Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-02-05 / 6. szám
2 K O V AR VIDÉK 1905. február hó 5, A községnek pedig érdeke; csak előnyére lehet. Es, ha a felettes hatóság jóváhagyja a megyeházára vonatkozó vásárt, felajánlhatja a község díjmentesen a katonaság részére a szükséges helyiségeket. Mert tény, hogy az igy befektetett — aránylag csekély — tőke sokszorosan visszatérül majd. j Viseljék az arra hivatottak szivükön j a község érdekét. Kövessenek el mindent, hogy ez az eszme testet öltsön. Kérjünk katonákat! R kéz ápolásáról. A kéz, testünk e csodálatos és művészies alkotásu része, a mely sokoldalú munkássága következtében, inkább mint minden más hozzájárult az embert a természetben elfoglalt magas állására emelni, a legkülönfélébb veszélyeknek van kitéve, a melyek ellen azt megvédeni — kötelességünk. Legelső gondunk legyen, kezünket mindenkor tisztán tartani. Ez sokkal szükségesebb mint azt az első pillanatra gon- dolnók. Rendesen azt hisszük, hogy kezünknek egyszer-kétszer való megmosása már elég. Ez teljesen hamiselv. Nemcsak reggel, a mikor felkelünk és este, mielőtt lefekszünk, kell kezünket alaposan megmosni, hanem kell, hogy ezt mindenkor megtegyük, valahányszor oly munkát vé- . géziünk, a mely után kezünk bepiszkolódott. A kéz legcsekélyebb megsértése vagy jelentéktelen megkarczolása elegendő a legrosszabb következmények előidézésére. i Mihelyt a baktériumok kedvező talajra akadnak tovább fejlődésükre, kíméletlenül végzik testünkön az aknamunkát. Daganattal és lázas tünetekkel járó erős gyuladásokat idézhetnek elő, továbbá általános vérmérgezést, a mi még életünket is veszélyezteti. Ez irányban különösen háziasszonyaink, meg a szakácsnők vannak a legkü- i sűrűn. Legjobb is az a hideglelés ellen. Es a sarokból csak nézte, nézte folyton, hogy tánczol a magyar cselédség a cseh szüzekkel, mig a nagy urak ott fönt vigadtak az öreg várban. De szerette volna kitépni az ő rózsáját, annak a hetyke bajuszu magyar vitéznek a karjaiból. Csak merte volna. Es aztán, hogy megjöjjön a bátorsága, nagyot sóhajtott és üresen vágta a földhöz a poharát. Sóhajtott és ivott, sóhajtott és ivott szakadatlan. Már forogni kezdett vele a világ, de azért jól látta mátkájának a szilaj tánczát, lágyult piros arczát, lihegő hókeblét, sőt még azt is látta, a mikor a magyar levente kezén fogta és kivezette a kerti lombok közzé a hüs éjjeli levegőre. Alig birt már állani a lábán, de azért kitántorgott utánuk és egy kőris- j fába kapaszkodva pislogott át vérben forgó j szemekkel a bokron keresztül, mely előtt a | pádon menyaszonya ült Farkas Gáborral. Fel- sziszszent a mikor a csatlós átfüzte a karját a parázsderekon, de ki hallja meg ilyenkor az éjjeli bogárnak a zümmögését, vagy a falevelek bohó suttogását. Azt meg már nem is látja, esak érezte, hogy most már az övéből rabol az idegen vitéz. A csók czuppanása alig hallatszott át a zizegő galyon, de ő úgy hallotta, mintha ágyukat sütögettek volna a várfokon a királyi vendégek í tiszteletére. Nem tudta, mit tegyen, tehetetlen dühében vér bugygyant ki az ajkaiból, a mint a kőrisfa \ háncsába harapott. A hold szelíd fénynyel som- '■ polygott az égen, de egyszerre bágyadt sugara lönfélébb veszélyeknek kitéve. Például a a hússal való érintkezés, mely, ha a rothadás még csak a kezdetleges stádiumában van is, végzetessé válhat a kezelőnőre nézve. Mind e veszélyek ellen csakis a kéz alapos megmosása szapannal és kefével s annak leöblitése karbolos vízzel óvhat meg némi bizonyossággal. A kéz tisztán tartásán kívül még a keztyü is felemlítendő mint hygieniai eszköz. Különösen akkor tesz jó szolgálatot, ha bőrbántalmak ellen akarunk védekezni. Gyakran a hideg, különösen oly egyéneknél, kik gyöngék és vérszegények, azért is kellemetlenül hat, mert annak behatása alatt a fagydaganatok keletkeznek. Az is megtörténik, hogy az ily daganat közepében seb keletkezik, a mely nagy \ nehezen gyógyul. Az ilyen fagydaganat támadásának kikerülése czéljából kell téli időn át keztyüt viselnünk. Természe- j tes, hogy azért a test általános állapota, a gyöngeség és vérszegénység megfelelő kezelést kíván. A keztyü akkor is jó szolgálatot tesz, ha kezünk bőre könyen lesz 1 érdes. Ily esetben be kell kezünket dör- ! zsölni gliczerinnel, vazelinnel vagy lanolinnal, azután pedig keztyüt kell kezünkre huznunk. Ez eljárás mellett rendesen csakhamar javulás és gyors gyógyulás mu- ; tatkozik. A mondttakból látjuk, hogy a kéz ápolásához általánosságban elegendő viz, szappan, kefe és keztyü. Van ugyan még elég oly foglalkozás, a melyek mellett kezünk számára egyéb óvintézkedések alkalmazása is szükségesnek mutatkozik, de legfontosabb és legelső határozottan a tisztántartás, mert anélkül semmi esetre sem érünk czélt. Ha azt akarjuk, hogy a kéz áldására legyen az embernek, hogy mindenkor teljesíthesse hivatásszerű föladatait, úgy legfőbb gondot fordítsunk annak tisztántartására. Egészségügyi tekintetben ez még sokkal fontosabb, mint esztétikai szempontokból. félve pattant vissza Venczel késéről, a mint kivette zsebéből és gyenge csattanással kinyitotta. Aztán mintha nagyon megrémült volna, hirtelen egy felhőrongy mögé bujt. Nem is látta már azt, a mikor Farkas Gábornak bedöfté egy láthatatlan kéz a nyakszirtjébe. Felbődült a fájdalmas érzésre, de már a másik pillanatban a cseh is ordított rettentő kínjába, mert buzogány sem lehetett súlyosabb, mint a Gábor ökle. Úgy lezuhant az ütéstől a bokor tövébe, mint a taglótól az ökör. De a magyar legénynek is lecsúszott lassan-lassan az ölelő karja a remegő leányról, oda esett ő is gyilkosa mellé a harmatcsókolt fűre. Hiába emelte Marianka, hiába tördelte kezét, hiábavaló volt kétségbeejtő sikoltozása, nem tudott felállni csak fektében suttogott feléje valamit ismeretlen nyelven. Ki tudná, hogy mit. Már a szemében is hunyóíélben volt a tűz, mikor a leány sikoltozására összeszaladt a mulatozó cselédség. Fekete aludt vér lepte be a ruháját, mire felemelték kenyeres pajtásai a magyar csatlósok. A hosszú, hegyes kés még akkor is ott meredt a nyakába szúrva. Szegény Farkas Gábor, drágán űzetted meg hűtlen árulásod. Várhat már a dévényi vár ablakából lengetett kendővel ártatlan, jó hitvesed, szépséges Iluskád! Nem látod többé lobogó kendőjét! De nemcsak te nem látod, ártatlan társaid se látják a hazai égnek fényes verőfényét, nem érzik hitvesük, kedvesük vágyó ölelését, nem hallják meg többé kicsi magzataik drága gügyöHÍREK. Fel kérj ül; lapuul; tisztelt előfizetői közül azokat, kik előfizetési díjjal hátralékban vannak, hogy azt a szerkesztőség ezim éré küldeni szíveskedjenek. Személyi hir. Péchy Péter dr., járásunk fő- szolgabirája szabadságáról visszaérkezett'és átvette a hivatal vezetését. Tudorrá-avatás. Gróf Teleki, Jenő jogtudorrá avatása e hó 4-én volt a kolozsvári egyetemen. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Hu,Irina Jenő nagykárolyi pénzügyi fogalmazót hasonminőségben az egri pénzügyigazgatósághoz helyezte át. Nagy vadászat volt január hó 30. és 31-én gróf Teleki Pálnál Pribékfalván; melyen részt- vettek: gr. Teleki Sándor, gr. Teleki János, gr. Wass György, gr. Teleki József, gr. Degenfeld Miksa, Gaal Ernő, gr. Teleki Tibor, Syl- laba Ernő és Brunner Károly. Esett összesen: 170 drb. nyúl; 2 drb. róka; 1 drb. vadmacska és 27 drb. fácánkakas. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy Teleki Tibor gróf, ki első Ízben vett most nyilvános vadászaton részt, — egymaga 12 nyulat lőtt. A vadászatot lakoma követte, melyen gr. Teleki Sándorné, gr. Teleki Lászlóné, gr. Teleki Jánosné, báró Wesselényi Ferenczné, gr. Teleki Edine voltak jelen. A társaság vig czigány-zene mellett reggeli három óráig maradt együtt. Színészet. E hó 4-étől kezdve községünkben (a nagyvendéglő nagytermében) Asztalos V. Sándor és Nagy Albert 14 tagú társulata játszik. A közönség figyelmét ez utón is felhívjuk reájuk. Az ,,Uránia“ Nagybányán. Az Uránia fővárosi tudományos színház f. hó 8. 9. és 10-ikén előadásokat tart Nagybányán. Bemutatásra a legnagyobb sikereket aratott darabok kerülnek, így: 8-án „A modern asszony9-én „Az éjjeli nap országa“ és 10-én „Dalmáczia.“ Kirabolt adóhivatal. A zilahi adóhivatal két pénztárát január 31-érői február 1-ére virradó éjjelen ismeretlen tettesek, kik a nyomok szerint hárman lehettek, feltörték és 27,000 korona készpénzt, valamint félmillió korona értékű különféle értékpapírt vittek el. A tolvajok, akik valószínűleg utazó-betörők, úgy követték el a rablást, hogy a kasszák zárait a fedőrész körül kivágták. Elveszett a vásárból a kecskéje az elmúlt hetivásár alkalmával Bihari Ferencz koltói lakosnak, mig vámczédulát ment váltani. Ez utón is kéri a becsületes megtaláló szives értesítését. gését. Mert bosszulatlanul nem folyhatik a magyar vitéz vére. Mért is maradt ott halva az a gyilkos cseh ? Vagy mért nem feküdt ott tovább mámorában ? Minek kellett feltápászkodnia, hogy mégegyszer meghaljon iszonyú halállal ? Nem maradt benne egy szikra élet sem, mikor a csatlósok kezéből kikerült. Lett erre nagy lárma. „Ütik, gyilkolják a cseheket!“ hangzott fel a vészkiáltás; összefutott rája mindenféle gyilkoló szerszámmal, aki bírta testét. Küzdöttek a magyar legények mint az oroszlánok, de mit ért a bátorságuk ? Oly kevesen voltak, hogy száz cseh jutott egyre. Tizennégy vitéznek a vére festette pirosra a pázsitot, mire megint i előbujt a remegő hold. Magának a nagy urnák, Báthori Istvánnak is, a ki lesietett a várból a nagy zajra, úgy lehetett csak menekülnie, hogy telt marokkal szórta háta mögé az aranyat, hogy feltartsa j vele dühödt üldözőit. Nem szabadult meg' ott | egyetlen magyar sem. Azokat is, akik elbuj- : hattak, csakhamar előre hurczoíták és úgy j nyúzták meg szegényeket istentelen módon. I Nem került belőlük haza hírmondó sem. Nem lebegett kendő a dévényi vár ablakából, nem fújta kürtös a jeladást, ott nyugszik ; ő is a csehek földjében; egyedül poroszkált ( végig a felvonó hídon a vár ura. Jó, hogy i észrevette egyik ácsorgó kuktája, máskép talán be sem eresztették volna. Mint futótűz lángja, szaladt szét a- várban a gyászos hir: egyedül jött meg a nagy ur, nincs vele se szolga, se
