilvafara el­készített kötélén felakaszszák, — igy si­került csak megmentenie a jegyzőt, mert a lövés után elszéledt a tömeg. A vérengzésről Eötvös Róbert tb. főszolgabíró, mint a helybeli szolgabirói hivatalvezető főnöke értesülvén, kirendelte dr. Olsavszky Viktor járási orvost, a mennyiben azonban nevezett orvos a köz­ségtől távol lévén egy súlyos betegnél a helyszínére ki nem mehetett. Az esetről jelentés érkezvén Lingvay Tamás járási csendőrőrmesterhez, a ki nyomban intézkedett a csendőrség meg- szaporitásáról táviratilag és a szomszédos őrsökön. Az éj folyamán a megérkezett csend­őrséggel Lingvay Tamás járás őrmester is kiment a hová dr. Kovács Mór kör­orvost is kivitték, a ki a súlyosan meg­sebesült Simon őrsvezető sebeit bekötözve inég az éj folyamán beszállította a hely­beli kórházba, a hol súlyos betegen fekszik. A kevésbé megsérült Bogdán csend­őrt és Székely Ernő körjegyzőt előzőleg behozták és itten vették ápolás alá dr. Goldstein Ármin és dr. Kovács Mór. Másnap Bogdán csendőrt is a helybeli kórházba szállították. Dr. Olsavszky Viktor korházi igaz­gató a sebesült Simon őrsvezetőnek a kórházba történt beszállítása után, éjfél utáni V2 3 órakor megjelent a kór­házban és a sérültet felvette és a meny­nyiben Simon rosszul érezte magát azonnal műteni akarta, de az illető elesett állapotára való tekintettel erősítő szereket rendelvén, a műtétnek elvégzését más napra halasztotta. Másnap megérkezett Mészáros Iván csendőrhadnagy, dr. Olsavszky Viktor orvost felkeresvén, vele együtt felment a helybeli kórházba, a hová még gróf Teleki József is felkisérte őket és ott Simon őrsvezető sérüléseit sebészileg ellátta. Szegény ember nagyon meg van sérülve, a fején van egy 19 cm. hosszú, a csonthártyán is áthatoló — egy 17 cm. és egy 13 cm. hosszú, a csonthártyáig hatoló vágása. A jobb kéz háti felületén egy 4‘/2 cm. hosszú, az inakat részben átmetsző sebzés, a jobb keze mutató ujjának utolsó percén pedig, egy csontig hatoló sebzés, de a legborzasztóbb, a jobb könyök sérülése úgyszólván megvan nyitva az Ízület s ma az orvosi vélemény az esetről olyan, hogy még nem lehet tudni, hogy még minő beavatkozásokra lehet szükség. Bogdán csendőr a kinek szintén a koponyáján ejtettek egy 11 cm. hosszú sérülést; azonkívül a jobb kéz kis ujja harmadik perce izületi sérülését sebészi­leg ellátta. Módunkban volt Dr. Olsavszky Vik­tor orvost e tárgyban meginterjúvolni, hogy mi lesz a szerencsétlenül járt csen­dőröknek a sorsa? 0 úgy nyilatkozott, hogy definitiv véleményt négy napon belül nem mondhat, de hiszi azt, hogy mind a két csendőr fel fog épülni, azon­ban, hogy féléven belül szolgálatot tel­jesíthessenek, ezt nem reményli. A csendőrök ellátása után bevarrta nyomban Kosztin Vaszalikának is a fülét. Tekintettel a már fentebb érintett körülményre t. i. hogy teljesen határozott véleményt nem lehet még a megsérült 2 csendőr állapotáról mondani, Mészáros Iván, csendőrhadnagy beleegyezett abba, hogy Dr. Olsavszky Viktor a látleletet csak 3 nap múlva kézbesítse, melynek megtörténte után hadbíró fogja az ügyet megvizsgálni. Az éj folyamán megérkezett csen­dőrség, Lingvay járásőrmester vezetése alatt, a főbb bűnösöket fogdosta össze, nevezetesen: Indre Demeter volt kör­jegyzőt, Kosztim Stefán albirót, Kosztűn tér van, 268 lépés hosszú. Két oldalán oszlopok vannak (négy sorban) elhelyezve. Az oszlopok felett szobrok állanak. A tér középén mintegy 24 öl magasságú obeliszk (kősugár) látható, 2 hatalmas szökőkuttal. E templom a regi római irók szerint 120 esztendeig készült. Kereszt- alakú. Tornya nincs. A harangok és órak két oldalt a homlokzatban vannak elhelyezve. A nagyobb harangokat nem is húzzák, de ütik. A templom hossza 200, szélesége 180 méter. Van benne egy kereszkut (porfirból), 44 oltár, 387 szobor, 2 orgona, mely közül az egyiket ide-oda lehet tolni. Lehet zavar nélkül egyszerre 2-3 énekes misét tartani . . . Bel­sejét gyönyörű mozaik képek, drága faragások s aranyozások díszítik. Az oltárképek 3 kivételével, mind mozaikból vannak. Hatalmas kupoláját 3 helyen is körül lehet járni. A főajtótól jobbra van a szent kapu. Nagyon egyszerű, simára vakolva, közepén nagy aranyozott kereszttel ... A hajó közepén őrzik kis arany koporsó­ban Szent Péter és Pál csont maradványát. Márvány korlát veszi körül, melyen folytonosan lámpa (50 drb.) ég. A koporsó előtt VI. Pius remek szép kararai márvány szobra van. Felette a pápai oltár, úgy felállítva, hogy „Dominus vobiskum“ ra nem kell kifordulni. (A miséző a hívekkel mindig szemben áll). A gyóntató székek­ből mindenütt vaspálca áll ki. (buum pálca) Evvel a pap minden gyónót megérint, — jelezve a bűntől való könnyebbülést. Pad a nagyobb templomokban nincs. A legnagyobb úri nők, ha templomba mennek karjaikon viszik székeiket. Érdekes, hogy nők­nek hajadon fővel a templomba iépnök nem szabad. Ha kalap vagy kendő nincs rajtuk, zseb­kendőjüket vetik fejükre. . , . Délután gyónás volt a Szent Péter templomában. Én a szaleziek- nél végeztem gyónásomat. Megnéztem Don Boscó müvét. Azt az iskolát, melyben minde- nünen összeszedett árva gyermekeket tanítanak különféle mesterségekre. Itt egy bérmálást is láttam. Nem oly ünnepies, mint nálunk. Ugyanaz nap egy teme­tésen is voltam. A halottat fedett kocsiban (mint nálunk az izraeliták) viszik. A kocsi előtt vagy 10 olasz ment, ki halkan ütötte kezével a fekete szövettel bevont dobot. A pap; - talán mert a temető messze, — nem is kisérte a halottat. Negyedik nap.- Husvét vasárnapján. ­Ünnepélyesen öltözve indultunk Szent Péter templomába — az áldozásra. „Jöjj el szent­lélek Ur Isten“ eléneklése után Ratkovszky Pál főgimn. igazgató intézett hozzánk gyönyörű beszédet. A szentmisét gróf Zichy Gyula pápai szolgálattevő kamarás mondotta. Mise alatt a pápai hymnust, „Szűz Mária hazánk reménye“, „Feltámadt Krisztus e napon“, s „Imádunk szent ostya“ cimü énekeket énekeltük Pataki Lajos képzőintézeti tanár vezetése mellett. Áldozás előtt gróf Zichy Gyula mondott magas szárnyalásu beszédet; megmagyarázváu: „ki az, kit most magunkhoz veszünk?“ Délután aztán felmentünk Janikulus he­gyére, honnan gyönyörűen láttuk az egész Rómát. Itt lakott s itt van eltemetve Targassió Tassó, - hires költő. Láttuk azt a fát is, mely­nek árnyékában verseit irta. (A villám már 3-szor érte. Össze van abroncsozva.) Garibaldi lovasszobrát, Szent Pál forrását, (öt helyen jön a viz iszonyú erővel a föld belsejéből), „Szent Péter a hegyen“ cimü templomot. Igen egyszerű. Állítólag itt feszítették szent Pétert keresztre. Az egész hegy sétahely, szebbnél szebb fákkal, virágokkal, szökőkutakkal s a honatyák mell­szobraival. Innen a Tiberen túli Mária templomba mentünk. Ez a templom még az V. századból való. Előtte szökőkút. Kivül-belül mozaik ké­pekkel van diszitve. A régi irók szerint Augusztus császár korában, mikor Jézus Krisztus született, a legmagasabb árban vásárol és vetnivaló búzát konkolyozni------- illetve kitisztítás végett elvállal az ......■------= „E lső Kővárvidéki Műgözmalom és Olajgyár“ ........... nNr^C3-YSC>3VLJE5.XJTC>nNr. :------— ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom